Ez jó tanulmány, ismétlést kérek majd, elmondom, miért. Az ilyen világítás nem ad lehetőséget arra, hogy ne legyen minden pontosan kidekázva. Mondok példákat, ami most nincs megoldva. A fül. A vak szemgödör. A nyak elvágása. És az, hogy ha megnézed, mi most a legvilágosabb, azt látod, hogy egyrészt az arc oldala, a pofázmányod, másrészt a bajusz feletti rész. De ez a két legfontosabb célpont is? Nem hinném. Tehát egyrészt az üzenet szempontjából is pontatlan ez, másrészt formailag is bajos, mert ami a legvilágosabb, azt érezzük a legközelebbinek is, de a valóságban nem torzul a fejed, tehát nem itt lennének a fókuszok. (hegyi)

A háromszög a talpán elvileg nyugalmat árasztana, de itt ellene dolgozik az arckifejezés, a billentett fej, van ebben valami bizalmatlanság. Örülök, hogy újra aktív vagy, azt mondanám, hogy vannak régebben félbehagyott szálaid az önkép melókban, érdemes lenne őket újra végignézni és dolgozni velük. Ez egy beköszönést mutat nekem, várom a folytatást. (hegyi)

Most tőled kérek magyarázatot, de ez a többiekre is igaz, akik ezzel az idétlen képformátummal dolgoznak, hogy mi az indoka annak, hogy ennyire szélesvásznúra akarjátok torzítani a képeiteket? Fel nem fogom, ez mire jó. A kép nem lett jobb, mint az előző, sőt. Szűk, értelmetlen, hogy ennyire körbe akarod vágni. Egy képnek az arányait nem véletlenül határozták meg a 2:3, 4:3, 4:5, 5:7, 1:1 arányokkal. Ezek a klasszikus film, illetve papírméretekből alakultak ki. El lehet ettől térni, ha oka van, ha a kompozíció kívánja, de ez a forma, amit újabban hoztok, ez nem szerepel ezen a listán. Mondd, miért használod? (És a többiek is ha olvassák, mondják már el, mert nem értem) (hegyi)

Ez izgalmas és szép. Fentről vágnék egy ujjnyit, hogy ennyire ne világosodjon ki újra a képmező, és hogy ne legyen ez a fura képformátum. És elforgatnám 90 fokkal. Akkor is van minden, ami most, de kényelmesebb lenne, mint az álló formátum, kevésbé lenne feszültség benne. De nagyon szép meglátás, köszönöm. (hegyi)
értékelés:

Tetszenek ezek a pamacsok, mint az afro fonás a fejen, olyan az eredmény, szóval ez jó kiindulás, de még kell vele utómunkázni. Egyrészt valószínű nem álltál párhuzamosan, így torzul a dolog perspektívája, ez a nyugalom ellen dolgozik. Ha a táj ferde, az is korrigálható, nem ördögtől való ez. És a tónusok, ahogy István mondja. Csináltam egy verziót. (hegyi)
értékelés:

Korrekt kábé, de sok a kérdés. A legfontosabb, hogy miért fotóztad ezt le. Erre egyelőre nem találom a választ. Oké, arra jártál, oké, látni a Délit, de egyébként? Azért azt hiszem ez a legfontosabb minden kép esetében, hogy jó, jó, de minek? Ha erre a kép nem ad választ, akkor nem biztos, hogy időtálló a produkció. És ez egy dolog, de tanulmány szinten se értem, hogy mi az, ami ebben megmozgatott. Segíts. (hegyi)

Kedves Richárd, üdv a téren. Örülök, hogy itt vagy, picit nehéz helyzetbe hoztál azonban. Nem véletlen, hogy az első lecke önmagunkról szól, bemutatkozás is, meg könnyebben beszélünk magunkról, mint valaki idegenről. A portré a 18-as lecke, odébb van. A képről: jó az alanyod, kedves, van benne titokzatosság, majd lehet vele dolgozni. Ez fontos. De vannak problémák. Egyik a szelektív színezés. Felejtsd el kérlek. Vásári ügy, nem komoly dolog. Vagy színes, vagy FF egy kép. Ez nem reklámfotó, szóval ezek az eszközök nem adnak jó eredményt. Azzal, hogy a fél fejét mutatod, nincs baj, ha van indoka. A csak úgy, az nem elég. Akkor tedd egy ablakba, és a keret vágja, az úgy mutatós és működik. Vagy lessen ki egy függöny mögül, az is jó sztori lehet. De ez nem nagy baj, ez ettől még működhetne. Viszont arra érdemes figyelni, hogy a modell ne biccentse lefelé a fejét, mert olyan rövidülés jön létre, ami anatómiailag arányokat torzít. Sok a homlok, kevés az áll és a száj. A kép fele a haj és a homlok. Ha feljebb emeli az állát, akkor ez az arány helyreáll. Az élességről: amíg fiatal a modelled, nincs baj. De bevallom, engem nem érdekel Tündi bőrének pórusai, nem akarom. Azért nem, mert az egész így technikai üggyé válik, egy objektívtesztté, micsoda rajz, váó, de kurva jó - csak eltávolít a modelltől érzelmileg. Az utómunkáról is pár szó. Most valahol a középszürkékben mozgunk. Ez nem nagyon izgalmas és nem szereti a szem, fáradt hatása van. Próbáld elmozdítani valamerre, vagy a világosabbak, vagy a sötétebbek felé, ez már a te ízlésed kérdése, melyik tetszik. Csináltam belőle egy párost, hogy lásd, mire gondolok ebben az értelemben. A lényeg. A kép jó, nem kezdő szint, látszik, hogy nem az első képed. De ne menj bele olyan utcákba, ami vagy a divat, vagy valami technikai dolog, mert a fotózás technikai sport ugyan, de a végeredmény viszont nem szabad az maradjon. Várom a képeid, főleg az önképed. (hegyi)
értékelés: