Szakkör | Page 79 | Látszótér

Megmondom őszintén, ez egy régebbi képem, de azt hiszem mindenkinek van "egy pár" önarcképe, ami ott lapul a sok kép között. Ezzel azt akartam mondani, hogy bár régen készült, ez úgy sikerült, ahogy a képzeletemben álmodok meg egy képet. Egy unalmas délután/este készült talán őszi, hidegebb időben a szobámban. Lámpa alá beálltam, ami ahogy a képen látszik nagy része a fénynek rám esett, az arcomat is a fény felé fordítottam, hogy az látható legyen a képen. Majd utómunkaként, egy snassz de annál inkább erre a képre illő szépiát raktam. Néztem sokáig a képet, milyen nevet lehetne adni, de az arcom nem túl kifejező, legalábbis önmagamat nézve nem jut eszembe túl sok érzelem, de ez szubjektív. Azért adtam ezt a nevet, mert a kép egyfajta lágyságot, finomságot sugall, ahogy a kávén a tejszínhab is ezt jelképezi.

Üdv a Téren, elnézést, hogy jócskán késtem az elemzéssel, igyekszem. Megértem, amit írsz, az ember amikor az érzések túlcsordulnak benne, azt szeretné mind átadni, és az asszociációs dolgok fontosak a fotográfiában, úgyhogy én bátorítalak, hogy menj ezen az úton tovább. Az, hogy ez most nem adja át a kávét, nem baj, mert senki se születik úgy, hogy egyből bejön a gondolathoz a forma is. Azért nem elemzem le most ezt, mert mondhatnám, hogy a barnítás nem jó dolog, modoros, meg hogy picit túl vagy világítva a csúcsfényekben, de igazából ez most mindegy, mert a gesztus izgalmas, és megragad. Folytasd kérlek. (hegyi)
értékelés:

A LEGO vagy úgy általában a játék fotográfia, ne tévesszen meg senkit a téma, nem egyszerű kategória és bevallom, mint kezdő fotós sokszor beletörik a bicskám. Azzal viszont nem tudok mit kezdeni, hogy a dolgok néha nem sorban jönnek. Tehát fejlődök én is a képeimmel együtt. A LEGO fotóknak két nagy csoportja van. Az egyik amikor csak a képed van és a háttérrel vagy fényekkel próbálod elérni, hogy a játékok minél "élőbbek" legyenek, a másik pedig mikor ugyanezt fotómanipulációval éred el utólag. Nem mondom, hogy nem csípek bele néha az utóbbiba, de leginkább az iméntire törekszem. Nyilván a fotós eszközök mellett sok LEGO-ra is szükség van, hogy ezt a dolgot változatosan művelhessük, de szerencsére nekem sok van. :D A konkrét kép valentin napra készült. Oldalról kaptak fényt a figurák állandó fénnyel, a másik oldalról egy kis derítéssel (sima fehér lap). A háttér bokeh labdáit egy karácsonyi égősor biztosította. A LEGO fotóimhoz legtöbbször, így itt is, az Olympus 60mm Macroját használom (120mm ekvivalens).

Irigyellek a legókért, én most kaptam egy távirányíthatós lánctalpast. Az elejére egy tanács, amit vagy megfogadsz, vagy nem: ha lehet, minél kevesebbet manipulálj. Ott lehet bemenni az erdőbe, ráadásul a fotós technikád se segíti, jobb, ha valósan megcsinálsz dolgokat. A kép jó, a terrorista szerelme a kínai lánnyal. Én azért még a környezettel dolgoztam volna, és javaslom is, hogy legyenek tárgyak, kis virágok, vagy levél vagy bármi, ami a hangulatot még fokozza és a teret is betölti, mert a fények bár jók most, de nem elég, a teret, a hangulatot is érzékeltetni kell. Jó, tudom, melós. De megéri. Várom a folytatást, bíztatásképp minden fenti duma ellenére megvan a 3 csillag! (hegyi)
értékelés:

Jobbra nagyon hiányzik még a kék oszlopfény mellől valamennyi. Ez is picit szűk. Szép, és kifejezetten jó a kék hozzá, szóval ez a része oké, de épp a kék okán kell nagyobb tér oldalt. És a perspektívát érdemes lenne korrigálni, nem sok, de valamennyi torzítás van benne. (hegyi)
értékelés:

Zoli bácsi, szépek a fényeid, a tónusok, kicsikét szűk a világ nekem, nem csak Majkának, na de a lényeg, hogy az épület előtti járdarész üres. Ha valaki áttolna ott egy bicajt mondjuk, akár ha bemozdulna, az se volna baj, átsuhan egy árnyék, kéne valami, mert így hiába a szép tónusvilág, de az élet valahogy nincs jelen. (hegyi)
értékelés:

Jó ez a helyzet, rá is dolgoztál a tónusokra, ami jó dolog, örülök, hogy foglalkozol ezzel. De a madárkánál a háttérnél kimaradt valami. És egy kicsit bajos ez a tetején, hogy ennyire érintőre vetted a figurát. De a nézőpontja jó, a struktúrái is, szóval mondjuk legyen három csillag, de épp hogy, tudod, most meglett, de a léc rezeg. Tovább ezen az úton! (hegyi)
értékelés:

Összkomfort, magyar-ázat nélkül. mobilfotó, vaku nem villant, utómunka PS bw + crop

Hogy a vaku nem villant vagy de, mell-ékes Jánosom, de az a partvisnyél, az kár. Melyik? A jobbra közelebbik. A másik kevésbé zavar, bár én azt is kivettem volna, de így most nem elég fókuszált a cucc. Na, ettől még persze a hangulat megvan. Gyere fotózni, ne hanyagold. (hegyi)
értékelés:

Miért a hónap képe:

Tarr Béla Sátántangója jutott eszembe a képről, valószínűleg a fekete-fehér és a kis magyar valóság miatt, mégha Tarr filmjei nem is konkrétan Magyarországról szólnak, hanem egyetemes jelentéssel bírnak. És nekem ez a kép is hordozza mindezen értékeket. Szerintem ez egy nagyon jó szociófotó, annak ellenére, - vagy éppen azért - hogy ember nincs is a képen, ám az emberi lenyomat kézzelfogható. Szóval én köszönöm, és jó válogatást márciusra. (Bach Viktória)

Első képem az oldalra. Igazából egy rögtönzött gépteszt mert mostanában egy kicsit rakoncátlankodot a kicsike, de szerintem meglehetősen jól ábrázol engem a kép, ezért is teszem fel első feladatként. Természet, sapka, táska és egy kis napfény a naplementében. (N D5200, állványról, kicsit kapkodósan mert épp hogy csak nem ment le a nap)

Szia, üdv a Téren, elnézést a késésért - durva volt ez a pár hét nekem - igyekszem behozni magam, és várom a munkáid. Jó ez a portré. Nem akar túl sokat egyszerre, de épp ettől az egyszerűségétől van benne valami keresetlenség. A háttérben a fa jó ritmust ad. Köszönöm, gyere, toljad! (hegyi)
értékelés:

Ezt is átpakolom leckébe, nem értelek, miért nem oda töltöd. A kép alapjában jó lenne, de most nincs értelmezve, miért van kimozgatva ennyire a tárgy oldalra. Ha a háttérbe balra teszel egy csiszolt poharat whiskyvel, akkor oké lenne, de így nem annyira. És bátrabban a tónusokkal, éljen az az arany. (hegyi)
értékelés:

Két fontos megjegyzésem van. Az egyik, hogy az aranyat kihűti a kék, talán a zöldesebb árnyalat jobb lenne. A másik a fontosabb, hogy mi a lényeges a képen? A doboz? A gyűrű? Mert most a doboz kap extra figyelmet, a gyűrű csak mellékes ehhez képest. A teteje nem olyan fontos, hogy teljes terjedelmében legyen, elég részlet, vágva, és talán fentebbről, vagy a doboz alsó részét, amiben a gyűrű van, alátámasztva lehetne több figyelmet adni a főszereplőnek. De átteszem leckébe, mert az irány jó. (hegyi)
értékelés:

Ez egy jó alap. Ha van módod ide kimenni majd, amikor megint nem lesznek levelek, akkor azt javaslom, hogy próbáld ki, hogy más fényviszonyok között mégy oda és fotózol. Mert a téma maga szuper, de a fények miatt lehetne ez igazán izgalmas. Akár most tavasszal is megnézhetnéd, hogy mit mutat mondjuk viharban, vagy vihar előtt pár perccel. (hegyi)
értékelés:

Jó, mi tudjuk, hogy Bandi szelíd ember, de ez a napszemüveg, ez elég vad így. Viccet félre, ez jó ötlet, de vagy sok a hótömeg oldalt, vagy kevés. Na, hogy is van? Szóval vagy normális helyzetben kéne lenni, és akkor van egy kettős portré - de szerintem érezted azt, hogy az önmagában nem elég - vagy játszani kell a formákkal, de akkor úgy kell felfogni a két alanyt, mint folthatás, és akkor az kiadja, mit hova kéne tenni. Ágnes, jó lenne, ha rákapcsolnál a fotózásra. (hegyi)
értékelés:

A memóriám nem a régi, mintha anno lett volna egy talán hintás téli képed, vagy mittom, na, de valami mintha lett volna, ami hasonló lett volna, nem tudom. Jó ez a két szem, de van benne némi bizonytalanság, hogy most akkor középre tegyem vagy sem, kell-e az ág-haj oda vagy sem, szóval azt mondom, hogy az alap irány az jó, de a döntést neked kell meghoznod, mert a kompozícióval lesz teljes egy képi üzenet. Azt gondolom, hogy ha nincs ez a pareidolia, akkor magában a kép nem lenne érdekes, vagyis ha már, akkor erre kell rágyúrni, a környezetben található tárgyakkal akár kiegészíteni. (hegyi)
értékelés:

Jó ez az ellentétpárnak is felfogható kompozíció a toronnyal és a fákkal. Szépek a tónusaid is. Talán egy ujjnyit nyitottam volna még a képen, hogy a fűzfák még monumentálisabbak legyenek, de igazából ez egyéni ízlés kérdése. (hegyi)
értékelés:

Elegáns, finom munka ez, a pánt rabul ejt, nagyon jó, mert egyensúlyt teremt, mert izgalmas és jól egyensúlyozza az amúgy lágyra vett tónust és formákat. Mivel nem ránk nézel, olyan ez, mint egy önvallomás egy szerelemről. Köszönöm. Várom a képeid. (hegyi)
értékelés: