Hal. Biztos az, mondjuk én ebből állapotból gondolnám inkább valami elvarázsolt tündérlánynak, aki beesett a vízbe a kis ruhácskájával - lehet, hogy ez hal, csak így most ebben a formájában nem nagyon tudok vele mit kezdeni. Erősödik az az ellenérzésem, ami a hüllőkkel, és az összes ilyen nedves viziállattal kapcsolatban van. Ez így ebben a kivágásban és ebben a formában annyira nem élvezhető számomra, viszont érteni vélem, hogy miért a 27-es leckébe került ez be: mert a kis úszójával, vagy valamelyik alkatrészével az állat gyönyörűen balettezik. Ott a lényeg. Ha az a lényeg, akkor ezt a nagy busa fejet nyugodtan tessék levágni, és ott akkor valami létrejön. Igaz, hogy akkor a kép alján még ennél többet kellett volna hagyni. Ha ez megismételhető, akkor ennek értelmében érdemes lenne megismételni, hogy valamit kezdjünk azzal, hogy ha én arról akarok beszélni, hogy ennek a képnek a lényege micsoda, akkor arról beszéljek, és ne kezdjem valami egészen máshol a mesét. (hegyi)

A kép egy olyan alapvetésből indul ki, hogy a nyár vége, sárguló levelek, a természet az, ami egy élményt, egy érzést, egy kollektív átélt hangulatot jól tud tüköztetni. Ezzel egyet kell, hogy értsünk, bár a veszélye elég nagy annak, hogy a giccsbe, a képi közhelybe szaladjunk bele ezeknél a megoldásoknál. Ugyanakkor ami a képet ebből kiemeli, és ami egyedivé, bachvikissé teszi, az az a fényjáték, amit Viktória észrevesz, a fák levelein átszűrődő fény. Még azt is mondhatnánk, hogy "oké, oké, egy lépcsővel feljebb vagyunk, dehát ez még mindig kevés". És itt jön az a helyzet létre, ami a kompozíció, a fény-árnyék, a színtónusok játékával jelenik meg a fotográfián. Nagyon szép a fény sugaraiban létrejövő színtónus játék, olyan sávokat, fénycsíkokat láthatunk, amik ritmusában és tónusrendjében nagyon is jól illenek abba a rendbe, amit ezek a vöröslő, de már sárgulónak induló falevelek mutatnak. Filozófiailag is dekódolható az üzenet. Ez az a pillanat az indián nyár, ami még az utolsó napsütés ereje, még az utolsó idő, amikor kiülhetünk a kertbe, tehát egy lezárása egy folyamatnak, ami után jól sejthetően már egy másik minőségbe lépünk át. Ez egy határvonal, egy határpont, és ezt Viktória nagyon jól találta meg. Erre én meg tudom adni a három csillagot, és köszönöm, hogy nem a szokványos megközelítéseket mutatja számunkra. (hegyi)
értékelés:

Jó kép, kedvelem, rendben van, talán egy picit térd felé hagytam volna a képből. A csonkolás kicsit furcsa, így most lecsúszik ez a cipő, oda még kellett volna egy ujjnyi talán a képhez, kompozícióban is erősebb lett volna. Ha most ezt a képkivágást veszem, akkor a kép bal oldalából valamennyit vágni kéne. Tehát alul még tennék hozzá, de a három csillag megvan, jó első lecke. (hegyi)
értékelés:

csillagköldök

Ha a csillag a fontos, akkor nem vagyok benne biztos, hogy értem, hogy miért vannak levágva a lábacskái. Én nem ismerem ezeket az állatokat, nem tudom mennyire mozognak gyorsan. De a meglátás jó, az ötlet jó, hogy Köldök leckére ezt küldöm be, csak a kivitelezéssel van bajom, a kompozícióval, mert elvágtad. Ismétlés. (hegyi)

Anya készítette az én beállłtásaimmal.

Kedvelem ezt a képet, és nem egyszerű dolog egy ilyen madarat ennyire szabályosan, szépen lefényképezni. Nagyon finomak a tónusok, a színek. Ugye a sirály, meg a madarak általában nevezhetőek a szabadság egyfajta szimbólumának. Ez is benne van ebben a képben. Nehéz foglalkozni egyszerre több dologgal egy képnél. Amiben egy picit most bizonytalan vagyok, az a háttér. Ezek a felhők jelzik az eget, és ez fontos, de az elhelyezésük a képen nem túl szerencsés, viszont nem egyszerű dolog egyszerre a háttérre is figyelni, és arra is, hogy a madárnak az összes szárnyatolla, lábafeje benne legyen a képben, és attraktív tudjon lenni. Emiatt el tudom fogadni. A problémám az, hogy minden technikai nehézség ellenére egy picit hiányolom azt, hogy mondanivalóban nem nagyon lépünk túl azon, hogy lefényképeztem egy sirályt. Aztán ebből mindenki maga tud továbbgondolni történetet, de itt elég lazán, rögtön az első lépésnél elengedjük a kezét a nézőknek. A természetfotósi kvalitásait el tudom fogadni ennek a képnek, de a 17-es lecke mondanivalóját ennél sokkal összeszedettebbnek és személyesebbnek gondolom. A feladat itt az, hogy a saját élményeinket fogalmazzuk meg. Ennél a képnél most annyira erősen nem sikerült. A technika mindenféleképpen megkapja az egy csillagot, a mondanivalót egy kicsit jó lenne, ha Viktória saját magán szűrné át. Az egy csillag megvan, de a másik kettő a leckénél most talonban marad. (hegyi)
értékelés:

London legjobb negyede.

Egy három képből álló triptichont kapunk. Én most azt mondom, hogy én ezt áttenném az Épített környezet leckébe, ott talán még tudom értelmezni és értékelni, de riportként ez nekem nem működik. Megmondom miért nem. Megint azt mondom, hogy ez a hely Londonban ennél sokkal színesebb, sokoldalúbb, sokkal több történetről mesél. Az első kép az olyan mintha egy könyvborító lenne, sokkal többet nem kapunk, egy nagyon jó kis tipográfiai bevezetés, de mint fotográfia, a történethez ennél többet nem ad hozzá, egy helyszínt jelöl. Nagyon szép, nagyon gusztusos, nagyon jó látni, de ettől függetlenül ez nem több ennél. A következő képen látunk egy házfalat egy nagyon izgalmas repülővel. Gondolom ezt szerintem naponta kürülbelül huszonhárman lefényképezik, önmagában ez nem baj, ezt jó megmutatni, csak azt például nem értem, hogy miért dőlnek hanyatt a házak, hogy megijedtünk a repülőtől, hogy ránk esik, vagy mi ennek az oka. Nincs indoka a dőlésnek, merthogy most ez a dőlés most a repülőgép zuhanását csökkenti, tehát azt az élményt, amit ez adhatna. És aztán a harmadik kép egy élethelyzetet mutat a punk halaknál, ahol tulajdonképpen két utcai embert látunk: egy szép, színes tarajú fiatalembert, és a másik pedig ül a kirakat előtt. Jó a kontraszt ezekkel a ruhákkal, jó a kontraszt a próbababákkal. Abban nem vagyok száz százalékig biztos, hogy ez a SALE UP TO 50% OFF című felirat ennyire fontos ehez a képhez. Ha kommunikálok ezekkel a fickókkal, akkor én mondjuk egy kicsit ezt a punk gyereket odébb vittem volna, hogy kontrasztba lehessen állítani a próbababákkal, és akkor nem ennyire központú ez a SALE reklám, hogy 50%-os leértékelés van a boltban. Szóval egy kicsit azért ezzel lehetett volna még dolgozni, és megint azt mondom, hogy itt elkezdődik valami, és aztán Viki továbbrohant, és csókolom, a többit majd a reklám után megtudjuk, csak aztán hát valaki meg elkapcsolta a tévét, tehát nincs folytatás. Itt azt mondom, hogy egy csillag, és Viki, erre tessék odafigyelni, hogy ez még egyelőre az útikép szint, és te ennél sokkal többet tudsz, és a képek maguk ezt meg is mutatják, csak a felfogás az, ami az útikép felfogás, hogy megörökítem, mint a kis japán turista, hogy otthon legyen az albumomban ebből is egy darab. Nem erről szól a riport. Ott eldöntöm, hogy mit akarok, és akkor ezt meg is csinálom közelikkel, távolikkal, totálokkal, portrékkal, házrészletekkel, kontrasztba állítok helyzeteket, szóval eldöntöm, hogy mi a mondanivalóm. Vagány csaj vagy, neked is van, mert hát azért a rádióműsoraidban ezt tökéletesen jól lehet érzékelni, hogy van véleményed a világról. Ezt tessék a fotókra is rátenni. (hegyi)
értékelés: