Szakkör | Page 111 | Látszótér

Látod, Balázs, itt vannak azok a dolgok, amit én, a pesti csávó, nem értek. Sem fényeiben, sem formáiban, sem témájában nem tudok azonosulni vele. De legalább lenne négyzetes. (hegyi)

Kedvelem ezt a képi humort, gondolom, a vizes vb építkezését láthatjuk, de tulajdonképpen mindegy is, jó ez a pillanat. Azt te is tudod, hogy még jobb lenne, ha a daru kötelei nem vágnák el a kupolát, persze nem tudom, volt-e mód balra elmenned. (hegyi)
értékelés:

Szeretem az ilyen átvilágított, fényben úszó virágot, szirmait, a heti feladatra viszont nem tartottam erősnek, odaillőnek.

Azt sajnálom, hogy a virág mögött a háttér ennyire világos maradt, így a virágszirmok belevesznek a háttérbe, még akkor is, ha a mélységélességet jól használod. Ettől függetlenül érzékeny megfigyelés, amit látunk, nem is értem, miért nem a csendéletbe küldted a munkád. (hegyi)

A képek sorrendiségével van bajom, valahogy az utolsó kép kilóg nekem, ha kihagyom, nincs vége, ha bennhagyom, nincs eleje. És kevesebb redundancia, több közeli kellene. (hegyi)
értékelés:

Mobilos panoráma.

Bevallom, nekem is. Utálom az átnevezgetéseket. Ha még egy pár lépéssel feljebbről fotózol, akkor a Metró legyezőszerű tetejénél vágható lenne a kép, és így jobban koncentrálhatnánk a kép belsejére. (hegyi)
értékelés:

Nincs megfejtendő sztori, csak pár fotó a Játék miatt.

Don Mészáros, meggyőző színészi alakítást látunk, csak az utolsó képnél bukik le a szereplő, de tulajdonképpen még ez is belefér. Ha egy képet kellene kiválasztanom, az az első lenne. (hegyi)
értékelés:

Mazsi eljött hozzánk, neki ajándékozta Demeternek a kardigánját, majd gitározott nekünk. Jó délelőtt volt.

Keleti Éva fotográfus Kossuth-díját ünnepeltük. A csoportképen balról jobbra és fentről lefelé Kincses Károly, Pápai Adél Zoé, Török József, Hupján Attila, Mandur László, Keleti Éva, Balla Demeter, Gáti György és Szarka Klára láthatóak. Demeter ajándéka Antal Balázs keramikus Pollente sorozatának egyik darabja.

A helyzet, a formák, a pillanat tökéletes, amire viszont oda kell figyelni, az az öltözék, mert az ellenfény miatt a sötét ruha nagyon beleveszik az egyébként feketébe hajló formákba. Biztatnálak arra, hogy így a 365 zárásával helyezz hangsúlyt az önábrázolásra itt a szakkörben. (hegyi)
értékelés:

Jó ez a dinamika, mintha szaladna a paplan. A kompozíció érthető, világos, megvan a látszólagos egyszerűsége ellenére is az energiája. (hegyi)
értékelés:

Megbolondítottad a képet azzal, hogy átforgattad, jót tett neki ez a kis szürrealitás. Gyerekkoromban volt hasonló redőnyünk, akkor is nagyon elvarázsolt. Dolgoztál már ezzel a fényjátékkal és remélem, még fogsz is. Egy ujjnyit ha a jobb oldalból vágsz, azzal, hogy kimozdítod magad oldalirányba, még dinamikusabb lesz a forma és ez jó ellenpontja lehet az ágyban nyugalmasan töltött időnek. (hegyi)
értékelés:

Így vagyunk, a kutya meg én. Én csinálok valamit, az biztos, hogy kutyának ott kell lenni. Benne. De jól van ez így, szeretem ezt. Ez egy őszinte pillanata annak, hogyan élünk. Még akkor is ha a kép csak egy önarckép.

Te, István, biztos, hogy nem bárány? A személyessége megvan a képnek, de egy kicsit rövidebbet kellett volna exponálni, csak annyival, hogy a mozgás érzékeltetése mellett felismerhetőbb legyen a formából a kutya. (hegyi)
értékelés:

Kedvelem, amikor enteriőröket mutatsz az otthonodból, mert olyan tárgyak vesznek körül, amik nem az átlagos formakultúrára engednek következtetni. Egyszerűbben mondva irigylem ezt az ágyat. És még a kép hangulata is jó. (hegyi)
értékelés:

Nem akartam külön feltöltögetni őket, mert a téma, a cél, és sokminden ugyanaz, csak kicsit másként fotózva.

Két képet kapunk, ebből az első az, ami nekem egyben van, többet sejtet, jobban elgondolkodtat. (hegyi)
értékelés:

Hajnal Howth kikötőjében.

Szép ez a pillanat, nagyon örülök a madárnak. A jobb oldalon kicsit kifut a kompozíció, egy ujjnyit lehetne belőle vágni, hogy a madárka jobb pozícióba kerüljön. (hegyi)
értékelés: