Érezhető ebben a képben is egy cseh íz, személyes és jó üzenet, a cím direktsége és ismertsége nem biztos, hogy jól kapcsolódik a képhez. (szőke)
értékelés:

Ez az úgynevezett fényfestés, hosszú expozícióval. Annyit hozzáfűzésként, hogy Pollock akciófestő és jazz zenére festett, egy új stílust indított el, nyilván erre utal a cím és ez egy jó gesztusfotó. Jók az aranyak, azt nem tudjuk megítélni, hogy vajon ő lobogtatta ezt a tüzet vagy mást kért meg rá, de ha még szeretne ezzel a kérdéssel foglalkozni, azt tudjuk javasolni, hogy a ritmusokban, a mozgásokban, a sebességben és a távolságban játszva lehet a vonalak vastagságát, tempóját variálni, ezáltal a színüket is, mert most egy picit, ha zenei hasonlatot hozhatunk, minden hang fortissimoban szól, azonos ütemben. (szőke)
értékelés:

Tudom, hogy a tükrös trükkös képek elcsépeltek, de szerintem ez nem rossz.

Ezekből a játékokból is láttunk már, az alkotó utal is erre, nem rossz, nem rossz, de a portré arc nélküli leckére akkor fenn le lehet vágni a szemet és most a tükör íve félúton van, mert vagy le kellene hagyni, vagy jobban lehetne hangsúlyozni azt, ami az ív és a kar közötti párhuzam. (szőke)
értékelés:

Hát így élünk mi. Ha eljöttök hozzánk reggelire, ezt láthatjátok. A nap besüt a bögretaróra, amit én csináltam. Ott ülünk az asztalnál és reggelizünk. Persze néhány bögrét visszaakasztottam a kép kedvéért. Előtérben egy estiskola lámpa lóg, bár ez nem zöld és nincs is felkapcsolva, úgyhogy lehet, hogy reggeliskola lámpa. A hőmérőn ebből a szögből nem látszik, hogy már ilyen kora reggel tizenkét fok van, de az ablak előtt a meggyfán látni, hogy itt a tavasz.

Nagyon izgi lenne a kép - mert ez egy ilyen szocio, erre nem tudjuk azt mondani, hogy Kandinszkij stílusában készült Hundertwasser munka - ha valahogy ott fölül látnánk, valamivel deríteni kéne vagy fényt becsalni, mert annyira izgalmasak ezek a formák, privát helyzetek, de jó lenne ezt látni, mert a kis szekrény fölső részéből, amiben a köcsögök vannak, ha kiguvvad a szemem, akkor se látok többet. Mivel itt laksz, gondolom megoldható, hogy megismételd ezt a képet, akár újra fényelve is, sejtve azt, hogy reggelente hasonlóan van a fény, csináld ezt meg úgy, hogy a mesét érezni tudjuk, mert van mese, de most nem látjuk. Úgy létrejöhetne egy térjáték, így most nem jut el az infó hozzánk. A lámpa például égve maradhat, vagy más megoldást találhatsz, hogy ne legyen ekkora a kontraszt. Ezért lesz erre disznó, ha foglalkozol még vele. (szőke)

Tényleg nagyon nehéz önarcképet készíteni, nagyon sokadik rosta után választottam ezt a képet. Még ezzel sem vagyok megelégedve, talán a hiúság, talán a hozzá nem értésem miatt.

Esetleg még azt tudnám elképzelni, hogy a lámpafény még közelebb van a fejhez, és talán azt még, hogy a falhiba zavaró picit. A másik, hogy ha egy füzetlapot magad elé tartasz, az egy pici derítést tudna adni ahhoz, hogy a szád és az arcod jobban látszódjon, ennyi minimális derítés segítene. Nagyon jó az irány, foglalkozz még ezzel a dologgal. (szőke)
értékelés:

Az első fordulóm ugyanolyan volt most, mint tavaly; ugyanaz a táv ugyanaz az ember az út végén, talán még az időjárás is ugyanolyan, ha nem kellemesb a kevesebb szunyog végett. Azután hirtelen rámszóltak: indul a következő kör - Menj! (-no, jössz? - Én már voltam kétszer egymás után, Te még nem!) Én pedig beálltam a 13. nak.

Annak nagyon örülünk a képnél, hogy a lábak fölötti fények picit sziluettesre veszik a lábfejeket, hogy az egyik láb bemozdult, és nem ugyanazokat a formákat, irányokat és ritmusokat látjuk, mint egy válaszadó válaszol a másik láb formáira. A leirat nagyon jó történet, nem hiszem, hogy össze kell hozni a képpel, hisz a kép önmagában is képes megállni szerencsére. (szőke)
értékelés: