Elemzés

Másoknál már sokszor leírtam, de valószínű nálad ez nem jött eddig elő és így elkerülte a figyelmed, hogy ez a képarány idegen a fotográfiától, csak nagyon indokolt esetben jó eltérni ennyire a megszokottól, hogy ennyire szélesvásznú legyen a kép. Értem, hogy azt szeretted volna, hogy a fűszál íve érjen szélig. De most míg fent az égnél bekapcsolódnak idegen formák is, amik nem kellenének, lenn kevés a kép, a bázis nem elég erős, arányaiban nem tud egyensúlyt adni. (hegyi)
értékelés:

Egy autós találkozó során készült a kép.

Végre önportréval dolgozol. Ez fontos. A tükröződés is érdekes alaptéma. Azt kell tudni, hogy az autó üvege torzít, mert hajlított, ennek okán nagyobb üres terek vannak, viszont az ajtó formája miatt szinte kiküszöbölhetetlen, hogy ne legyen valami alkatrész az autóból is a képen. Márpedig, ha ez így van, akkor nyugodtan lejjebb mozdíthatod a kamerát, az égből ennyi nem kell, viszont az ajtóból jöhetne valamennyi, hogy a realitásból is legyen több a képben. (hegyi)
értékelés:

A Miskolci Salak Királya rally során készült a kép. ISO 200, gyutáv 75 mm, 1/125 zárseb lassú vakuszinkronnal és F 5,6 as blende.

A salak, a felvert anyag repülése, szóródása nem rossz, de a tér kevés. Ez nem négyzetes kép kéne legyen, mert a mozgás előtt és mögött is jó, ha több van, főleg, hogy ez a kavicsfelverődés ez erősebben érvényesülhessen. (hegyi)
értékelés:

Úgy gondoltam egyszerű lesz 1db LEDes olvasólámpával önportrét készíteni, ezzel is szenvedtem egy keveset. Tudom, a koncepció kicsit lebutított, de első próbálkozásnak szerintem megfelelt.

Kedves Miklós, üdv a Téren, elnézést, hogy ennyire elkéstem, de pótlom, és várom a folytatást is tőled. Ez egy jó bemutatkozás, mert kiderül, hogy érdekelnek a fények, és az ezáltal elérhető formák, módosulások. Arcnál jó, ha ennél kiegyenlítettebb a szemnél a sötét oldal is, a világos oldalnál meg amiatt kell valamivel kevesebb fény, hogy a formák megmaradjanak, ne laposodjon el a fej, a mimika. Megvan a három csillag az ötlet miatt, és kérek még ilyesmit. (hegyi)
értékelés:

Van humora, valóban, de esztétikai szempontból ez most annyira nem erős kompozíció, hogy felülírja a primer elutasításom. Lehet, hogy ha a színek túl lennének tolva és távolabbról készül, akkor működhetne, de így most ezt én nem tudom szeretni. (hegyi)

Valószínű, hogy számodra a figurák mellett a felirat és talán a helyszín együttese adta, hogy ez a kép fontos lett, én mint szoborábrázolást nézem, és így amiatt, hogy túl közeli a felvétel, a csonkolás miatt alul hiányzik a stabilitást adó bázis. Fenn levegősek vagyunk, lenn meg el van vágva, sutty, ennyi. Hát, a plasztikussága szép, de összességében ez nem működik így igazán. (hegyi)

Nos ennél a képnél nem tudom elmondani azt, amit az előzőnél, itt a helyzet tényszerűbb, és így kellene megtalálni azt a belső egyensúlyt, ami okán a kép nyújthat valamiféle esztétikai élményt, de bevallom, én ebben semmi ilyet nem látok. Nyilván a helyszínen ez fontos lehetett, de a képkivágás után a nézőnek maradt részlet nem működik. (hegyi)

Mária templom, Berlin

Kedvelem ezt a képed, jó ez a hármas osztás is, nyilván valami enteriőr tükröződése lehet, de valójában nem az a lényeg, hogy mit ábrázol tényszerűen, hanem hogy a formák játéka kiegyensúlyozott, a mérleg balanszban van. Jó lett, köszi. (hegyi)
értékelés:

A téma jó, de a kivitelezés nyers és darabos. Egyrészt itt is van élesítés, ami nem kéne, viszont kevés a mélységélesség, emiatt a bokeh hatás kezd érvényesülni, de nem szép, és itt ez nem is indokolt, hiszen az lenne a lényeg, hogy a formákkal játszhassunk, de ezt épp ez az eltaknyolt élesség lehetetleníti el. A kontraszt is túl van emelve, szóval összességében az a rész, ami éles túlságosan durvára van véve, ráadásul globálisan, agy az életlen részek is kapnak belőle, ami ott is fura dolgokat okoz, én azt mondom Feri, ezt majd alkalmasint ennél finomabban, kevéssé a bevett és divatos szokásoknak és elvárásoknak megfelelően tessék megcsinálni. Tudom, hogy a kis mélységélesség mekkora divat és imádják is, de kutyaszart se ér, ha megölni a témád. (hegyi)

Bokorba bújt a szerelmével.

Témájában ez egy izgalmas kép, benne van a gyerekkor mesevilága, az elbújás játéka, ahogy kiszakítja magát a valóságból egy álomvilágba - hogy ki a szerelme, csak sejtjük, hogy valami teknősmanó, jótékonyan rejti őt a bokor. Ami enne ellene dolgozik, az a bágyadt színvilág. Igen, ezek a levelek valóban ilyenek, de itt most egy kicsit el kéne a valóságtól rugaszkodni. Hogy ez FF konverzióval történik a dráma felé, vagy azzal, hogy a zöldekbe utómunkával belenyúlsz, mellékes, a te döntésed, de az, hogy ez így marad, az most elvesz a dolog erejéből. (hegyi)
értékelés:

A napelemes békakirályfi a reggeli fényben táncol.

Nos, két dolog van. Az egyik, hogy ez mobillal így nem lesz jó. Nincs elég élesség és így az se jön ki, ami a tónusokban a játék az árnyékkal, fényekkel. Zajos is, szóval bajos is. A másik a béka. Értem, de Áncika, ezen te már túl vagy. Ezt az árnyékot valami mással kell összehozni, nem egy ilyen játékfigurával, mert ez nem komoly ügy. (hegyi)

ez egy ilyen szelfis nyár

Kicsit szürkék vagyunk. Ha lejjebbről készül, akkor a vállaidnál lenne a hegyvonulat, a fejed meg az égnél, és ez lehet, hogy jót tenne, kevésbé lennének összezavarodva a formák egymással. Persze a gesztus erős, de ez neked megvan, tudod ezt, működik, csak abban kell határozottnak lenni, hogy hogyan tudod mindezt a térben elhelyezni. (hegyi)
értékelés:

Ez így korrekt, megvan minden, ami kell, a tónusok is az elfogadhatón belül vannak, bár a kutya plasztikussága nem nagyon erős, de a problémám azzal van, hogy nem érzem, milyen magasan is van ő, ez nincs most kiemelve. Vagy távolabbról lehetne ezt megmutatni tényszerűen, hogy alul is többet kapjunk, vagy akkor, ha leguggolsz, és lentről fotózod őt úgy, hogy az ég legyen a háttere, vagyis felemeled, mint egy szobrot. Most valahogy nem adja azt, ami ebben a képben benne lehetne. (hegyi)
értékelés:

Az van, hogy ez életlen. Lehetne gondolni, vagy mondani rá, hogy archaikus technika, de nem az. A kép egyébként szép lenne, van hatása ennek, de az életlenség mellett kontrasztszegény is. Persze nyilván ködben, esőben, vagy amikor már olyan magasan járunk, hogy a hóvihar vagy akár a felhőhatár is beleszól, előfordulhat, hogy a kontraszt szinte megszűnik, de akkor ezt kell érzékeltetni, és akkor valaminek erre utalnia kell a képen, mert a néződ magától nem fogja ezt kitalálni. (hegyi)

Ezt értem, és ha ez izgat, akkor ezzel is az a helyzet, hogy valahogy ki kell ezt találni, hogy mitől lesz egyedi. Lehet, hogy hajnalban, lehet, hogy estefelé, lehet, hogy esőben, lehet, hogy viharban, dupla expóval, vagy bármi, de az biztos, hogy azt kell keresni, ami átviszi a realitásból valami más terepre. Mivel a formák adottak, így a fények lehetnek a segítők, szóval azt gondolom, hogy a városfotóban is az és akkor működik, amiben van valami speciális, valami gondolat, amiben te vagy a rendező és nem csak elfogadod a látványt, ami eléd tárult. Gondolni kell erről valamit, és azt utána megkeresni, hogy hogyan működik képileg. (hegyi)