más szemszögből, és Zsolt kérésére fekete-fehérben.

Nekem az előző kép izgalmasabb. Ez a nézőpont megint egy illusztrációra sikeredett, ami nem baj. Ha egyszer erről a tájról készül egy útikönyv, akkor én biztos, hogy beválogatnám ezt a képet, mert tényleg hangulatos. A tónusok is nagyon finomak, nagyon szépek, nagyon rendben vannak. Az embert hiányolom egy kicsit, nyilván nehéz találni egy olyan bolondot, aki a sziklákra veti magát, és ott elkezd napozni, vagy mászkálni mint egy próbahegymászó. A kép abszolút rendben van, nekem az előző izgalmasabb. Az a baj, hogy ha ugyanarról csinálunk két képet, akkor nekünk kell eldöntenünk, hogy melyiket kezdjük el használni. Ritka eset, hogy több is tud működni, mert annyira más a meglátás. Itt annyira nagy különbség a kettő között meglátásában nincs, de sokkal személyesebb az előző verzió mint ez. Én erre adok egy csillagot mindenféleképpen, mert mint illusztráció tökéletesen működik, ha lesz Illusztráció leckénk, akkor egy mesével, történettel együtt elfogadható. (hegyi)
értékelés:

Szeretem ezt a képet, a kép tetejéből itt is vágnék, felesleges ennyi ég. Nem tudom, hogy ezt hogy lehetne elérni Ágnesnél, mert most az elmúlt 3-4 képénél mindnél ez a probléma, hogy fölöslegesen vannak nagy flekkek a kép tetején, ezt hívjuk égnek, de nem annyira jelentős, nincsenek rajta felhők, semmi drámai nincs rajta, le lehet vágni. Viszont jó a meglátás, jó a Dacia, jó a lovacska, én lehet, hogy az utca másik oldaláról exponáltam volna, vagy elévetem magam a Dacianak, talán nem üt el, mert most, mivel a három fő képalkotó elem közül egyiket sem célszerű mozgatni, mert még megvernek, egyedül a Dacia az, ami mozog. Én azért mentem volna az út közepére ki, vagy a másik oldalra, hogy ne legyen ekkora nagy térbeli különbség e között a három motívum között. Még egyszer mondom: a meglátás zseniális, az ötlet is rendben van, minden egyéb mással egyetértek. És ebből a képből sokkal többet nem is kell, de nem is lehet kihozni, csak meg kell találni azt a pontot, ahonnan fényképezel. Egyébként az is egy másik megoldás lehet, hogy hozok egy döntést a három közül, hogy hozzám melyik áll közel, és most nem csak fizikailag veszem ezt a mondatot. Igaz, hogy ez utána a fizikai megvalósulásban kell látszódjon. Ha én a traktoros lány vagyok, akkor úgy kell fotózni, hogy a traktor kapja a nagyobb hangsúlyt. Most valamelyest a ló kapja a nagyobb hangsúlyt, ezek szerint Ágnes szereti a lovakat, és ha így van, én ezt el tudom fogadni, csak utólagos labortechnikával lehet ezt helyrehozni, hogy a fénytani helyzet egy picit javuljon a lovak javára. Az ötlet rendben van, a képszerkesztéssel nem teljesen értek egyet, kettő csillag. (hegyi)
értékelés:

Én ugye pesti csávó vagyok, ezzel ugye tisztában vagytok. Tehát magát a feladatsort nem tudom kritizálni, biztos így készül a széna. Nem tudom, hogy ez még visszaadható-e ismétlésre, hogy van-e széna, amit csinálni lehet, ki tudsz-e menni oda ezt még ismételni. Az első képen látnánk magát azt, amiből elindulunk, a szénát, hogy ez hogy néz ki. Csak az a baj, hogy nem szabad lustának lenni, ha itt a széna maga ami a főszereplő, akkor látjuk, hogy ez a földön van, és akkor tessék odamenni kicsit közelebb, mert maga a táj nem egy jellegzetes táj, akárhol lehetne, itt mögöttünk a kiserdőnél is. Ezért érdemes beáldozni a farmerünket, hogy beletérdelünk esetleg a fűbe, és azon ez nyomokat fog hagyni. A második kép egy kedves portré, csak egy picit lehetnél szigorúbb a kompozícióval, ott ahol a gereblye van, onnan hiányzik egy kevés, nagyon be van oda szorítva a sarokba, míg a képnek a jobb oldalán és a tetején fölösleges terek vannak. Utóbbi könnyebben megoldható, mert vágni mindig lehet, hozzáragasztani már nem, hacsak nem már eleve vágott kockát adsz nekünk. De ez egy jó portré, elfogadom. Az első kép az ugye a természetben föllelhető formájában a széna, a második kép gondolom az akar lenni, amikor a bácsi összehúzza ezt a gereblyével, mondjuk ehhez az összehúzáshoz kicsit katonásan áll, de nem baj, a régi korokban is voltak ilyen portrék, hogy mester a szerszámjával. Aztán a harmadik képen látunk egy helyet, ahol ilyen kis földkupacok vagy mik vannak, gondolom, hogy ez lehet az összegyűjtött széna. Csak itt az a baj megint, hogy én értem, hogy szeretted volna bemutatni azt a helyet, ahol ez készült, csak ennek a képnek minimum egyharmada fölösleges információ. A kiégett ég nem tudunk kezdeni semmit. Ha a dombok tetejénél elvágod a képet, akkor máris látod, hogy a fókusz egyből odakerül, ami a cél lett volna. Igenám, de akkor kiderül az is, hogy a képnek az alján is van egy ilyen probléma. Szép ez a nyom, de ebből a szempontból erre sincsen túl sok szükség. Annál a puklinál, ahol elkezd kanyarodni ez az ív, akkor szintén lehetne vágni, és már érzed, hogy nyugszik le a kép, kezdünk tudni fókuszálni arra, amit te mutatni szerettél volna. A vagdosás helyett az egyszerűbb megoldás az, hogy álló formátum helyett egy fekvő formátumot használsz, és egy kicsit közelebb kell menni. Legalább az egyiknél ott kellene állni, hogy abból valamennyi benne van a képnek az egyik sarkában, és még a többit is a képen lássuk. Van egy utolsó befejező képünk, amikor a tehénkével vontatott kocsin ott van az összegyűjtött széna. Nekem ez a kép is tetszik, ezzel a képpel is viszonylag kevés bajom van, a kép fölső részénél ez is vágható. Az ég javarészt felesleges, a háztető felénél bele lehet vágni bal oldalon. És akkor jó feszes képet kapnánk. Visszaadom ismétlésre, tessék egy kicsit jobban koncentrálni a kompozícióra. (hegyi)

"A világ néha megpróbálja megrendíteni a hitemet. De én még mindig hiszek a zenében, ahogy néhányan a tündérmesékben hisznek." (August Rush c. film)

Nem teljesen értem az utalást a leiratban, úgyhogy azzal nem is kezdenék túl sokat. Volt valamelyik tehetségkutatóban egy hölgy, az hordott ilyen érdekes sityakokat, hasonlít rá amit most itt látunk. Olyan mintha ez valami varázssapka lenne, úgy is van fotózva. Ez annak is köszönhető, hogy nyilván ez a fehér felület borzalmasan túlvilágítja a környezetetét, és ha készítünk egy felvételt, akár vakuval, akár a belső világítást használva, ami ilyen erős visszaverődést ad, akkor már ilyen fény-udvarok is keletkeznek körülötte. Részben ez annak is köszönhető, hogy ez itt viszonylag hosszabb expozíciós időnél történt valami kis bemozdulás. Nem tudom, lehet, hogy ezt nem látom pontosan. Kedvelem a képet, bár van egy-két dolog, amivel nem teljesen értek egyet. Egyrészt a kép fölső jobb oldali részéből, ott a polc fölötti részt, a polccal együtt, levágnám. Ha ott most hozunk egy döntést, és ezt a vágást megtesszük, akkor erősebb lesz a kompozíció, a hölgy feje fölött erre a térre nincsen túl sok szükség. Ugynakkor jót tett volna, ha ugyanennyit lent meghagyunk, mert az a kéz, ami itt játszik ezen a csodálatos hangszeren, fontos lenne. Személyes, szubjektív dolog az a tekintet és az a mosoly, amit kapunk, bár nem nekünk szánta a modell, valószínűleg ő ott valakivel kommunikál. Nem olyan nagyon nagy baj, ha nem mindig minden a nézőknek szánt produkció, mondjuk még ezt is el tudom fogadni, de a kompozíció nem teljesen százas. (hegyi)
értékelés:

Malvinka sokáig városunk gyermekprogramjainak központi figurája volt. Most megérdemelt "nyugdíját" tölti.

Malvinka a maga módján egészen zseniális képet tud mutatni. Ez nekem olyan, mintha a Muppets show-ból lenne egy idézet, hogy a pénztáros helyett beül a patkány a pénztár mögé, és ő kasszírozza el a pénzeket, avagy a mozijegy árusító kisegér. Sokmindenre lehet asszociálni, és ez nem is baj. Ha ennél egy kicsit tágabbra komponálsz, akkor van lehetőséged korrigálni az esetleges problémákat, nevezetesen azt, hogy ez a kép is dől bal felé. Nem tesz ezeknek a képeknek ez jót. Magával a képpel egyet tudok érteni, tényleg egészen őrületes. De ha ez a kis műanyag kalicka, amiben ez a kis állat tölti az idejét, föl van készítve a fotózásra, vagyis a lábnyomai, és egyebek le vannak tisztítva, és a háttérrel is egy kicsit törődünk, netán oda berakunk valami híres embernek a fotójának egy darabot, kivágva az újságból, vagyis ha létrehozunk egy olyan helyetet, ami ténylegesen emlékeztethet egy mozi-pénztárra, akkor ez az irány akár reklámfotónak is elmehetne. Ezt azért mondom, mert érdemes az ilyen megfigyeléseket elraktározni. Házi kedvencnek is el tudom fogadni, persze nem lehet mindig mindent egyszerre ábrázolni, nem egy anatomiai, bonctani metszet a feladat, én most nem kérem számon, hogy hol van a szeme ennek a kis állatkának, ezt így, ahogy van, el tudom fogadni. Kettő csillagot tudok adni, azért mert egy picit nem ártott volna tágabbra venni a képet, és belegondolni abba, hogy ez a játék még mi másra is jó. (hegyi)
értékelés:

Kedvelem ezt a képet, mert egy nagyon érdekes helyzetet, és egy nagyon jó beállítást talált magának Camilla. Az, hogy miért éppen a Mozgás leckébe került ez besorolásra, nem teljesen értem, erre várnék valamiféle magyarázatot. Viszont a kép nagy részében rendben van. Egy pici hozzáfűznivalóm van: ha én csinálom ezt a képet, akkor a fiúnak a cipőjéből hagyok még, másrészt, egy kicsit ha lejjebb helyezkedik el Camilla, akkor kevésbé a feneke lesz a központban a nekünk háttal álló figurának. Szóval ezek már nüanszok, de ilyenekre érdemes odafigyelni. Én a képre magára tudok adni - mivel a kép meglátása jó - kettő csillagot. A leckebesorolást nem teljesen értem, úgyhogy ezért is a kettő csillag, mert a Mozgás leckét én nem látom megoldottnak. (hegyi)
értékelés:

El tudom fogadni, hogy ez egy monokróm kép, csak nem fekete-fehér, hanem bordós-lilás-fekete. Ezzel olyan nagy bajom nincsen. Ami itt nekem a probléma az az, hogy a képkivágás és ez az ábrázolás elindítana egy történetet, de olyan erős a hatása ennek a fölülről fényképezésnek, ami igényelne valami magyarázatot is a képen. Ez a magyarázat nem születik meg. Nekem itt úgy tűnik, hogy azon kívül, hogy megtetszett ez a formai játék, hogy egy arcból teljesen mást is létre lehet hozni csak fények és a nézőpont megválasztásával, ezzel András megelégedett, és nagyjából itt véget is ért az, amit ő elindított. Ez lehetne egy mese nyitóképe. Másrészt a tekintetbe nem árt, ha még valamennyi megmarad. Ez a két kis pont, ami a fényt visszatükrözi, kevés. Kellene hozzá a szembogárból több. Az is biztos, hogy az alsó megvilágítás nem egyértelműen pozitív élményeket hoz. Lehet, hogy ez cél, de akkor ezt a célt tessék kibeszélni, kifejteni. Ezt visszaadnám ismétlésre Andrásnak. (hegyi)