Szorgalmi: a Dunapart árvíz idején.
A kép középpontjában a szocializmusból jól ismert pad formát látunk, nyilván ez egy árvízi kép, ez a pad van az őszi erdő és a víz fogságában. Ennek a fogságnak elsődleges jelzése a fodrozódó víz, amelyet fotós szempontból a 70-es években nagyon szerettek, hogy például a fatörzsnek szépen látszódik elrajzolva a ritmikája. Jót tett volna az is, ha megvársz egy olyan fordozódást, hogy a padnak a tükröződései is jobban látszódjanak. De igazából azt kell mondjuk, hogy a kép elsődleges üzenete nem az, ami a víz fodrozódásából kijöhetne, ez a ritmika nincs befejezve, a fényképezőgép se oda koncentrál, hanem erre a padra. De így felmerül a kérdés, hogy a pad mitől érdekes? Sem az árnyékai, sem az árnyékokban lévő különbségek, semmi nem támasztja alá a drámaiságot. Azt kell mondjuk, hogy ez egy rosszul értelmezett kép, mert az őszi fáknak a levelei és ez a vöröses, napsütéses, túl kontrasztozott, túl szarutált színvilág az uralkodó, és nem az a finom líraiság, ami a vízfelszín tükröződés játékából kihozható lenne. Azáltal, hogy a mélységélesség lehetőségeit nem használod ki, a tér dinamikája sem tud megjelenni. (szőke)
értékelés:
Hozzászólások
Török József
2024. 06. 21. - 23:06
"Nagyon kúl ez az AI-muzsika...döbbenet. Mondhatnám, ijesztő." "-Menj el Madeirára, és a…
Török József
2024. 06. 21. - 22:37
"-Jóska tényleg meghatott a hangja alapján. -Meg, hát." "-Kétélű fegyver, hogy a hidat akkor…
Hamar Ramóna
2024. 06. 19. - 07:31
Kedves Ingrid! Részemről az öröm! ;)
Alexovics Ingrid
2024. 06. 18. - 22:27
Kedves Ramóna, örömmel használnám ezt a nagyszerű képet a holnapi rádióműsorom borítóképeként.…
Aureliano
2024. 06. 17. - 23:08
Boch: -jajj, igen, a szél. az durva, amikor levágod. én egyszer csináltam ilyet, de úgy néztem ki…