Szakkör | Page 107 | Látszótér

Vannak kis pontatlanságok, amik egyesével nem jelentősek, de együtt zavaróak tudnak lenni. A galambok alatt kéne hely. A figurák beégtek, sötétek, de annyira nem, hogy sziluettesek legyenek. Az a palatetőszerű valami eléggé idegen, és el van tolva a tömegelhelyezés balra, de így jobb oldalon most lukas lett, kigyengült az egész. Talán máshonnan ez jobb lett volna. Az jó, hogy vannak figurák, de majd arra is kell koncentrálni, hogy azok mit csinálnak és hol. (hegyi)
értékelés:

Jó ez a formajáték a gömb, a vízpermet és a háttér házai között. Ebben az esetben az is jó, hogy rövidet exponáltál és ettől megfagyott a víz úgymond. Amit nem értek, hogy kimozdítottad a gömböt középről jobbra, de a háttér ezt nem indokolja, sőt, ha már, akkor épp balra lett volna jobb, ha ez elmozdul. (hegyi)
értékelés:

Feri, közben változtak a leckék, átsoroltam, de a kép lényege szerint ez mindegy is, mert hogy a helyzet az, hogy ez egy jó kompozíció, a színek is rendben vannak, és érthető, amit látunk, csak nincs történeti szempontból különösebben érdekes momentuma. Nem látok rajta olyat, ami egyedivé tenné. Egy vonat a kanyarban. Ha ez egy fotóriport, vagy etűd része, ott lehet átkötő elem - főelem ott se - de így a kérdés az, hogy mi az oka az exponálásnak? (hegyi)

A Városligetnél készült a kép, egy Sony DSLR A200-assal, iso:100, 1/250, f/7.1, 70 mm.

Ugyanaz a kicsit hideg, kékeszöld színvilág, egyezik ez a képpel, szóval tetszik, hogy elrugaszkodunk a valóságtól. Nekem lehetne tágabb, hogy a vízgyűrűk is hangsúlyt kapjanak térben még jobban, és játékosabb lehessen az a formavilág, ami az árnyékokkal mint téglatestekkel létrejön a vízfelületen. (hegyi)
értékelés:

Örülök, hogy visszatértél, remélem az ősztől kezdődő új szakasznál is látunk majd, az új leckékkel. Szép, finom ez a tónus, kedvelem ezt a színvilágot. A cím a templomkeresztre utal, és csak egyetlen bajom van, mégpedig hogy ott valami, talán szélkakas, vagy ahhoz hasonló dolog is lehet, ami kiáll, de nem értem, mi az, innen így nem érthető. Még talán annyit, hogy ha az a döntés, hogy szubjektív képkivágást használsz és önkényesen választod meg a területet, amit megmutatsz, akkor már lehetne akár forgatni is kicsit, hogy ne a konkrétság legyen a fő, hanem hogy milyen kompozíciós, mértani helyzet állhat elő. (hegyi)
értékelés:

A Sziget, meg a tusványosi esemény kapcsán jutott eszembe, hogy ne legyél borbátháronos vagy lászlópetrás. Hogyan készülj fel, ha tömegrendezvényre vagy tüntetésre mennél fotózni, mit vigyél magaddal, mire lehet szükséged egy jó portréhoz, hangulatképhez. Néhány gondolat az igazságról, kis etikai és viselkedési kódex a tusványosi történések tükrében.

Dezső lazít.

Buci mindenhová elkísér, télen, nyáron, ázom, vagy fázom.

Még itt a jó idő, még lehet ismételni, ugyanis most valahogy két szék között vagyunk. Vagy a textúra az érdekes, az a formai rend, amit kiad a széna és miegyéb mértana és a kutya formája, de akkor fentebbről kell ezt megcsinálni, vagy le kell menni a kutyához, ha ő a fontos, és az ő érzete, akkor le kell mondani erről a mértanról és személyesre venni a dolgot. Kérek ismétlést. (hegyi)

Örülök ennek a képnek, mert felfedezni vélek benne egy kis nyitást, a komfortzónádból való kilépési lehetőséget. Picit szűk a képkivágat, ettől nagyon az arcra megy a fókusz, miközben a viszonyrendszer is fontos a fej és a test között, legalább kicsit. A másik, hogy így most nincs értelmezve, miért nézel el a kamera mellett, hogy ez valami szemérmesség, vagy van ott valami, ami fontos lenne. (hegyi)
értékelés:

Mit vegyél fel, ha fotózni mégy, hogyan viselkedj fotózás közben, utcán, társaságban, portrézásnál vagy street fotónál, itthon és külföldön.

Remélem együttéreztek velem utólag is. Az utak lezáródtak előttem hazafele, GPS Jovanna meg csak fordultatott volna hol jobbra, hol balra, meg vissza. Na de itthon vagyunk, egészben, épségben, s ami a legfontosab: egy kellemes Pályautcai délután emlékével, melyet nálatok tölthettünk, együtt Veletek! Köszönet érte Barátaim!

Jó volt titeket látni, remélem ősztől beindul itt az élet és elkezdhetünk majd dolgozni, és remélem, az a pár mondat, amit beszélni tudtunk, dolgozik benned - mondjuk most lenne jó idő arra Feri, hogy amiket mondtam, meg amiket terveztél is ismételni, azokat megcsináld, rossz időben nehezebb lesz a vizes és egyéb munkákat megismételned, mert melegben eleve jobb érzés kevesebb ruhában lenni. (hegyi)

Egyrészt így elemzésben is szeretnék gratulálni a hónap képéhez, érezni egyfajta felszabadultságot az utóbbi képeidben és ez mindenképpen jó jel. Itt most technikai problémáim vannak, és ezek utómunkával javíthatóak. Az egyik, hogy valamiért mintha túl lenne élesítve vagy a dinamikatartományba lett volna úgy belenyúlva, hogy nagyon kopogós, kemény lett az eredmény. A másik, hogy mindig a legvilágosabb részek a legfontosabbak, itt te lennél a fontos, de összhatásában nálad világosabb a kinti falrész, ahogy haladunk befelé, egyre sötétebb a tónus. Nyilván ennek oka az, hogy a ház belsejében kevesebb volt a fény. Erre legjobb lenne egy lámpa, de ha nincs, utómunkában ez korrigálható, ha kiválasztod a belső téglalapot és azt világosabbra veszed, majd inverz kiválasztással a külső részeket sötétebbre. Mindemellett tartalmilag abszolút rendben van a kép. (hegyi)
értékelés:

Miért a hónap képe:

Dilemmában voltam, de végül mégiscsak Mariann fotóját választottam július hónap képének. Nagyon tetszik a hangulata. Az elhagyatott, lepusztult helyszín és az élő alany ebben a fehér ruhácskában, ami mint a tisztaság, az újrakezdés, együtt olyan ellentétet és harmóniát mutatnak, amit igazán kedvelek. Csáth Géza Este című történetéből jutottak eszembe a következő sorok: „A pajkos Tavasz most fiatal, szentimentális leányhoz hasonlított, aki elbúvik valahová a fák közé, és csendesen könnyezik anélkül, hogy okát tudná. A szellő elállott. Enyhe, édes léghullámok mozogtak a magas házak között. És a körúton újra csend volt.” Köszönöm! (Pápai Adél Zoé)

Sikerült behoznom a lemaradást az elemzésekben, úgyhogy a 365 zárásával újra a szakköré a főszerep. A címoldal és a menük is módosultak, a nyár folyamán pedig dolgozunk a zártosztály létrehozásán és az új leckéken is.

Fontos dolog a barátság, és persze soha semmi sem mérlegen kidekázható, de az feltűnik, hogy te húzódsz hozzá, felé, ő meg valamivel el van foglalva, valami van a kezeiben, és emiatt olyan érzetet kelt a kép, hogy felemás a kapcsolat. Ez azért fontos kérdés, mert az exponálásnál a pillanat megragadása a legfontosabb, még annál is fontosabb, hogy éles-e a kép, vagy hogy mozdult-e, jól van-e exponálva, ezeket mind felül tudja egy jó pillanat írni. Ha meg előbb vagy később exponálsz, akkor a többi lehet rendben, de mégis fals érzetet kelthetsz. (hegyi)