A kép hordozza azt, amire gondoltál, benne van a kíváncsiság és az öröm is, de esztétikailag a dolog nincs megoldva. Egyik oka ennek a nagy fénykülönbség. Ha a lenti szekció kapott volna kis fényt, akár derítéssel, akár egy másik kis lámpával, nem égne ennyire ki a lámpásnál. Arra kell törekedni, hogy akármi fotó masina tónusátfogása közelében sincs a szemének, vagyis számolni kell vele, hogy amit mi még jól látunk és még nem égeti ki a szemünket, az a gépnek már sok. A másik a színkorrekció. Az a zöldes árnyalat fura, és a nagyon sárga környezet és szereplő elviszi a figyelmet a lámpáról. A megoldás az lehet, hogy nem este, nem teljes sötétben próbálkozol, vagy valami lámpával még rásegítesz. Zárójeles megjegyzés, a szorgalmik nem kapnak csillagot, csak a leckék.) (hegyi)

Tudom, szokták szeretni azt, amikor emberarcúvá formálódik valami tárgyi környezet. Itt a lényeg az, hogy a fények mennyire segítenek, vagy dolgoznak ellene annak, amit láttatni akarsz. Türelem és megfigyelés. Ha tudod, hogy itt meg tud az arc jelenni, figyeld, ülj oda egy pofa sörrel egy kisszékre és nézd, hogy mozog a fény, mit mutat reggel, délután, estefelé. Hogy mozognak az árnyékok. És nem kell ennyire lehagyni azt a fogast vagy akasztót. Legyen türelmed az ismétléshez. (hegyi)

A demerung egy fontos pillanat, nem tart soká, pár perc az egész, reggel vagy estefelé, amikor kegyes a sors és szépek a fények. Itt most vagy az van, hogy az utómunkával lett ez kontrasztban annyira emelve, hogy eltűnik a finomsága ezeknek a fényeknek, vagy lekéstél róla. A kompozíció szép lenne, volna hangulata, de ennyire nem szabad keményre venni a dolgot, az érzelmei mennek tropára a helyzetnek. Szabad egy férfinak is, hogy legyenek érzelmei. Ha adódik, ismételj kérlek. (hegyi)
értékelés:

Várom az ismétlést, ami nem a férfivécében készül - jó, viccelek, de tényleg olyan, mintha épp befejezted volna a munkálkodást és oldalra nézel, na, itt vagyok, aztán mégy kezet mosni. Fontos a környezet. Ahogy a macskánál is. Ismétlést kérek. (hegyi)

Ehhez most annyit, hogy jó, hogy leszedted a keretet, látod, máris él a macska, máris közelebb kerültünk. Ez igaz a másik képedre is, ahhoz külön nem írok. Az élesség kérdése itt is igaz, még hozzá az is, hogy kisebb mélységélesség jobb lenne, persze ha mobil, ott ez ritkán és nehezen állítható, tudom. (hegyi)

A szalma, a tető és a cica jó. A beton nem. Ha ez saját hely, alakítsd ki úgy, hogy a beton elé is kerüljön szalma. Állatot fotózni sok előkészület és türelem kérdése. A legnehezebb, hogy a hely, ahol a kép készül minél kevesebb idegen, zavaró dolgot tartalmazzon. De ez kialakítható, ha megfigyeled, hogy alapvetően hol szeret a cica tanyázni, akkor azt ott meg lehet nézni, mi az, amin módosítani kell, honnan jönnek a fények, hol legyen a kamera, és utána már csak várni kell, hogy megérkezzen a főszereplő. (hegyi)
értékelés:

Nem tudom, mennyire a mobil a ludas abban, hogy itt is sok az élesség, annyira, hogy a háttered nem maradt szépen elmosott, lágy, hanem ott is dolgozik a szoftver, élesít ott is, ahol nincs mit. Ha ez kikerülhető, az jó lenne. A kompozíció jó, a tónusok is jók, benne van a virágzás ereje. Arra majd figyelj, hogy ilyen fa fotózásnál mi a helyzet az ágakkal, mert most a főszereplő alatt van egy ág, ami éles és határozott, de ez ellene dolgozik a virágok világának. Ha egyedül nem megy, hogy kimozgasd onnan, kell segítséget kérni, húzza el onnan, mozgassa ki az élesség tartományból. És a keret, tudod. (hegyi)
értékelés: