Na, megint egy új arc, bár amit a bulin láttam, az jobban bejön, mint ez a morc Mr. Robot, de persze, ettől még ez a kép jó, félre ne értsd. Egy dolog, ami apróság, de érdemes figyelni. Az ujjaid. Kettő most, mintha le lenne vágva. Az még érdekes lenne, ha a képből kiderülne, hogy a reluxán nem is egy másik világba nézel, hanem ugyanoda, ahol vagy. Adna még egy kis fűszert neki. Kérek még önportrékat, szereted vagy nem, de jó lenne erre a témára ráfeküdni. (hegyi)
értékelés:

Van egy pasi a neten, youtubeon megtalálod, Zebulon Dudora a zenekar neve, amúgy slam-es is, jók a szövegei, de kábé ő játszik így túl egy gesztust, mint most te itt. Ne érts félre, alapvetően van ennek humora, csak az nem derül ki, mit vétett a lámpa. Persze ilyenkor mindig kérdés, és Mészáros előző képénél is ez merül fel, hogy mi a cél, hogy át kell-e élni egy ilyen gesztust vagy sem, én amondó vagyok, hogy a humor is akkor jó, ha a valóságig precízen megélt, mert azon lehet igazán szívből nevetni. (hegyi)
értékelés:

Hát, ez világítási helyzet a javából, jó a humora, hogy ilyen lámpát használsz. Amin lehetne utómunkában korrigálni, hogy a lámpán kívüli teljes képet kijelölöd és csak ott a tónusgörbét kihúzod a fehérig, hogy ne legyen ennyire szürkés a fejed, mert most a lámpa az, amihez ez be van állítva és így az oké, hogy a lámpa többé-kevésbé korrekt, de a test és fej szürke marad. Az ötlet okán lesz ez 3 csillag. Várom a folytatást, küldj képeket. (hegyi)
értékelés:

Jó ez a budspenceres beállás, különben dühbe jövünk. Amit figyelj meg, az két kérdés. Az egyik a háttér. Amit az ember háttérnek akar használni, azt soha ne hajtogassa katonásan össze. A másik a fény, pontosabban az árnyék, ami a testeden van és a háttérre is átmegy. Létrejönnek olyan formák, amik nem biztos, hogy jók, elvihetik a figyelmet. Előrébb a lámpával, és máris csökken ezek erőssége. (hegyi)
értékelés:

Az biztos, hogy sok meló volt ezzel a képpel, hogy ebből mennyi az utómunka, mennyi a valóság, azt te tudod, ami egy picit fura, az a rezzenéstelen, izomtónusában a történésnek ellentmondó arc, már szóval ha engem löttyint valaki pofán, valószínű azért akármennyire akarom, de az arcizmaim jeleznének. De nem mondom, hogy lehetetlen, csak melós. Szóval a kivitelezés szuper, gratulálok. A tartalom az, ami nekem picit kérdéses, a miért. A geg megvan, de valami a történetből nekem hiányzik. Valószínű, hogy ez ha nem ennyire szűkre van véve a képkivágás, akár még okolhatóvá tehető is lett volna, magyarán, ha a környezet valahogy utal arra, miért ért ez az inzultus, akkor maga a gesztus nem hordozna kérdőjeleket. De összességében jó, mert épp ezek a kérdések azok, amik lényegesek, a technikán túl az, hogy mi miért történik. Várom a további munkáid, főleg önportré üzemmódban. (hegyi)
értékelés:

Olyan jó az, amikor valaki nem pózol, adja magát, egy kis mosoly, de a tekintet az, ami a főszereplő, és persze, értem a színhőt is, hiszen elvisz a valóságtól kicsit, épp csak annyit, ami kell. Egy dolog, hogy talán ha 2 fényértékkel világosabbak vagyunk, akkor még jobban kijössz a térből. Várom a folytatást, gyere! (hegyi)
értékelés:

Nyilván az én elmebajom, de Boticelli Vénusz születése jutott eszembe elsőre amint megláttam a képed. De akár el is lehetne ezen a vonalon indulni, alkalmas vagy rá, hogy megcsináld az ikonikus nőportrékat magaddal. Persze, melós lenne, de szerintem megérné. Ez a kép nagyon behúz, pedig alig van rajta valami, vagy mondhatom úgy, hogy eszköztelen. Talán ez az erénye is. Na, Kocek, gondold végig, mi lenne, ha belefognál. Akár modern nők, akár klasszikusok tekintetében. (hegyi)
értékelés: