Szakkör | Page 81 | Látszótér

Kedvelem a képed őszinteségét, vállalását, ez jó, és a tónusok is jók. Amint látom, körvilágítást használtál, ez alapvetően nem rossz, mert nem okoz fura árnyékokat, de az is igaz, hogy a szemet eléggé kísértetiessé teszi. Ez ellen azzal lehet védekezni, hogy a lámpát amennyire engedi, hátrébb viszed, persze az expozíció értékeivel is ennek utána kell menni. Várom a folytatást! (hegyi)
értékelés:

A geg, az ötlet attól működik, hogy a hajad jó rajzokat hoz létre, és az ember nem lehet biztos abba, hogy most akkor szemből vagy hátulról lát téged. Nyilván önportréra mondhatni akár, hogy bátor dolog olyan képpel bemutatkozni, amin nincs rajta felismerhetően az arcod, de most ez bejött. Várom a folytatást! (hegyi)
értékelés:

Egyik nap megfigyeltem, hogy mikor már közeledik a naplemente, a nap pont úgy süt be a lakás ablakán hogy a redőnyön átsütve rávetíti a redőny árnyékát a szekrény falára. Mikor én ezt észrevettem azonnal megragadtam a fényképezőm és csináltam magamról egy önportrét ezzel a nem mindennapos megvilágítással, íme az eredmény.

Áron, üdv a Téren, örülök, hogy a pályázat okán köztünk vagy, mert ez a kép egy igen jó és határozott dolog, nem csak amiatt, mert találtál egy izgalmas fényjátékot, persze ez is számít, de a tekintet, a tartás, a gesztus maga is erős, határozott, összeszedett, tudatos. Kifejezetten szeretem ezt a fajta attitűdöt. Szóval várnám a folytatást, a képeid, gyere - elnézést, hogy eddig késtem az elemzéssel. (hegyi)
értékelés:

Amit én látok a képen az az, hogy volt egy ötleted, de ennek kivitelezéséhez kellett volna több határozottság. Már ha jól értem a belógó ujjakat, töredékeket, ezek szerepét. Az nem rossz, ha a képre kerül gesztikulálás, de ahhoz azt hiszem több tér kéne, hogy ez a része is határozott legyen és ne érezzem azt, hogy most ez direkt vagy véletlen hiba. Szóval jó, várom az önképeid, ezt meg visszaadom, ismételd meg kérlek, hogy ne legyenek, ne maradjanak kétségeink. (hegyi)

Kísérletezgetek. Keresem azt a megvilágítási formát amit az orchideák elemzésénél javasoltál Zsolt - de most az orchideákat nem lehet fotózni, mert virágoznak :)

A kérdést magadnak kell megadnod, hogy mi az, amit el akarsz mondani. Ez fogja azt kihozni, hogy mennyi fény kell, hogyan legyen ez ábrázolva. Nem fordítva. Én most nem tudom, mire megy ki a fuvar, mert nagyon sematikus így a fény. És a váza nagyon konkurál. (hegyi)

A fotó egy folyóparton, a lemenő nap fényénél készült. Canon vázon egy manuális CHINON 200mm es obival(ami így 320mm) 8 as rekesszel. Nem okoz örömet magam fotózni, de ez az első lecke :-)

Van ebben valami szomorúság. Ha több teret hagysz, az jót tud tenni, a kezed, a fa szóval több kéne valamivel minden irányból talán. De a gesztus jó. Várok még első leckét, kérlek dolgozz még az önportréval. (hegyi)
értékelés:

(Illusztrációnak töltöttem fel volna leginkább egy Ahmatova vershez)

Anna Ahmatova:
Ébren

Elmúlt az idő is, a tér is el,
a fehér éj, éles fényeivel,
kristályban a nárcisz az asztalodon,
a szivar meg a füstszalagok,
s a tükörlap, ahol mint tiszta tavon,
arcod még visszaragyog.
Elmúlt az idő, a tér is el.
Te se tudsz segíteni semmivel.

Az jó, hogy a verset is megadod, mert így tudok arról beszélni, mi az illusztráció lényege nekem. Valamit ki kell halászni, valamit, ami képnyelven is elmondható, ez az alap. De nem a legközhelyesebb részét, mert az giccsbe fog vinni. Az elmúlásra nem lehet így reflektálni, ahhoz képileg kell elvontabban fogalmazni, nem ilyen direkten ábrázolt tárgyakkal. Lehet a szivarfüst és egy nárcisz - nem rózsa! - és az adhat elég jó támaszt a versnek, de ez egyéni, kinek mi. Ami a képet illeti, így ez nem tud nekem működni, mert bár a rózsák szépen halnak meg, de a csipketerítő gáz. (hegyi)

Most valahogy ez sem áll nekem teljesen össze. A szitu jó. De a bal oldalon a csávóka, őt közelebbre kellett volna várni, már amennyiben a villamos nem csap el emiatt. Az nem érné meg. (hegyi)

Ezt is kedvelem, meggyőzöl lassan a tónusaiddal. Viszont itt van kritikám is. A formák miatt. Most a vágás nagyon közelibe hoz be, de így az ablak formái esetlegesen vágódnak. A spontaneitás és reflexió azonnaliságának nem mond ellent az, ha a formákra, vágásra figyelsz és nem engeded ki a kezedből. (hegyi)

A helyszín szép, alkalmas arra, hogy ott fotózz, de így most még üres. Érezni, hogy nem találtad meg, honnan szeretnéd ezt igazán fotózni, van benne bizonytalanság a vágások tekintetében. Kellene valami még. Nem kötelezően ember, az ember nyomai is elegendőek lehetnek. (hegyi)

Nem ismerem a helyszínt így amit mondok, az csak tapogatódzás. De ez a kép állóban nem jó. Így olyan, mint egy emlékkönyvbe ragasztott fotó, körbevágva, mert kevés a hely a könyvben. Kell a tér, hogy értelmezhető legyen a fő motívum. Méretek, minden. Ez fontos. (hegyi)

Ködös ,párás reggelen készült fotó.

Érdemes beszerezni akár egy jobb zseblámpát, mert akkor a bogyókra alulról tudsz adni fényt és máris kiemeled, nem olyan szomorú az egész. Szerethető kép, kicsit szűkek vagyunk oldalra, pontosabban kellett volna talán kicsit fordulni a kamerával, hogy jobban szemből kapd a bogyókat, és talán nem kéne ennyire kis mélységélesség, hogy természetesebb legyen a végeredmény. (hegyi)
értékelés:

Egyfényes pózolások a lépcsőházi ráccsal

Változatok egy témára.

Vikinek igaza van, egyértelmű, hogy az utolsó a jó, nem tudom, időrendben vagyunk-e, de ha igen, akkor a végére összeállt. Érdemes értelmezni, mit látsz, hogy dekódolod magad, csüggedés, érdektelenség, fáradtság, fájdalom, beletörődés, van itt minden, szóval a paletta széles. Ez jó, de majd ezt neked kell eldöntened, hogy melyik az, amit mesélni akarsz. Viszont azért örülök a sornak, mert nyilván ezt akkor tudja az ember tanulni, lemérni és alkalmazni, ha megcsinálja, ha megmutatja, ha kiteszi a tanulmányokat is. Az utolsó kapja a csillagot. (hegyi)
értékelés:

Te, ez is tetszik, nagyon jó világa van, érzed ezt jól, hogy mikor és mi működik, a csillár kifejezetten zseniális. Én vállalom a fejvesztést, ritkán teszek ilyet, de átteszem ezt leckébe, mert megérdemel 3 csillagot, és várom a folytatást. (hegyi)
értékelés:

Kirándulás.

Érzem, sok meló van ezzel, gondolom a raw konverziónál melóztál vele rendesen, hogy a tónusok ilyen HDR-szerűek legyenek. Ennél kevesebb is elég lenne belőle, hogy a hihetőn belül maradjunk, mert még ha nem is ért a néző a fotóhoz, de érzi, hogy valami nem stimmel, nem ilyen. Persze lehet elvinni ilyen fantasy világ felé is, de ahhoz meg talán jobb, ha a fények is segítenek eleve, vihar előtt, közben, után. A másik, hogy balra hiányzik valamennyi, ami meg jobbra sok, szóval ez csak annyi hogy a kamera elfordul balra valamennyit és máris helyreáll a dolog. De értékelem a képet, mert alapjában az, amit megmutatsz, nagyon szép vidék és az igyekezeted is alapvetően jó, hogy ezt tónusban is megoldjad, csak most picit sok lett a jóból. Várom a képeid. (hegyi)
értékelés: