Önarckép

Ez az első “leckém”. Arra gondoltam hogy kihasználom a mobil eszközök adta lehetőségeket és a telefonommal készítem el és szerkesztem is meg a képet. Ez két fotó egybegyúrva. Este a szobában vakuval készült.

Üdv a téren, ez egy határozott elképzelést mutató kép, még akkor is, ha én máshogy komponáltam volna, mert a bal oldali arcnál én meghagytam volna a másik szemet úgy, hogy a két fejet közelebb hozom. Ekkor is megmarad a zsinór, ami nagyon jó dolog, mert kapcsolatot teremt, de a jelenlét határozottabb lenne. Szóval jó kezdés, kérek még tőled önportrét. (hegyi)
értékelés:

Októberi este

Jó lenne ez, hatásosak a fények, csak az eszköz nem megfelelő valószínűleg, ebből adódhat nem csak az életlenség, de az is, hogy a tónushatárok ennyire átfordulnak, szellemképesek. (hegyi)

Az önarckép nem szelfi

A fénykép akkor készült, amikor elgondolkodtam azon, hogy beiratkozzak a Látszótérre. Helyszínül a szobám szolgált. Kissé borongós idő volt, így ablak mellett ülve készült a fotó, mely így jobbról természetes fénnyel lett megvilágítva. A kép készítéséhez jó öreg Nikon D3200 típusú fényképezőmet használtam, állványra téve. Az élesség állításhoz (szerintem sikerült) egy puffra helyezett párnát használtam manuális fókuszálással. A kép elkészítéséhez a telefonomat használva távkioldónak.

Szia, üdv a Látszótéren, ez egy erős első lecke, hatásos, szuggesztív. Igen, a kékkel van némi probléma, modoros dolog a színezés, ha öncélú. Jó, ki kell próbálni, hogy az ember tudja, mit nem kell csinálni, ez is igaz. Ez a kép semmit se vesztene erejéből, ha fekete-fehér lenne. Régi technikáknak vannak színei ilyenek, barnítás, cianotípia és a többi, de ezt nem szabad digitálisan imitálni, mert épp az imitáció lesz az, ami kamunak fog hatni. Ha elfelejtem a kéket, akkor viszont egy kifejezetten jó tónusú és határozott munkát látok, és annak külön örülök, hogy bevállalós vagy ezzel a közeli portréval. Az ember sosem szimmetrikus, csak a divat diktálja azt az érzetet, hogy a szabályos a jó, az elvárt. A fenét. Szóval hajrá! Folytasd az első leckét, várok még tőled önportrét. (hegyi)
értékelés:

Gyűjtögetés

Én ezt kedvelem, jó ötlet, van hangulata. De most nagyon szűk a tér, és emiatt a sztori, hogy valahol voltunk és ott gyűjtöttünk, az kevésbé erős. Nem sokra gondolok, egy-másfél centinyi max, ami kéne körbe, és lehetőleg mindenütt kell levélke. Az megfontolás tárgya, hogy kell-e a kosárba is a levél, vagy az emeli ki jobban, ha ott nincs, mindkettő járható út. A tobozt viszont ha kell bele, akkor beljebb hoznám a kosár szélétől valamennyire, hogy ne billentse ennyire meg a ritmust. Ettől még ez 3 csillag, mert értékelem az ötletet és a színek, formák is jók. (hegyi)
értékelés:

Miért ne a közösségi oldalakon oszd meg képeidet? Elkerülhető-e a lájkkurvaság a facebookon, instagramon? Szolgálhatja-e az ilyen közösségi médiafelület a személyes fejlődésedet? Várhatsz-e őszinte véleményeket az ismerőseidtől a lájkjaik mellé?

körte és reszelő 2.

Eltelt némi idő, de megcsináltam a kép egy újabb verzióját. Most egy kicsit a színekkel is próbálkozom, mert még nem tűnik kezelhetetlenül soknak. A háttér az zavar, azzal nem tudom mit kezdjek pillanatnyilag.

A tárgyak megtalálása jó, és az is jó, ahogy elrendezted őket. Két dolog, ami javítandó, akár utómunkával, ahogy én tettem, akár már ott a helyszínen. Az egyik a fényelés. Most sok a főfény és ehhez képest az árnyékos rész derítése hiányzik. A másik a szín, ez a sárgás fátyol nem tesz jót. És a vágás, most jobb oldalon szabad, lifegő terek vannak, ettől az egész tömege kimozdul balra. A csendélet lényege ott keresendő, hogy a valóságból mit emelsz ki és azt hogyan rendezed össze, a csendéleten a valóság nem számon kérhető és nem is kell rá hagyatkozni, mert nem tárgyfotó, ezért a formákra és tömegekre kell a hangsúlyt fektetni. Csináltam egy sebtében javítgatott verziót. Nyilván, ha neked kell jobbra, hogy az íveid megmaradjanak, akkor balra kell még teret adni. (hegyi)
értékelés:

gyulovicsistvan171019_1jav.jpg

Tisza

Nyugalmas, szép fotó, jó színekkel, a horizont viszont lehetne egyenes, most van benne fél fok kábé. Amit én máshogy csináltam volna, hogy eldöntöm, mi a fontosabb, a fenti reális, vagy a lenti tükörvilág, és arra voksolva elmozdítom a középvonalról a képet. Persze ehhez valami kell még, fenn egy madár mondjuk, vagy lenn valami a vízben, ez okolhatja az elmozdulást. De így is szép ritmus, szóval megvan a 3 csillag. (hegyi)
értékelés:

Őszi táj

Az ősz a fotósokat a tenyerén hordozza. Ami a nehéz ebben a témakörben, az az időpont megtalálása. Egyrészt a napon belüli, másrészt azt megfogni, amikor a legattraktívabb a színkavalkád. Alapvetően ezeket jól megoldottad, amit én másképp csináltam volna, hogy hagytam volna előteret is, akár az ég mértékének kárára is. Látok erre utaló jeleket alul, hogy voltak ott valami füvek, persze amit mondok, az a helyszín ismerete nélküli tapogatódzás csak, de ha picit lentebbről lősz, megvan az előtér. Amúgy ez csak abban az értelemben fontos, hogy most ebben a napszakban az ég elég semmilyen, ezért nem adnék neki ekkora szerepet csak. (hegyi)
értékelés:

egyes lecke

Kocek, örülök neked, hogy visszatérsz, hogy látom azt a kócos fejed, kicsit asszem bolond vagy, de ez a jó, ezt szeretem, ennyi kell. Ugye nem baj, ha azt mondom, hogy ez a kép így ahogy van jó, és nem tudok egy mukkot se mondani?! A fej, az a fekete kulimász, hallod, Björk is megirigyelné, benne vagy, benne van a világod, mindaz, ami körbevesz, nem csak a realitásban, a konkrétságban, hanem érzelemben, lelkileg is. Remélem, bekapcsolod a rakettákat, várom a folytatást, és csak szólok, van Zártosztály is. (hegyi)
értékelés:

kitekintés a posztmodernből

Na ez kurvajó. Én a sisakos reklámból még adnék, mert az lenne a szubjektív, személyes fűszere a dolognak, de így is igen látványos és na, hát benne vagy, benne van az építészet zsenialitása, már amikor hagyják, hogy működjön. Köszönöm, ez jól esett. Na, ja, és az a fej ott, az a rendezetlenség, az az, ami az előző képednél is kéne, mármint nem konkrétan a fej, hanem ez a fajta "koszolódás". (hegyi)
értékelés:

rend, van

Hamburg, parkolóház

Azt hiszem, hogy az, amiért ez megfogott téged, az a képhatáron kívül maradhatott most, mert anélkül, hogy a környezetet látnám, így, ez a maradék, ami képre került nekem annyira nem izgalmas. Gondolom a környezetéből lógott ki ez a nagy rendezettség, de annyira zártak a formák, hogy nem látok be a falon túlra sehol, és hát igen, még valami: a rendhez hogy jól ábrázoljuk, kell egy kis kosz, egy kis hiba, rendezetlenség valahová, egy kilógó autó orra, vagy a fene tudja, itt mi lehetett volna, de ahogy a káoszt se lehet csak rendezetlenséggel mutatni, így ezt se, mert kell valami viszonyítási lehetőség. A mihez képest. (hegyi)

Kilátó

Az Eiffellel szoktam ilyesmit látni, hogy benézünk a hölgy szoknyája alá, jó ez a ritmus, bár jobbra és fenn egy picikét vágva kimozdulunk a centrumból és ez azért lenne jó, mert az egy dolog, hogy a forma adja a közepet, de a fények és a tónusok meg ezt kimozgatják, így ha ennek nem megyünk utána, akkor hiába van formailag középen, mégis mintha lecsúsztunk volna. De mindenképpen jó meglátás. (hegyi)
értékelés:

Szőlőszemek

Jó a kiindulás, az ötlet, de megint a térrel van problémám. Két irány van. Az egyik a szokványosabb, az, hogy elmozdulunk a makró felé, és közel hozzuk a szőlőszemek világát. A másik, ha ez a méret, hogy hagyunk teret, ürességet, hogy a nagy semmi is érződjön, amiben ez a három árva áll. Nos, ehhez viszont ez a baromi pici mélységélesség nem jó. Ez a makró világához még elmegy, bár nekem kezd már telítődni a zsákom a sok kurva kis mélységélességgel dolgozó képpel, ezt csinálja a sok kajafotós, portrénál is szeretnek belemászni így az arcba, szerintem ez egy cukorka a szemnek, de épp emiatt el is csapjuk vele a gyomrunk. Akkor kell, ha van kifejezett értelme, önmagában csak egy effekt marad. Fussunk ennek neki újra. (hegyi)

Szivárványos

Az könnyen lehet, hogy félreértek valamit ezzel a képpel kapcsolatban, de nekem ha én csináltam volna, nagyon másra futott volna ki az eredmény, mert valahogy most olyan fád, fáradt az egész, miközben címben meg szivárványosról beszélünk. A kiindulás oké, de miért így lett ez a tónus beállítva? Azzal is vitám van, hogy ez álló, mert így leltár, nincs terünk. Próbáltam valamit barkácsolni, nyilván csak illusztráció, hogy én hogy csináltam volna. Beszéljünk róla, és ha gondolod, várok egy ismétlést, nem kötelezően abban a stílusban, ahogy én mutatom, de valamerre el kéne szerintem mozdulni. (hegyi)

frantisekbalga171013_1jav.jpg