Nélkül

Kedves Gábor, üdvözlünk az Estiskolában! A Róbert Mépeltorpe fotói és hangulata, Nyújork meg a Vudi Elen jut eszembe egyszerre, és ha ezen a vonulaton gondolkozunk, akkor ezt egy egész jó fotónak mondhatjuk. A vágással kéne még dolgoznod, jobb oldalon és alul is, ha feszesebbre vágod a képet, izgalmasabb lesz az eredmény. Dolgozz, küldjél újakat. (szőke)
értékelés:

Nyitott Szemű Portré
Vasárnap reggel, a péntek és a szombat este után.

Kedves Vera, végre egy újabb munka! 3 disznó, nagyon jó a kép, Vera, kűggyed az érzéseidet, nagyon fontos. Jó a szöveg is hozzá, ne hagyd, hogy a Fazakas Gyula lenyomjon bennünket, küldjed a jó anyagokat. Szeretettel: a térerőfestő
értékelés:

A képen a pedellus egyik szokásos vendégmarasztaló rítusát látjuk, egy népi-urbánus körtáncot, mely egyrészt az állatvilág megfigyelésén - kandúrok teritoriális viselkedése (jelölés) - másrészt a balatoni horgászok fárasztásos villantós módszerén alapul. (köszönet Kun Bélának, Lacának és a Someday Baby-nek)

A Pedellus szorgalmija azért kap 2 disznót, mert rá is ugyanúgy érvényes, hogy azért, mert van egy jó blues zene, még nem kell 68 órát nézni a Gyulát, elég belőle kevesebb is. Tehát az ötlet jó, a film jó, több önfegyelem és önkritika. utóirat: mivel a Hegyi kettő disznót kapott, nem lenne korrekt, ez a döntés, mert ennek a filmnek a Gyula nagyon fontos alapköve. Így Hegyi egyik disznóját Fazakas kapja (Szőke hogy röhög közben, azt látnotok kéne...(ped)…) a mozgalom nevében, csak így tovább. Drága Zsolt, drága Gyula, végre nem ilyen savanyapofa filmeket kell néznem. Kinézek a dógozószoba ablakán, besüt a délelőtti fény és tényleg kezdek reménykedni, hogy itt a tavasz. Ehhez az egyik segítség ez a film volt. Mindannyiunknak: tudom, hogy dagadtak vagyunk, tudom, hogy megöregedtünk, Gyula, Zsolt, András, de olyan jó hogy még mindig ilyen fiatalosan szalad a lelkünk. értékelés: Gyula:

A Pedellus háza 2
Házi háború 2, és félve várom az ellencsapást.

Kedves Gyula, olyan érzésem volt ezt a képet megpillantva, mintha egy korai és ismeretlen, eddig sehol nem publikált Che Guevara képet látnánk, vegyítve avval, hogy a fotós maga Fidel Castro.
értékelés:

kockásodás

kockásodás előzmények

kockásodás

Kockásodás

Egy kicsit megpróbáltam a kockáimhoz hasonlítani, majdnem sikerült.

Kedves Lacipapa! Most tudtam megnézni Kockásodás című szorgalmid, és rögtön az elején szeretném tisztázni, hogy tudd, ez egy 3 citromdisznós házi feladat. És ezt most a többiek számára is szeretném mondani, hogy nagyon boldog vagyok, hogy Lacipapa folyamatosan dolgozik, korrigál, elemez. Én azt látom, hogy nagy fejlődésen megy keresztül (ilyen értelemben fiatal léleknek tűnik, tehát szeret játszani) és ez nagyon fontos. A Pedelussal végignéztük mind a három fotót, amely ehhez a feladathoz lett küldve és nagyon jól látható a szemléleti változás, amely a Pedellus és Lacipapa közötti párbeszédből jött létre. És ezért az volt a javaslatom, hogy mind a három képet rakjuk fel, hogy a munkamódszert és a fejlődést mások is követhessék - hogyan változik a kép, a szemlélet. Ami még erősíti a 3 disznós döntést, hogy a kép önálló alkotásként is működik, nem csak egy közösségi munka részeként. Gratulálunk. (szöke)
étékelés:

Lisztfilm a Fájdalmas szerelem-ről. (Az elkészítés szándékát Ernst Jandl keltette bennem, az ő megzenésített verse adja a hangok nagy részét, a számítógépes programok kezelésében Tren segített.)

Kedves Márti! Nekem ezek a tekergő formák elsőre nem a lisztet, hanem a beleket juttatták eszembe (a Pedellus már egy nagy rúddal szaladgál utánam, hogy valaki ennyit dolgozott és ilyen üzeneteket próbálok mondani, de akkor is így éreztem…) Ez se egy vidám film, azért is, mert meghal a manó, levágják a fejit, aztán ez az egész szövevényes liszthegy, ez is elpusztul mer' jön egy nő és beporszívózza. Tulajdonképpen azért adtam 3 disznót, mert egy kicsit úgy érzem, ez a liszt lehetnék én is.    A félrebeszélés helyett: az első olyan filmes munkát láthatják a többiek, amelynek van bevezetése, tárgyalása és befejezése - ráadásul egy különleges animációs technikát is alkalmaz, (valószínűleg egy üveglap alól van filmezve az animáció) és ehhez nagyfokú munka alázat és precíz előkészítés szükségeltetik. Nem tudom, hogy az üveg torzítása, vagy más ok miatt lehet az, hogy életlenek a képek, ez csupán technikai probléma, amit a világítással való kísérletezéssel ki lehet küszöbölni. (szőke) értékelés:

A Pedellus háza
Házi háború 1.

Kedves Gyula! Látom, hogy Zsolt élettere megihletett, és azt is érzékelem, hogy nagyon sok mindenről beszélgethettetek, kommunikálhattatok és ezalatt nagyon kevés idő maradt az egész épület és a kert lefotózására. Ez okozhatta azt, hogy a gyors munkába Zsolt öt köbméteres kerti tavában éppen ébredő halait és Demeter ebédlőjét, plusz még Zsolt növekvő hasát is egy képbe komponáltad. Meg kell tehát osztozzatok a disznókon. Egy neked, egy pedig Zsoltnak, hogy hagyta a pocakját képre kerülni, ez nem mindennapi bátorság.
értékelés: + Zsoltnak

Kockákba rejtve
Próbálkozom, hogy milyen irányban érdemes keresgélnem. Ez a kis szorgalmi a falamon lévő, saját készítésű mozaikról készült. Maga a mozaik vasalható műanyag darabkákból lett összevágva.

Kedves Lacipapa, nagyon jó ötlet, de az élességre és a záridőre ügyeljünk, mert ez a kép így bemozdulva, életlenül épp a lényegét nem adja át. Ha ezeket kiküszöbölnéd, akkor egészen jól láthatnák a többiek is, hogy az alkotó tükröződik a kockákon. Ha kérhetjük, csinálj önkioldós képet, úgy, hogy a kockák előtt ülsz. (szőke)
értékelés:

stalker

Kétféleképpen tudjuk megközelíteni a képet, egyrészt onnan, amit a vásznon látunk, másrészt a cím alapján. Ha a cím nélkül látnánk a fotót, akkor mintha egy régi családi album egy kiragadott kockáját látnánk. Mi a Zsolttal saccoltunk: ő azt mondta, hogy körülbelül 10 évvel ezelőtti fotó, én közel 20 évre tippelek. A kép formailag minden tekintetben megfelel a családi emlékfotó kategóriájának: a dekomponáltsága, a kép nagyobb felületén lévő életlenségek, koszok - de ennek ellenére mégis trükkösen komponált üzenetet látunk, amelyben a perspektívának van elsődleges szerepe. Ebben a hosszú játszótéri pad segít nekünk, melynek egyenesei éppen a két főszereplő felé mutatnak, így a kép középpontja apa és fia, ahogyan apa biztonságot adóan körbeöleli a gyereket. De ez csak látszólagos biztonság, a kép nem vidámságot, hanem azt a mázgás, párás, szürke időszakot juttatja eszembe, amely még a Kőbányai Filmsúdió idejében a buszpályaudvarokat, a végtelen buszra várásokat, a művelődési házakat jelentette nekem. A szereplők magányosak, védtelenségük érzetét a pad perspektívája is erősíti, a lencse torzítása még erősíti ezt a távollétet. Olyanok, mint két sebezhető menekült, vagy mint két riadt vadállat.
   A másik megközelítés a cím alpján képzelhető el, de a válaszok ott is hasonlóak, ugyanis a Staklerban folyamatosan csatornákban, hosszú folyosókon, termeken át vándorolnak, menekülnek és ugyanígy védtelenek. Talán még az is elképzelhető, hogy Tarkovszkij Stalker című filmjének megjelenése körül készülhetett a kép. Mivel nem új munkáról van szó, egy disznó - Gyula lassan úgyis kiskondás lesz. (szőke)
értékelés:

Eredetileg oktatófilm iskolai használatra. Egy kicsit geometria, egy kicsit Anna az osztályban, ahogy a gyerekek lencsevégre kapták, és mindez átszerkesztve Sanyi zenéjére.    Az angol feliratok fordítása: Anna körei, Szerkesztő körök, Trigonometrikus - avagy a fordítás kedvéért - hullámzó körök.    Szereplők: Christina, Hanna, Anna, Sejana és Zhi, akit a naplóban Steven-nek írunk.

Nem baj az, hogy iskolai anyag, dramaturgiailag nagyon jó. El vagytok tűnve, küldjétek az ilyen anyagokat is. Egyik disznó Sanyié, másik Annáé, mert Anna, picit mögébújt a feladatnak, ezért így osztottuk. (szőke) értékelés:

Film rólam és film a filmről. Zene: k&d

Kedves Zoltán, nagyon örülünk, hogy Angliából is érkezett tanulónk, és hogy mozgófilmet küldtél. Ha kategóriába kellene besorolni, a Roland típusú filmek közé sorolnánk, hisz ez is némafilm. Ez azt jelenti, hogy a képek tulajdonképpen függetlenül müködőképesek az aláfestő zenétől. A zene azonban nagyon meghatározza ennek a filmnek a stílusát, ritmusát. Repetitív zenét hallunk pop vátozatban (ennek van komolyabb formája is, a 60-as, 70-es években Steve Reich, vagy a 180-as csoport) és ez a zenei forma repetitív képet generál. De ha abból indulunk ki, amit itt zenében hallottunk, ez a zene mégiscsak építkezik, picit dúsabban, mint azt megszokhattuk, ezért azt kell hogy mondjam, hogy a képeknek is variabilisabban kellene egymásra épülniük, és ez nem attól függ, hogy rövid vagy hosszú filmet látunk. Három nagy egység kapcsolódik össze, a kéz az egérrel, majd ez egy számítógépes keretbe, majd ez önmagába újra, kép a képben. Viszont az alap animáció is 3-4 ismétlődő gesztust használ és ezek így igazából a film felére fáradtabbakká válnak, nem hoznak új képi információt, elveszti az izgalmát az amúgy nagyon jó ötlet. Szeretnénk rólad többet megtudni, mert most a technika elnyomja az embert az üzenetben. Márpedig az Estiskola kezdeti vállalt célkitűzései középpontjában azért az ember szerepel, mert mi amúgy sem tudnánk versenyezni a technikákkal - jelen pillanatban a pedellus és a Szőke próbálja működtetni az oldalt - amiben tehát erősek vagyunk az a gondolat és az ember szabadsága. Lásd Gyula munkáit, akivel ugyan harcolunk, de Gyulának nagyon is emocionálisak és emberiek az üzenetei, vagy akár Katáé, akit sajnálunk, hogy újabban nem küld munkákat. A zenéről mondj többet. Ha te vagy baráti társaságotok készítette, ott is fontos a technikát eszközként kezelni, és minél több emberi hangnyomot, valós tárgyakból csiholt hangot, akusztikus hangszerekből elővarázsolt mintát használni. Nagyon várunk tőled a második leckére is munkákat, de erre az elsőre is, ha van késztetésed, mást is megnéznénk tőled még. (szőke) értékelés:

Personal Jesus 2

Gyulám, nagyon jó az anyag, 2 disznó. A harmadik azért nincs, mert a digitális óra kitakarja a szakálladat. Fél szakáll nem szakáll. Nagyon jó osztású kép, izgalmasak a folthatások, a billenő tér, amit a kar formája húz vissza. (szőke)
értékelés:

Personal Jesus

Gyulánál lassan kezdjük megszokni, hogy mindig van a képben valami fanyar humor. Ha jól látom, a képen lévő faragott férfialak is szakállas, és a kép jobb szélén látható fényképész (hasonlóan ferdén tartott fejjel) szintén szakállas. Úgy érzem, nekem a nézőnek kell eldöntenem, hogy a két sötét szakállas fej közül melyikre értem a kép címét. Mivel a kép job oldalán lévő tükröződésben látható figurának is talán csak az egyik kezét látom a vállával, így olyan érzésem van, mintha az ő hiányzó keze a másik félkarú férfialakhoz is tartozhatna. Ebből arra következtetek, talán az alkotó szándéka az lehetett, hogy a két személy együtt értelmezendő netán összetartozik. Ha nem kapcsolódna a faragott férfiszoborhoz prekoncepcióm és csak egy vendéglátóipari egységben beszélgetnénk, két kávé mellett, azt is gondolhatnám, ikrek. Hmm, vajon egypetéjűek? De nem vagyunk vendéglátóipari egységben, hanem az Estiskolában, így hát csak örülni tudok ennek a hetvenes évek közepét idéző, Mozgó Világból itt maradt hangulatnak. Viszont Gyula az előző halszem optikás képéhez viszonyítva visszabújt a csigaházba, ezért tehát a csigabigaság miatt csak kettő a disznó. És ha tovább rosszalkodik és bújkál, még a kalapját is kicseréljük. Tessék olyan nyitott képeket is csinálni. (-szőke-)
értékelés:

Az ember, végül, ki tudja mit akar.

Kedves Aureliano, tulajdonképpen itt egy kisjátékfilmet látunk, irodalmi szövegidézetekkel, animációval, képzőművészeti utalásokkal, ami nagyon jó, és az üzenet is fajsúlyosnak tűnik. De ha elfogadjuk, hogy a képvers kategóriájában foglalatoskodol, nyilván célszerű, hogy az üzenetet értsék is. Ennél a fajta stílusvilágnál elő szokott fordulni, hogy az ember nagyon komolyan gondol helyzeteket, mégis komolykodássá válik az alkotása. Talán ennek feloldásában az önirónia, a kívülről önmagamra tekintés segíthet. Ugyanebben a mélységben fogsz tudni dolgozni akkor is, ha több humort használsz.    Technikailag számomra három nagyobb részre oszlik a film. Az első rész a felhős kép kinyíló varioval. Mivel tudtad, hogy mit akarsz felveni itt, rákészültél, jó lett volna ugyanolyan technikai igényességgel, akár lepróbálva, állványra téve megoldani a variot, mint ahogy fixen fel tudtad venni a második beállításodat. Semmi nem indokolja az első részben a bicegő kameramozgást. Ha szigorúan fogalmazok, azt mondom, hogy pongyola kivitelezése van, de a filmetűd stílusa, monanivalója ezt nem indokolja. A középső rész felső gépállás ezzel az íróasztallal, ez a leghosszabb is egyben a rajzoló kézzel. Ott plusz értelmetlen időket fedezünk fel, ami abból fakad, hogy a grafikus kinyúl a színes ceruzákért, közben képileg nem történik előrevetítő helyzet. Ezen jó volna elgondolkodni, hogy lehet kiküszöbölni, valóban indokolt-e a ceruzaváltás, ha a képen a szín a méret miatt nem jön ki. Edvard Munch Sikoly című festménye párhuzamba állítva a zenében megjelenő ordítással, nem tűnik különleges szimbólumnak. Munchot az expresszinonizmus egyik kiemelkedő alakjának tekintjük, így elvárható, hogy a képe felhasználása legalább olyan dinamimus legyen, mint az eredeti mű. Itt nem teljesen ez töténik, mert az üzenetben lévő alkotói fájdalom tulajdoképpen nincs jelen, a kép és zene által rejtve marad. Az a személyes attitűd, ami a lányok képein tapasztalható, itt még nem jelenik meg. Lehet, hogy a négy stáció, ami felrajzolásra kerül a papírra, megérné egyesével a külön személyes kifejtést. Legyen ez a házi feladatod. (- szőke -) értékelés:

Talán ez a kis bemutatkozó videó valamit megmutat belőlem, azon a vénemberen kívűl is, mint akit a képkockákon láttok.

Kedves Lacipapa, nagyon szépen köszönjük a video bemutatkozást. Azért is külön örülök, mert az osztálynak a film kapcsán három fontos technikai dologról is tudunk beszélni. A többiek számára szögezzük le, hogy ez egy önportré, majdnem fél alakos kompozícióban, és külső felvétel. A három technikai elem, amiről beszélnünk kell, a követlező: Első a körsvenk. Ez egy majdnem 360 fokos körbefordulás egy kertben, ezáltal nem csak a szereplőt látjuk folyamatos mozgásban, hanem mögötte megismerhetjük a hátteret, a szomszédok házait, a közvetlen környezetet. Az az érzésünk, hogy Lacipapa saját maga hozza mozgásba a kamerát is, valamilyen segédeszközzel, svenkkar, vagy talicska. Ezt is nagyon fontosnak tartjuk a többiek számára, mert ez pont az amatőrfilmes igazi krerativitását jelenti. Talán Lacipapának erről az amatőrfilmes múltról nem is kell sokat beszélnem. Második fontos technikai eszköz a narráció. A látott képek alapján egyértelmű, hogy nem szinkroncsúszásról vagy aszinkronról beszélünk, hanem az alkotó utólagos szinkronmunkájáról. A privát környezetet feltételezve ez nem biztos, hogy egyszerű dolog volt, mivel valószínüleg improvizatív szöveget hallunk, erre külön rá kellett hangolódnia az alkotónak. És van egy harmadik technikai eszköz, vagy játék, ami a szereplő mozgása, a mozgásban való ide-oda billegést jelzi, hol a kamera felé, hol attól el, ettől kap az egész bemutatkozás egy furcsa ritmust. Ennek a házi feladatnak nagyon örülünk, és Lacipapa a legjobb példa arra, hogy az Estiskolára is igaz a tévétorna szlogenje: idősebbek is elkezdhetik. Lacipapa, a te házi feladatod az, hogy mesélj nekünk a kamerával, kamera előtt magadról, valami rövid történetet, mesét, 1-2 percben maximum. (- szőke -) értékelés: