Az ötlet és a kivitelezés is jó megoldás az absztrakt struktúrákra. Arra viszont fel kell hívjam a figyelmet, hogy ami egy figurális képnél még belefér, mint kompozíciós lötyögés, vagy tömegelhelyezési probléma, az az absztraktnál sokkal erősebben jelentkezik. Itt most pl. fenn és balra, de főleg fenn van túl sok tér hagyva a többihez képest és így olyan, mintha nyomtatásnál lecsúszott volna a nyomat. (hegyi)
értékelés:

Örülök, hogy megkaptad a Hónap képe címet ezzel a képpel, és remélem, hogy ez abban is segít neked majd, hogy nyiss, hogy felpörgesd a munkát, hogy beleállj az önábrázolásba. Jövő héten nyílik a Zártosztály - micsoda képzavar - ott is várunk. A kép tetszik, mert határozott, szabad és mentes a kimódoltságtól, még akkor is, ha lehet, hogy amúgy, ha nem készül kép, nem épp ez a sapka van rajtad. Persze lehet mondani, hogy a mobiltelefon adta technika hiányosságai szembeötlőek, de talán még jót is tesz a képnek, hogy ilyen szoborszerű lesz a részletek elvesztése okán. Ha bele akarok mindenáron kötni valamibe, akkor az a lábadnál lévő kóró, azaz ha egy lépéssel előrébb állsz, persze a kamerát is előrébb mozgatva, akkor kikerülhetted volna, hogy formailag ott gubanc legyen, de ez tényleg olyan kérdés, ami bár javítható, de nem sokat von el a figyelemből. Szóval hajrá, itt az ősz, kapcsolj rá. (hegyi)
értékelés:

Szorgalmi, így igyekszem rövidebb lenni. Tetszik a nézőpont, jók a formák, csak te beleveszel a tetőszerkezetbe. De kedvelem a hangulatát. (hegyi)

Vannak kis pontatlanságok, amik egyesével nem jelentősek, de együtt zavaróak tudnak lenni. A galambok alatt kéne hely. A figurák beégtek, sötétek, de annyira nem, hogy sziluettesek legyenek. Az a palatetőszerű valami eléggé idegen, és el van tolva a tömegelhelyezés balra, de így jobb oldalon most lukas lett, kigyengült az egész. Talán máshonnan ez jobb lett volna. Az jó, hogy vannak figurák, de majd arra is kell koncentrálni, hogy azok mit csinálnak és hol. (hegyi)
értékelés:

Feri, közben változtak a leckék, átsoroltam, de a kép lényege szerint ez mindegy is, mert hogy a helyzet az, hogy ez egy jó kompozíció, a színek is rendben vannak, és érthető, amit látunk, csak nincs történeti szempontból különösebben érdekes momentuma. Nem látok rajta olyat, ami egyedivé tenné. Egy vonat a kanyarban. Ha ez egy fotóriport, vagy etűd része, ott lehet átkötő elem - főelem ott se - de így a kérdés az, hogy mi az oka az exponálásnak? (hegyi)

Örülök ennek a képnek, mert felfedezni vélek benne egy kis nyitást, a komfortzónádból való kilépési lehetőséget. Picit szűk a képkivágat, ettől nagyon az arcra megy a fókusz, miközben a viszonyrendszer is fontos a fej és a test között, legalább kicsit. A másik, hogy így most nincs értelmezve, miért nézel el a kamera mellett, hogy ez valami szemérmesség, vagy van ott valami, ami fontos lenne. (hegyi)
értékelés:

Fontos dolog a barátság, és persze soha semmi sem mérlegen kidekázható, de az feltűnik, hogy te húzódsz hozzá, felé, ő meg valamivel el van foglalva, valami van a kezeiben, és emiatt olyan érzetet kelt a kép, hogy felemás a kapcsolat. Ez azért fontos kérdés, mert az exponálásnál a pillanat megragadása a legfontosabb, még annál is fontosabb, hogy éles-e a kép, vagy hogy mozdult-e, jól van-e exponálva, ezeket mind felül tudja egy jó pillanat írni. Ha meg előbb vagy később exponálsz, akkor a többi lehet rendben, de mégis fals érzetet kelthetsz. (hegyi)