Elemzés

Vegyük fix x-re a képkivágás arányait, hogy én jobb szeretem a 3:2-es vagy 4:3-as arányokat, mint a szélesebbeket, erről akkor most beszélek utoljára. Mert ez a kép sokkal erősebb, mint ami az előző volt ebben a bemozgásos témában, erről beszéltem, hogy kell valami felismerhető, azonosítható, hogy az ember fejében beinduljon a mozi, a mese. Itt ez megvan. Úgyhogy megy a 3 csillag is. (hegyi)
értékelés:

Meg élessége se, pontosabban a nagy izgalomban, hogy Jenőt felakasztották a falra, bemozgattad a telefont. Pedig úgy örültem, hogy Bobák visszatér, szóval léccilécci, gyere, fotózz. (hegyi)

amit Finn az óriás épített, hogy átmenjen Skóciába és lerendezze azt az ügyet végre Benandonnerel.

Nos, ez még jobban tetszik, mint az előző képed, persze nyilván az is benne van ebben, hogy izgalmasabb a látvány, a formák, szóval minden szuper, ahogy a másik képnél, persze itt se értem a szorgalmi besorolást. Annyi bajom, mint a másiknál, itt is van a színekkel és tónusokkal. Olyan, mintha valami mobiltelefonnal lenne ez fotózva és valami effekt került volna rá. (hegyi)

GG, kedvelem ezt a képeslap világot, jó a kompozíció is, képkivágás is, benne van a hangulat, de nagyon sötétek vagyunk. Hogy ez a monitorod beállítása (be nem állítása) okán van így, vagy direkt, ezt te tudod, majd remélem elmondod, de most ez nagyon sötét. És egy kicsit sárgás is. Csináltam egy verziót, hogy össze tudd hasonlítani. Meglenne a 3 csillag, ha nem szorgalmiba toltad volna, nem is értem, miért oda küldted. (hegyi)

Egy októberi hétköznap délelőtt Budapesten. Csúcsforgalom helyett.

Ez egy ütős kép lett. Aureliano leírása, sztorija kiváló hozzá, valóban olyan, mintha valami atomvillanás utáni kiürült város lenne, jó a nézőpontja is és a formák is, szóval gratulálok, érdemes a gyerekkel fotózgatni, mert előbb vagy utóbb az ember beleun a kitaposott utat követni és a sztenderd gyerekfotók után ha kitartó a munka, bejönnek a szürrealitások. (hegyi)
értékelés:

Az ötlet jó, hozza az őszt is, meg a gyerekek játékát ezekkel a szúrós növényekkel, és az is tetszik, hogy a pad úgy jelentkezik, mintha valami filmes megoldás lenne, de egy dolog van, amit máshogy csináltam volna. Lillát átvezényeltem volna a kis fa másik oldalára, balra, mert ott alapvetően sötétebb a kép összhatása és ott az ő ruhájának világossága jobban mutatna. (hegyi)
értékelés:

A fotó lakóhelyem vasútállomásán készült. Mindig tetszettek ezek a formák és a vonalvezetés. Ezt szerettem volna megörökíteni. Talán kissé életlenre sikerült, amit annyira nem is bánok, mert úgy gondolom jelen esetben ez inkább hozzá ad egy fajta "sejtelmességet" a képhez. De ezt döntsétek el ti. Minden hozzászólást szívesen fogadok! :)

Azt hiszem, be is mozgattad talán a gépet, szóval az életlenség és a bemozdulás nem ugyanaz - én nem vagyok nagy barátja a tűéles képeknek, szóval engem kevéssé zavar, az már inkább, hogy nagyon sötét lett az eredmény. Nyilván annyi kell, hogy a lejárat legyen sötétben, de a falak is sötétek most, minden túl szürke, így ez elkoszosítja az egészet, de nem jó értelemben, hanem olyan érzet, hogy nem jó nézni. 2-3 fényértéknyit is lehetne világosítani az egészen, az se baj, ha a sötét részekben is előjönnek részletek. Várom munkáid. (hegyi)
értékelés:

Zoli, azt gondolom, hogy ez a helyszín így, ebben az évszakban vagy ebben a fényben nem olyan nagyon adja ki azt, amit üzenni akarsz vele, nem tudom, hol van ez az épület, nyilván valamiért neked fontos, és működhetne is, de ehhez az expozíciót rendbe kéne tenni. Mert ha ennyire sötétben van, akkor nem jön ki az, hogy itt az épület a fontos, ő a főszereplő. És a képarány, a 3:2-es jó lenne, ehhez picit vágni kell. Csináltam egy verziót, hogy értsd, miről beszélek. (hegyi)
értékelés:

Jó ez az olvasólámpa, még nem láttam. Én lejjebb guggoltam volna, hogy még jobban érzékeltessem a méretét, és érdemes lett volna várni még, amíg a babakocsisok odább mennek valamivel, mert így most nagyon középre van minden tömörülve. (hegyi)
értékelés:

Szép ez, ki van exponálva, meg minden, de azért te is látod, hogy mennyire ferde, szóval na, azért az jó, ha a horizont nem dől. Valami mégis idegen nekem. Lehet, hogy ez a digit technikából adódik, de amikor valami ennyire éles és kontrasztos is, az számomra elveszti a lelkét. Nyilván ez egyéni problémám, hiszen a net tele van ilyen hiba nélküli, éles és rezzenéstelen képekkel, csak valahogy hideg. (hegyi)
értékelés:

A képet egy Canon 80D-vel és egy 50mm f1.8-as obival lőttem. Vadnyugati hangulatú fotót szerettem volna, mivel vonz ez a világ. Tudom elég mű lett az izzó dohány és a füst, de a hangulathoz szerettem volna valamilyen "macsós" pluszt. Mivel nem dohányzom, ezért próbálkoztam egy kis manipulációval. Ebben is van még hová fejlődnöm :)

Szia Szabolcs, üdv a téren, nekem ez a kép minden hibája ellenére tetszik, talán pont a hibákból adódó esendősége okán. Persze ettől ,ég beszéljünk ezekről, hogy ha ismételni fogod, korrigálhass. A cigi egy dolog, nyilván hihetőbb, ha már legalább félig van szívva, és sejtésem szerint a macsók szűrő nélkül tolják, szóval erre mivel nem dohányzol, jó lehet egy bagós barát, aki a kedvedért elszív félig egy cigit szűrő nélkül, majd odaadja a kép erejéig. Érdemes megfigyelned, hogy hova teszi a szájában a cigit, valószínű nem középre. De van még más is. Egyrészt a vadnyugaton ilyen ing nincs. Bocs, de más jelmez kell. A kalapból sem a szalma az, ami western lenne, inkább Van Gogh jut eszembe róla, persze akár az is jó irány lehet, hogy egy olyan portrét csinálsz. És még valami: macsó ember szakálla nincs ennyire precízen gondozva, kiborotválva. De mondom, mindezekkel együtt lesz ez a kísérlet szerethető. Várom a további önképeid. (hegyi)
értékelés:

Szeretetteli kép, a műsorral együtt, amit érdemes meghallgatni, még erősebb dimenziót kap. Köszönöm. (hegyi)

Egy, még 2017 nyarán készült fényképet vettem elő az archivúmból újrafeldolgozásra. A képarány azért ilyen, mert két fekvő képből lett a végleges elkészítve. Az újrahasznosítással az utómunka gyakorlása volt a cél, így végül a szorgalmit választottam kategóriának. Technika: f/13, ISO 100, 1/200 sec záridő, 18 mm gyújtótáv mind a 2 fénykép ezekkel a beállításokkal készült. A 2 felhasznált fénykép valójában inkább csak másfél, mert a teljes képbe belefért az autó majdnem a kaptárakig, míg a második képre a kaptárak miatt volt szükség, aminek a felesleges részét levágtam. Mivel az eredeti RAW fájlok már nincsenek meg, így a JPEG -en próbáltam picit finomítani: a színek korrigálására és a kontraszt módosítására mentem rá. Ezeken kívül csak átméretezés történt. Az utólagos élesítésről lemondtam, mert azt tapasztal, hogy a kitobis képeken a legtöbb esetben csak kihangsúlyozza az optika nem túl acélos teljesítményét ez a művelet, így már leszokóban vagyok a képkidolgozás ezen lépéséről (majd talán újra alkalmazom valami jobb optikával).

Én kedvelem ezt a képet, vidám, van hangulata, bár kerestem a méhészt, nem találtam, szóval jó lenne rá egy fickó, hasonlóan vidám hangulatban, valahová a kocsi és a kaptárak közé. Értem, amit írsz a technikáról, én mégis azt mondom, hogy a kaptárak után már vágtam volna, az már oda nekem nem kell, mint plusz tér, viszont valamivel több előtér meg lehet, hogy jó lenne, fene tudja. Szóval érdemes lenne ezt majd ismételni, ha úgy adódik, jó helyszín. (hegyi)
értékelés:

István, az jó, hogy vannak figurák a képen, én ezt előrelépésnek gondolom, de a kompozíció nem elég izgalmas még. Nyilván, az időből sosem elég, ami van egy fotózásra. De azt kell mondjam, hogy maga ez a híd önmagában nem nagyon érdekes, ha nincs valami plusz, azt a pluszt viszont úgy kell megtalálni, kivárni, hogy jókor legyenek a dolgok jó helyen. Ez azt jelenti, hogy a figuráknak, autónak, mindennek a helyén kell lennie, vagy legalább úgy elhelyezkednie, hogy izgalmas történet legyen és ehhez nem jó, ha akkora üres flekkek vannak, mint most jobb oldalon. (hegyi)
értékelés:

Noha egy szarka mogorvának tűnhet első látásra mégis lehet barátságos és boldog. A kép bár mobiltelefonnal készült és jó pár éve már ennek szerettem volna megosztani veletek. Hosszas próbálkozás után sikerült össze barátkoznom a kis madárral. Cserébe sok fényes kis aprósággal kellett neki kedveskedni. :) A hangulata miatt talán ebbe a leckébe illik leginkább. Legalábbis szerintem. Technikailag messze nem egy tökéletes fotó mégis az egyik kedvencem.

Kedves Tamás, amit mondok, az nem ellened megy, hanem segíteni szeretnék, és nyilván bármi megtörténhet, még az is, hogy a mobil okozta részletek kisimítása pont úgy és ott történt, ahogy most látjuk és ez okozza a gondot, amit érzek, de úgy érzem, ez a kép nem 100%-ig őszinte meló. Ha kicsiben nézem, megvan a madár és a kupak is, de amint elkezdem nagyítani, két furcsa dolog történik. Az egyik, hogy a madár csőrénél ahol találkozik a kupakkal, elmaszatolódik a dolog, és olyan, mintha a csőr íve nem lenne folyamatos. A másik, hogy a kupak mentes a bemozdulásoktól, míg a test nem. De mondom, lehet az is, hogy a mobil technikai nyavalyái tréfálnak meg. Ezt te tudod. A kép egyébként érdekes helyzet, a képaránnyal nem vagyok kibékülve. (hegyi)
értékelés: