Természetes fénynél - II.

Nos, itt van pár dolog, amivel nem értek egyet egészen. Oké, értem, miért akartad a kis faleveleket fenn, de azért nem működik a dolog, mert sok az üres rész a fej felett, így az a kötés, ami kompozícióban értelmezhető lehetne, nem tud létrejönni, ezért én vágnék fentről. A másik, hogy oldal irányba balról még adnék, a korlát benne lehetne, ahogy az előző képen is, simán, és akkor a két láb is meglenne. És van egy harmadik is. Az előző képhez is hozzáadott az, hogy nincs póló, itt nem értem, miért van, ráadásul a szövege is elviszi a figyelmet. Ez lenne az erősebb kép amúgy, izgalmasabb az, hogy látni a karfa ívét, hogy ki vagy mozdítva a centrumból, szóval ha kijavítható lenne az, amit írtam fentebb, akkor ez így minden tekintetben szuper lenne. Még valami. Beszéltünk már az aktról sokat, ez a helyszín kiváló lenne rá. Igazából a hibák okán levonnék egy csillagot, de a pozíció meg jó, szóval marad a 3, de rezeg. (hegyi)
értékelés:

Természetes fénynél - I.

Én ezt kedvelem. Nagyon jó a környezet, a fények játéka. És jó, hogy tettél tökfödőt, jobban előjön a szemed. A pozíció is jó, a beállítás is tetszik, hogy kicsit lejjebbről van exponálva, szóval három csillag. (hegyi)
értékelés:

Orgonavirágok

Az ötlet jó. Fenn sok, lehet belőle vágni rendesen. De ez egy nyisszantás, megvan. Ami probléma, az a jobb oldala. Ha tudom, hogy ennyire kopogósan kontrasztosat akarok, akkor ennek megfelelően kell világítani. Gondolom, nem volt más, mint a bejövő fény. Ez ilyenkor kevés. Valami kis lámpával a jobb oldalának is kell adni, mert ha nem, akkor így járunk, mint itt, hogy egybeolvad a háttérrel. (hegyi)
értékelés:

Közelről

Ez szép, de épp ezt konvertáltad FF-re, miért? Itt kellenének a színek, a dolog ereje, tüze. Áttetted, így melankolikus lett a végeredmény. (hegyi)

Repcesávok

Az életlenség, a mélységélesség szűkre vétele nekem itt indok nélküli. Miért? (hegyi)

Repceföldre néző

Nem állt ez össze fejben Feri. Akartad a repcét is, a színt, akartad a ritmust is a sávokkal, akartál valamit a kerítéssel is, de együtt nem áll össze, nem érdekes, nem húz be. (hegyi)

Kedvencek

Feri, ez így nagyon kevés képhez. Esetlegesek a fények, a formák, kedvencről portrézni nem olyan egyszerűen megúszható dolog, vagy portré, vagy sztori, de valami kell. Fentről le, ráadásul alávetett pozíció, még akkor is, ha mi így látjuk őket, mivel mi vagyunk a magasabbak, de ez így nem szerethető. (hegyi)

Önportrés gyakorlat

Ami a formavilágot illeti, az ötlet kiváló, jó megfigyelés, hogy a lámpa formája és a fejforma ad egy jó ritmust. Van humora is a dolognak, hiszen mindkét forma lebeg. Ami viszont visszatérő hiba, nem csak nálad, hogy egy fénnyel akartok megoldani egy olyan világítási helyzetet, ami elég egyértelműen látható, hogy nem vezet jó megoldásra. A szemek, Feri, a szemek, ha más nem, de a szemekre oda kell figyelni, mert ennyire ha fentről vagy lentről jön a fény, akkor a szemek bebuknak. Márpedig szemek nélkül ez így nem működik jól. Nem is bonyolult a megoldás, mert fogsz egy tükröt, vagy alufóliát, vagy bármit, ami vissza képes verni a fényből, ami fentről érkezik és a szemedbe nyomatod a fényt vele. Ismétlést kérek, mert ezt a dolgot fejben rögzíteni kell. (hegyi)

Miért a hónap képe:

Ezt a fotót azért szerettem meg az áprilisiak közül, mert nagyon komolyan vehető benne a játék, és mindez fordítva is igaz. A funkcionalitások tartalmat nyernek, a tartalmak a valós és az elképzelt határán mozognak, valósága komor és súlyos, de képzeletben könnyeden dobálja a labdákat. Mindeközben olyan közeli, ismerős, mintha csak belőlem szakadt volna ki. Ismerem, mert magam is az empirikus tekergéseim során hasonló összefüggésekre bukkanok - és persze lehet, hogy inkább ezért is szeretem - olyan közeli hozzám minden küzdelme, és eredménye, bizonytalansága és bátorsága. De hogy ne csak a lufit fújjam, konkrétan azt gondolom, mint önportré igazán fájdalmas, és kíméletlen lenne. Vallatószoba jut róla eszembe... Meg az, hogy semmi nincs rendben. A szemek a sötétben a hiábavalóság üzenete, a lebiggyedő ajkak a szomorúságé, a meredek, erős fény a tikkasztó hőséget, a kiszáradást juttatják eszembe, az oldalra komponáltság pedig az űrt, a hiányt. Ez lenne a racionalitás, és az ésszerű magyarázat. De a játékos oldalán a félrecsúszott glória enyhíti a merev sötétséget, és a fájdalmas fényt, olyan esendő szentség, profán angyal válik le a képről. A feje pedig tálcán kínálja magát, és ettől - számomra - minden vétkét bevallotta, és megbocsátást nyert... Mert ilyen ez a játék, vagyis szerintem ilyennek kellene lennie... Mindez két ovális formával, pár csíkkal, kis fényezéssel - egy pantomim játék egy lámpával és egy fejjel. És persze, tudom, hogy nem feltétlenül ez a szándék, ami létrehozta a fotót, talán a fényforrás adottsága, a bevilágítás keresése, kicsit errébb, kicsit arrébb ülök, ilyenek foglalják le talán Ferit a kép készítésének idejében, de mindezt már elengedte, és itt van, és így szállt ide hozzám, ahogy írtam. És még egyszer: én pedig ezt szeretem! (Mészáros István)

Vissza az önportréhoz

Sok idő telt el, így a vissza ebben az intervallumban már nem értelmezhető, viszont az van Feri, hogy a kép világítása rossz. A homlokod és az orrod a lényeg most, a többi hátrébb van sorolva. (hegyi)

Kiscsokor 2

Ezzel a képpel már több bajom van, nincs annyira átgondolva és a kivitelezése sem olyan perfekt, mint az előzőnek. Egyrészt ha már buborékos a víz, akkor az kell, hogy látsszon is, most a pohár el van maszatosodva. Másrészt ha a háttér ilyen határozottan tónust vált, akkor ezt figyelembe kell venned abban, hogy hova helyezed a fő motívumot és miért. És ha úgy kapja a fényt, hogy árnyék is jelentkezik, akkor azt így nem jó elvágni, mert így értelmetlen kosz hatása lesz. (hegyi)

Kiscsokor

Azt kell mondjam, hogy ez egy szinte tökéletes csendélet, egy-két apróságtól eltekintve teljesen rendben van, ahogy a képet elkészítetted. Örülök annak az optikai megfigyelésednek, hogy a határozott fekete fehér háttér miképp fordul meg a vízzel teli pohárban, és ehhez a kis, talán margaréta virágocskák kedves ellenpontot, díszítést adnak. Az egyik, amin finomítani lehet, hogy az épp a határvonalra eső virág fejét külön érdemes lett volna megvilágítani, mert az most nagyon bebukik. A másik pedig az, hogy oldalirányban több teret adtam volna, esetleg az asztallapot is jobban bevonva a játékba. (hegyi)
értékelés:

Szó nélkül

Az a baj Feri, hogy az orrodnál valami vagy a világításnál lett elkefélve, vagy ott belenyúltál utólag, ezt most nem tudom eldönteni, de emiatt nem tudom a képet úgy szemlélni egészében, ahogy azt kellene. Ha ennyire elmégy a grafika irányába, akkor minden apró részletnek rendben kell lennie. Ezzel most nem tudok mit kezdeni. Bocsánat. (hegyi)

Virágok

Világításilag nincs ez a kép megoldva. A váza jó, virágok jók, a sötét háttér is jó, a fények nem jók. Jobbról jön egy nagy fény az ablakból, de hiába magyarázom el a derítés fontosságát, mégsem csinálod, nem alkalmazod. Ha nincs profi lámpád nem baj, mert ez megoldható máshogy is, a saját trükkjeidre neked kell rájönnöd. Lehet ez egy íróasztal lámpa, tükrök, alufólia, az ördög tudja még mi, de az biztos, hogyha csak az ablakból érkező fényt használod, az nem lesz jó megoldás. Láthatod mekkora brutális különbség van a kép jobb és baloldalán szereplő virágok között, és azt is láthatod hogy a növény szárai összeolvadnak a háttérben. A tárgyak és az ötlet rendben van, bár azt a kis virágocskákat ott középtájon kivenném, semmi szükség rájuk, ez az öt virág elég lenne, viszont ismétlést kérek jó világítással. (hegyi)

Lángokban

Azon lehetne vitatkozni, hogy ez még a fotográfia területére tartozó kép, vagy pedig a számítógépes grafikába, és azt hiszem hogy ezt érdemes is majd tisztázni, fogok erről filmet forgatni, de most ennél a képnél vegyük úgy, hogy ez egyelőre mindegy. Nagyon szépek a színei, olyan a hatás mint a bársonynál. Van viszont egy dolog amit nem értek. Ez a kép vagy akkor mutat jól álló formátumban, ha még legalább három-négy ujjnyit hozzáteszel, ezzel ráerősítve a növényi formák nyúlánkságára, vagy fekvő formátumot mutatsz, ami kiemelhetné, megsokszorozhatná a növények tömbhatását. Most se ez, se az nem érvényesül a maga teljességében. (hegyi)
értékelés:

Erdei út

Beszéltünk az utómunkáról már, és ismered a tónusok szelektív módosítását. Ennél a képnél a fölső régió háromszöge túl világos, kifut a képből. Maga az út a fákkal rendben van, de ez akkor lenne igazán izgalmas, ha annak a tónusvilágnak, ami a kép közepén és alján látható, ennek a variációi ismétlődnének fent is. A meglátás tetszik, a kivitelezésen van még mit csiszolni. (hegyi)
értékelés: