Ezen a képen tulajdonképpen tárgyfotót látunk, egy bábut és egy labdát egy bábszínházi helyzetben, mintha egy légüres térbe helyeződne a baba és a labda, miközben a baba a varrott szájával mosolyogni próbál, mégis van ebben valami ridegség, legfőképp a fekete és szürkék játékában. A labda is olyan, minha egy furcsa bolygó lenne és a baba ebben a térben repülne. Ez azért történik, mert a háttér homogenitása miatt a tér nem érzékelhető. Amennyiben ez a lebegés szándékolt, akkor a kép elérte ezt a célt, de bár fucsa mód minden rendben van, mégis a kép nem tud megnyugodni, mert a figurák nem ülnek. Talán ha a címet is megnézzük, akkor azt mondom, hogy mindenre lehet gondolni, csak arra nem, hogy ez a labda nekem van lökve, hogy én visszadobjam. Ahogy Feri képéné is, itt sem érzem eldöntve, hogy ez a kép vidám akar lenni, vagy drámai, miközben az alkotás pontos. Ezért fontos, hogy mielőtt képbe öntjük a feladatot, tisztázzuk a gondolatainkat. (szőke)
értékelés:
Hozzászólások
Török József
2024. 06. 21. - 23:06
"Nagyon kúl ez az AI-muzsika...döbbenet. Mondhatnám, ijesztő." "-Menj el Madeirára, és a…
Török József
2024. 06. 21. - 22:37
"-Jóska tényleg meghatott a hangja alapján. -Meg, hát." "-Kétélű fegyver, hogy a hidat akkor…
Hamar Ramóna
2024. 06. 19. - 07:31
Kedves Ingrid! Részemről az öröm! ;)
Alexovics Ingrid
2024. 06. 18. - 22:27
Kedves Ramóna, örömmel használnám ezt a nagyszerű képet a holnapi rádióműsorom borítóképeként.…
Aureliano
2024. 06. 17. - 23:08
Boch: -jajj, igen, a szél. az durva, amikor levágod. én egyszer csináltam ilyet, de úgy néztem ki…