Gábor, ez nagyon erős lett! Azt is mondhatnám, hogy egy anti-uniqum reklám. Itt nem csak a fáradtságot lehet látni, hanem ennél azt hiszem, hogy még többet, és örülök annak, hogy ennyire őszintén tudsz a kamera elé állni, mert ez egy nagyon fontos kritérium ahhoz, hogy utána bárkivel, vagy bármivel foglalkozol, annak legyen hitele, és ezt a hitelesítést magunk tesszük meg. Nincsenek túlságosan hatásvadász dolgok ezen a képen, tehát talán az egyetlen dolog az az objektív megválasztása, de nyilvánvalóan szempont volt, hogy maradjon valami a háttérből. Azt gondolom, hogy ez a kép valóban jellemezhet egy élethelyzetet, amiben vagy, és azt is remélem, hogy ebből azért tudsz magadnak építeni is. Várom a többi önarcképet. (hegyi)
Vallettában. Egyikük sem akart rám nézni, direkt elfordították/lehunyták szemüket.
Azt hiszem, hogy arra kell tréningezd magad, hogy szabad fotóznod, vagy hogy hogyan szabad fotóznod közterületen, hogy mi ennek a trükkje. Kérdezz meg itt is embereket, kérjél segítséget, beszélgess erről, hogy ki hogyan csinálja, vagy hogyan veszi a bátorságot, mert ez nagyon fontos, és e nélkül nem fogsz tovább lépni. Ugyanis itt is egy lesifotót látunk. A képkivágás baromi szűk, ettől az egész zsúfolttá válik, nem tud ütni a poén. A bácsi elfordult, a cica jó, meg aranyos lenne. De nem döntöttük el, hogy most a bácsi, vagy a cica szempontjából nézzük, és a rendszám az, ami szemmagasságban van. Azt írod, hogy egyikük sem akart rád nézni. Nem véletlen az, hogy ha valaki nem akar a fotón kommunikálni veled, mert nem akar ezzel foglalkozni, nem akar rajta lenni a képen. Nem tudtad magadat érdekessé tenni, vagy nem tudtad felhívni magadra a figyelmet mondjuk úgy, hogy bolondozol, és akkor a bácsi azt mondja, hogy na, rámosolygok már erre a bolond lányra. Valaminek kell történni, érted? Ha direkt elfordítja a fejét, akkor az a kép nem lesz jó. Akkor azt nem kell megcsinálni. (hegyi)
Vallettában, egy ház alsó részén láttam meg. Nagyon nagy fény volt kint, alig láttam be az ajtón, először nem is jöttem rá, hogy mik azok ott fent a polcokon, aztán tudatosult, így mentem közelebb, majdnem be az ajtón.
Van egy leirat a képhez, hogy ez egy talált helyzet a kiránduláson. A problémám az ezzel, hogy nem hoztad helyzetbe a kislányt. Túl szűkre van vágva. Magában ez a primér poén azért nem tud eléggé érvényesülni, vagyis azért marad primér, mert a környezetből keveset kapunk. Lehet akármennyire kicsi ez a bolt, annyira kicsi nem lehet, ha ennyi koporsó elfér benne, valami még biztos, hogy van benne a kislányon, és ezen a négy és fél koporsón kívül. Ha az enteriőrből még kapok, annak lehet egy hangulata. Ez így most rosszul van vágva, rossz helyről van exponálva. A másik, hogy fontos lenne az, hogy kezdj valamit a modelleddel. Vetesd magad észre! Előtte meg kell beszélned vele, hogy le fogod fotózni, és hát valamilyen közödnek kell legyen hozzá, mert nekünk rajtad keresztül lesz hozzá közünk. Most semmi közünk hozzá, mert ez egyszerűen egy lesifotó. (hegyi)
A tónusokkal baj van Viki! Az van ugyanis, hogy ahhoz, hogy elhiggyem, hogy ez köd, ahhoz azt hiszem, hogy egyrészt a helyszín sem biztos, hogy optimális, másrészt a képkivágás nem segít az értelmezésben, sőt, túl van absztrahálva a dolog. Egy olyan helyzetet hoztál létre, és főleg a képkivágás kiválasztása a problémás, amivel azért nem tudok mit kezdeni, mert nem működik, nem adtál hozzá semmit. Van egy nagy flekkünk, amit nézhetek ködnek is, felhőnek is, vagy bárminek. Van valami hegy, ami felül lehet felhő is, szóval érdekes lenne, ha ezt tudnám azonosítani, vagy valahogy közelebb tudnék hozzá kerülni, de ezzel nem tudok most mit kezdeni. (hegyi)
Viki, ez nem tudom mi! Miért lett ez lefotózva? Vagy épp raktad el a fényképezőgépet, és véletlenül megnyomódott az exponálógomb a táskádba rakás előtt? Vizualitással akarsz foglalkozni, de ez fotónak is kevés, póznak is az. És ezt most azért mondom ilyen keményen, mert fontos lenne az, hogy egy lépcsőt feljebb lépj, és elhagyd azokat a sallangokat, amiknek az egyetlen kulcsa, hogy majd nem fogják érteni, és az biztosan jó. Nem cél az, hogy a nézőt szívasd. Nem adsz mankót, hogy miért fontos ez a növény, hogy mi közünk van hozzá, miért került a képre, miért így került a képre, miért ennyire töredezetten, miért ennyire esendőn, esetlegesen, furcsán, mi ennek az üzenete. Ha ez egy képsor lenne, akkor talán értelmezhető lenne, de így most ez önmagában talányos, hogy miért készült. (hegyi)
Azt gondolom, hogy érdemes ezekkel a tanulmányokkal dolgoznod, kísérletezned, kitalálnod, hogy mit hogyan csinálj. Megtalálni azt, hogy mi az, ami a technikai felszerelésednek a határa, de hogy tudod mégiscsak megoldani, és ilyen szempontból ezek fontos üzenetek. Ha majd ezen túl vagy, ha már úgy nagyjából körbeszalagoztad, mintegy ilyen építési területet, akkor majd érdemes lesz azon elgondolkodni, hogy a következő lépés mi legyen. Azt gondolom, hogy az esztétikai megfogalmazással kell majd törődni. Baromi egyszerű kérdések azok a kérdések, amik itt felvetődnek. Például ennél a képnél az, hogy egy szakadozott, szétesett pókháló mennyire érdekes, vagy mit akar üzenni. Nem azt mondom, hogy mindennek száz százalékosan a helyén kell a lenni, mert beleeshetett egy bogár, vagy bármi, de ez így most nem tudom, hogy mit akar mutatni ez a foszladozó pókháló. Nyilvánvalóan van valami üzenete, mert nem véletlen, hogy nem egy rendes pókhálót fotózol le. Ha véletlen, akkor viszont erre érdemes odafigyelni. Nem tudom megfejteni az üzenetedet. (hegyi)
Egy ujjnyit lehagynék a fenti részből, és odatenném alulra, mert annyira keveset hagytál a bázisból, ahol ez a kutyafuttatás, vagy nem tudom, hogy mi történik, mintha hanyatt dőlt volna egy kicsit az állvány, és fent ez annyira nem érdekes. Simán egy-másfél ujjnyi is lehagyható. Fene tudja, hogy mit akar ez mondani. Most itt egy kicsit zavarban vagyok, mert most akkor mi van vasárnap? Nézzük az üres eget, amin van egy ufo formájú felhő? Vagy nem tudom... Tanácstalan vagyok... (hegyi)
Ez egy 8 képes sorozat. Szerintem, ezt kellett volna egy kicsit hagyni ülepedni. Elhiszem, hogy ha már kint voltunk Máltán, akkor gyorsan meg kell mutatni mindenkinek, hogy milyen volt. Barátnők, kollégák várják ilyenkor a beszámolót, de én tojok erre, mert ha van egy fotós elképzelésem, akkor megpróbálom azt véghezvinni, és érlelni egy kicsit az anyagot. Itt most elég vegyes a felhozatal, vannak érdekes és jó meglátások, és vannak töltelék képek. Nem tudom, hogy mennyi képből válogattad ezt ki, nem tudom, hogy mennyi van még. Érdemes lenne majd ezt egyszer átgondolni. Az utómunkával is van problémám, mert túl van ez kontrasztolva, olyan fura, kemény az egész. Ettől az egészhez való viszonyom is furcsa lesz, mert ez a keménység nem a biztonságérzet, és nem a melegség, nem a puhaság érzete. Márpedig egy nyaralásnál ez egy elég fontos szempont. Az tónusokkal mindenütt van problémám. Az első képpel nincs gond, egy jó kezdés, lógnak a lábak a tetőn. Talán nem ártott volna valamit még adni a hajóból, egy kicsit hátrébb menni, változtatni az objektíven. Az sem mindegy, hogy mit látunk a háttérben, lehet, hogy kicsit korábban kellett volna exponálni ahhoz, hogy ez a sziget, vagy ahonnan elindultunk, több értelmet nyerjen. Az alapzat, az, ami a kép alján történik, onnan hiányolom azt, amit valamennyire megkapunk, hogy ott valami belóg, de az a valami nekem kevés, legalábbis az értelmezés szempontjából. A második kép egy tükröződéses játék, tulajdonképpen egy sorozatban ez is elfér, nincs ezzel semmi baj. Jók a labdák, Bandi is jól hozza a turista kelet-német rocker vonalat, úgyhogy ez egy elfogadható kép. A harmadik kép, ahol két valaki, talán gyerekek nézik a vizet, ez nekem túl sokat nem mond, persze, ilyen a víz, tiszta. És sokáig el lehet benne látni az aljáig, de hogy mi ott most mit látunk, hogy azok cápák, vagy algák, az nem derül ki. Én ezt simán kihagynám a sorozatból. A negyedik kép, egy motorcsónak jön, és megpróbál minket leelőzni, vagy kimenteni, vagy nem tudom, hogy mi történik, miközben ez a vascső elég rendesen odaver minket, de ahhoz meg kevés, hogy a környezethez kapcsoljon. Ezt nem érzem csúcspontnak. Az ötödik egy víz alatti, vagy kabinból készült kép, de nem tudom, hogy mi volt a cél, hogy a halak a lényeg, amik ott elvileg úszkálnak, vagy hogy a másik oldalon éppen gimnasztikáznak a nők, nem tudom értelmezni. És hát csálé az egész kép, elég fura. Aztán látunk egy vagy több embert a vízben, ha a nadrág színéből indulok ki, akkor lehet, hogy Bandi az. Utána kapunk egy számomra nehezen értelmezhető képet, mert túl sok az információ, van itt hegy, ablak, Ágnes, bent ülő néni, van víz, korlát, van itt minden, mint karácsonykor. Mindez jó ferdén. Nem tudok vele mit csinálni. És aztán van egy szubjektív ügy, egy tengerészek által biztos néven nevezhető csomó. Jó. Szóval, azt gondolom, hogy ha a cél az volt Máltán, hogy kikapcsolódjatok, remélem, hogy ezt a célt elértétek. Ez most képileg nem erős sorozat, nem érzem úgy, hogy ebben olyan sok lenne. Ez egy sorozatként semmiképpen nem állja meg nekem a helyét, egyes-egyes képeket ki lehetne ebből emelni. Érdemes lenne még ezt pihentetned, és újból átgondolnod. (hegyi)
Nyár van itt is, 10 fok.
Nagyon érdekesek ezek a norvég színek, tónusok, fények. Nem tudom, hogy ebben mennyi az, amennyit te piszkáltál bele, és mennyi a valóság. Kicsit nekem a mély tónusok felé el vagyunk csúszva, tehát, százalékosan több a mély tónus, mint a közép, vagy a világos, és ettől van egy kis olyan érzésem, hogy valamilyen manipuláció történik. De nem voltam Norvégiában, remélem, hogy egyszer majd leszek, és akkor magam is meglátom, de így most nem tudom eldönteni, hogy ez most annak az eredménye, hogy ott ilyenek a fények, avagy ez egy alkotói gesztus, de szépek. (hegyi)
Furfangos ez a kép, mert olyan, mintha két világ találkozna. Van ez a kékes egészen elcseszett fehéregyensúlyú kép, és vannak a házfalak, amik, mintha egy ilyen vizenyős helyzetben úsznának, olyan a hatása. Jó ellenpontnak tartom ezt a két színt egymással, nem kérem számon a valóságot, fene tudja, hogy mit adna ki az egész, ha a fehér fehér lenne, és nem kék. Lehet, hogy túlságosan sárgák lennének a falak, nem tudom. Biztos van oka annak, hogy ebben a színtartományban hagytad, vagy erre toltad el, nem tudom, hogy mennyire tudatos döntés volt ez. Nyilván az sem kérhető számon, hogy miért van ott az üdítős flakon, tehát ne a valóságot cincáljuk, hanem magát a helyzetet. Az nem elvitatható, hogy hangulata van a képnek. Ami nekem a macskafotózásnál szempont, hogy két végérték van, amiben szerintem ezt jó tartani. Az egyik pl. ennél a bandukolós képnél, hogy te is úgymond beszállsz a bandába, leguggolsz a macska szintjére, vagy odatartod a fényképezőgépet, ha billenthető a hátlapja, és tudod kontrollálni azt, hogy mit csinálsz. A másik az, hogy test-, fejmagasságból készíted a képet. Mind a kettőnek más az üzenete. Itt most, ebben az esetben annak jobban örülnék, ha a macska szintjén lennénk, mert ez a bandukolás tényleg olyan, mintha na a kandúr most uralma alá vonná a várost. De mivel fentről nézzük őt, így megmaradunk a szemlélő, az illusztrálás szintjén. (hegyi)
Remélem, világos.
Az a helyzet, hogy tökre örültem, hogy jött ez a kép, mert feldobta a csapatot, és egyből elkezdődött a nyomozás. Aztán megfejtettük, hogy mi is ez az egész, és ez a része tökéletesen jól működik. Fotográfiailag van egy kis problémám, mert az a két ujjnyi rész, ami lent van, ha fent lenne meg, akkor a hampulákat látnám is, hogy milyen. Meg ott van az eredeti szöveg is rajta, azt ugyan nem tudom, hogy mennyit engedett volna a dolog, hogy mozogj, vagy esetleg a teremőr mit tett volna veled, hogy megüt, vagy nem tudom, ezeket te tudod, de fotó szempontból jó lett volna, ha többet kapunk belőle. (hegyi)
Azt sajnálom, hogy fenn ennyire leszorítottuk a macskát, semmi tér nem maradt, én még akár az első sor muskátlijait is feláldoznám cserébe egy kis szabadságért, égért. De a meglátás zseniális, szóval mindaz, amit mondok, mellékes abban az értelemben, hogy a képnek gíy is van hangulata, belső dinamikája és meséje. Csak nekem úgy jobb lenne. (hegyi)
Ánci, ez így nincs rendben. Fenn sok, minek, lenn kevés, a tükrözés elvisz a francba, sok sok sok sok sok túl sok minden van rajta, nincs benne érzelem, koncentráció, nincs hozzá közöm, mint néző, mert nincs benne a fotós véleménye, nem tudom, miért készült, nem mondja el a kép. Hogy ültünk buszon is, az kevés. És milyen volt? Izgultál, élvezted, fárasztó, mi volt vele? Ezt a képre kell vinni. (hegyi)
Az van, hogy mindenki, aki repülőgépre ül és van nála képkészítő alkalmatosság, egyszer legalább kifotóz az ablakon, vannak, akik galád módon többször is, és megfelelő felszerelés híján a rövid utak adják, amit tudnak, de nagy variáció nincs, az élmény inkább a fedélzeten érezhető, képben ritkán maradandó. Ez úgy amúgy rendben van, amit ki lehet hozni, megvan, felhő, szárny, ablak, elhiszem, hogy a Balcsi is, hát, ez ennyit tud. (hegyi)
Megmondom a frankót, ha már képeslap, akkor ha ez ki van téve egy árusnál a másikkal, a naplementéseddel együtt, ezt nem választom ki, mert egyrészt a sok zöld nekem nem elég érdekes, a kompozíciója esetleges és hát lássuk be, nem nagyon hoz érzelmileg lázba, ellentétben azzal a másikkal, szóval ott nyertél, ez nem erős. (hegyi)
A Látszótér Alapítványt
banki átutalással
MagNet Bank
16200120-18524112
vagy PayPalon keresztül
Hozzászólások
Török József
2024. 06. 21. - 23:06
"Nagyon kúl ez az AI-muzsika...döbbenet. Mondhatnám, ijesztő." "-Menj el Madeirára, és a…
Török József
2024. 06. 21. - 22:37
"-Jóska tényleg meghatott a hangja alapján. -Meg, hát." "-Kétélű fegyver, hogy a hidat akkor…
Hamar Ramóna
2024. 06. 19. - 07:31
Kedves Ingrid! Részemről az öröm! ;)
Alexovics Ingrid
2024. 06. 18. - 22:27
Kedves Ramóna, örömmel használnám ezt a nagyszerű képet a holnapi rádióműsorom borítóképeként.…
Aureliano
2024. 06. 17. - 23:08
Boch: -jajj, igen, a szél. az durva, amikor levágod. én egyszer csináltam ilyet, de úgy néztem ki…