Feri, egyetértesz vagy sem, nekem ez a kép a legjobb az eddigi építkezősök közül. Ebben egyesül minden, a tartalom, a forma, a gondolat, az érzelem, szóval kifejezetten üdítő, főleg, hogy nem vetted ki a villanyzsinórt, ez komoly fegyvertény! Gratulálok! (hegyi)
értékelés:    

Mariann, ez egy kifejező kép, és szinte alig hiányzik valami, hogy 100 százalékos legyen. Egyrészt van ott valami pont, fehérben, ami nem tudom, mitől származik, az én értelmezésemben képhiba, amit lehetne korrigálni, mert így mindig oda kell nézzek, hogy mi az vajon. Ez nem nagy ügy, de érdemes megcsinálni. A másik, hogy a lámpa ezzel a ferdeséggel, a határozott és feszes formáival nagyon izgalmas, főleg a környezet viszonylatában, de most épp a környezet az, ami miatt nem tud robbanni. Valahogy bátortalanul használod a teret körülötte. Ez a kép nem álló formát kívánna, hanem szép nagy teret a lámpa mellett is. Érdemes lenne ezzel dolgozni még, mert kiváló a hangulati megközelítés. (hegyi)
értékelés:

Szép ezt nézni, de elvétetted, mert biztosra akartál menni és az égre adtad a voksodat, miközben a víz az úr, ott kéne a tér, nem fenn, persze mondhatod, magyar tenger, kicsi, nincs elég tere, de ez nem igaz, megoldható, és meg is kellett volna oldani, mert a felhők mindig megvannak, az nem húz, az nem visz, a víz az, igen, a víz, ami sodorhat, és ezzel az expozícióval vinne is, ha lenne. És megint persze minden szép, puha és lekerekített, de épp mivel az ég a sok és nem a víz, így ül az egész felső régió rajta a facsoporton, súlya a víznek volna, nem a levegőnek, ezt kéne megfognod, ez lenne a jó. Ha a cél mondjuk a számítógépes háttérkép megalkotása, akkor javarészt megoldottad a feladatot, de azzal, hogy alul a víznek árja lett a kevesebb, iskolássá lett a megoldásod. Ettől még a 3 csillag megvan, mert a többségnek ez a jó és evidens, ahogy ezt felrajzoltad. (hegyi)
értékelés:

Tudom, hogy szőrös a szívem, de nekem onnan a pallókról hiányzik egy sörösüveg vagy valami, ami megmozgatná a tekintetem, amivel feleselhetne a fej. Persze így is azt kell mondjam, hogy formailag ez a legizgalmasabb önképed ebben a sorban. van benne valami kétkedő, valami fura feszültség, lehet, hogy ennek oka a sok nyitott tér jelzése is, ahonnan várható valami új szereplő belépése, de mindenesetre jól sikerült önmeghatározás. (hegyi)
értékelés:

Nos, ez már egy jobb megközelítés, de ennél is az a helyzet, hogy így most ez egy jó színpadi tér ahhoz, hogy történjen valami. Mert így most ez ahhoz, hogy önmagában vigye el a hátán a képet, azért kevés, mert a formák és a foltok nem egyértelmű kompozíciót adnak, egyszerűbben fogalmazva úgy is mondhatnám, hogy ez így most kívánna valamit, ami felrázza, mert így üres. Ne hagyd abba, meglesz ez! (hegyi)

Jó ez Feri, de bevallom, nekem ez most olyan felemás. Mert vagy legyen benne minden és akkor ne vágj, vagy ha vágsz, akkor már vágj határozottan. A kettő között az olyan, hogy elfogyott a karom vagy az állványom. Van ilyen, de akkor a hiányból kreáljunk erényt. (hegyi)

Az a helyzet, hogy ez egy szomorú kép lenne, ha a fények ezt támasztanák alá, de most valahogy úgy érzem, hogy a romos beton, a firkák és a kiégett fű nem tudja azt adni, ami egyértelműsíthetné, hogy mi is most itt az, ami a te érdeklődésed felkeltette. Két irány is fontos lehet, az egyik az, ha erős kontrasztba állítod a sivárságot és a természetet, ekkor erősebb színekkel és tónusokkal kell dolgozni, olyan fényben, ami kopogóssá teszi a színeket. A másik, hogy melankolikus hangulatot szeretnél, ekkor viszont a fényeknek is fáradtnak, egysíkúnak kéne lenniük. Most valahol a kettő között vagyunk. Nem tudom, hogy lehet ezt ismételni? Jó lenne. (hegyi)