Elemzés

Sajnos az előlapi kamera nem sok mindenre jó, a telefonok nagy többségében nem túl jó a hátlapihoz képest, sok a zaj, kicsi a felbontás és a tónusterjedelem is bajos, a gép eleve betömöríti, hát, bajos, na. Itt is ez a gond. Ilyenkor meg kell reszkírozni, hogy a hátlapival dolgozol úgymond vakon, és többet exponálsz és ellenőrzöd, hogy jó-e, alkalmazhatsz jelöléseket is, hogy hova állj, támaszkodj, hogy benne legyél a képben. A másik az meg a régi kor. Értem, de a nagyobb kérdés, hogy hordtak-e pólót akkoriban. Nem. Vagyis ha régi hatást akarsz, akkor annak a ruhában is meg kell jelennie, ing, kabát, bármi, de póló, az nem. Mindennek ellenére ez egy jó portré lehetne, szóval ha van kedved, ismételd ezt meg ezeknek tudatában. (hegyi)
értékelés:

Innen ez nem működik, ha volt lehetőség, akkor máshonnan kellett volna fotóznod, ahonnan a figura és az, amit csinál, jobban kiugrik a háttérből. Ha nem volt erre mód, hát, akkor ez egy ötlet, amit ott nem lehet megcsinálni jól. Van ilyen. (hegyi)

Mondom, mi a helyzet Feri. A témád kiváló. A ruhák, a figura, minden oké. A helyszín is. De van három dolog, ami miatt ez még az amatőr határán marad. Az egyik az a kezeid. Ha már Ikarosz, akkor nem mutatjuk a kézfejet, mert az kivisz a szituból. Miért ott kapaszkodsz? A másik kettő az öltözettel kapcsolatos. Szandál. Minek? Civil, szocio, nem illik bele. A másik a gatya. Oké, hogy valami kell. De a sötét szín kettévágja a testet, lesz két láb, meg lesz egy felsőtest, mivel a háttér is sötét. Mi a megoldás? Vagy felveszel egy világos gatyát, de jobb lett volna, ha egy lepedőt vagy valami más rongyot tekersz körbe magadon, hogy valahogy az antik ábrázolás felé vidd el az ügyet. Ugyanis, nyilván a néző nem hülye, akkor se fog téged görögnek vagy rómainak, vagy akármi másnak nézni. De egyensúlyba kerül a kép szociója és az az áttételes üzenet, ami valóban létre tudna jönni a két kar meghosszabbításával, mint tollszerű teregetett ruhák, viszont ha minden megmarad civilnek, akkor a kép összhatása egy ki nem játszott poén marad. Szeretném, ha ezt megismételnéd majd. (hegyi)
értékelés:

Ahhoz, hogy igazán jól tudjanak működni a sötét tónusok, a kötél, nem sok kellene, csak egy keveset emelni a tónusokon a világos felé. Ez azért is lenne fontos, hogy a kagyló ne legyen ennyire koszos hatású. Magyarán volna ennek hangulata, de most annyira becsukódnak a tónusaid, hogy emiatt nem tudja felkelteni igazén az érdeklődését a nézőnek. Amennyire kivehető, a formai elrendezés rendben van. (hegyi)
értékelés:

Azért nem működik, amit szerettél volna, mert ellenfényben vagyunk, és nem is mutatod eléggé oldalról ahhoz, hogy a kis kereszt valóban éljen, ezért elsőre bevallom az se volt biztos, hogy ez a helyszín most akkor egy műhely belseje, ahol a munkapadok vannak a satukkal és egyéb minekhíjákokkal magukra hagyva, a falakom meg a szokásos falinaptárak lehetnek, vagy mi is ez, aztán jöttem rá, hogy ez egy templom lehet. Ha valamit kitűzöl a kép céljának, mint tárgy, hogy rábízod, hogy a hangulatot átvigye, annak ennél szerintem egyértelműbbnek kell lennie. Az se biztos, hogy ennyire kis mélységélesség kell. Persze, a templomok jó része elég sötét terep ahhoz, hogy jól ki lehessen exponálni, ilyenkor, ahogy itt is, gondolom, lehet keresni olyan tereptárgyat, ami támaszték lehet és akkor hosszabb expozíciót is bemozdulás nélkül el lehet készíteni. Szóval a lényeg, hogy a megfigyelés és tapasztalatszerzés okán ez fontos állomás, most ez nem hozza, amit szeretnél, de érdemes keresni más helyszínt, ahol ez működhet. (hegyi)

Nos, nekem ez tetszik, mivel valamit gondoltál és meg is valósítottál. Hogy eleve ez volt a terv, vagy exponálás után jött az ötlet, ebből nem derül ki, nyilván arra jó törekedni, hogy az ember ezeket a gondolatokat keresse, érlelje magában és úgy hozza létre, de a kép szempontjából most ez mellékes lehet. Jó a ritmus, jók a fényei is, és az egész így együtt is kiválóan működik. (hegyi)
értékelés:

Oké, ki kell próbálni a kis mélységélességet, rendben, de a kérdés az, hogy mi legyen éles és mi nem. Namost itt alapvetően a struktúrák lennének a fontosak, az adja ki egyben a dolog izgalmas jellegét, de ez a mélységélesség játék ellene megy ennek, és így a dolog nem tud működni, mert miért épp az az éles, ami, nincs ott semmi, ha még az uborka lenne, vagy mi az ott, akkor még jó, de az se, miközben azzal meg nem törődtél, hogy ha már mint egy tengert ábrázolod az ételt, ne legyen már benne az edény széle, a kékesre elcsúszott terítő. Én azt mondom, hogy ennek a baromira nyitott rekesznek akkor van létjogosultsága, ha valamire nagyon fel kell a figyelmet hívni, ki kell emelni, de őszintén, nekem ez a világ már kezd unalmas lenni, annyi kajafotónál látom, hogy ferde is legyen, életlen is, mert ha így fotózzák, akkor nem kell döntéseket hozni, nem kell ízlésesen egy ételt elrendezni, nem kell a környezettel is törődni, olcsón megúszható a foodporn. Hát... Nem. (hegyi)