esti hazafelé...

Mozgásra ez így nem túl sokat segít a nézőnek, érzésként átjön valami, azt nem tudom, hogy biztosan az-e, amit András akar, van egy ilyen baleset előtti utolsó kép érzete a képnek, talán, de megvallom, hogy ezzel csak nagyon erőltetetten tudnék mit kezdeni, blöffölni nem akarok, szóval én most ezt inkább nem folytatom, nem cincálom, ismétlés. (hegyi)

Nyil
Nyil
Nyil

Közben kiderült, hogy ezt három leckére akarta Dani beadni, a véletlen figyelmetlenségem viszont szerintem egy jó hármast hozott, ráadásul így most ez a képsor egyfajta délelőtti tevés-vevés, döntéshozatal, merre menjek, melyik buli lesz a jó hétvégére, kivel, hol, szóval van egy ilyen dinamikai helyzet és ez szerintem kifejezi a péntek délelőttjét Daninak, ahogy az újabb és újabb ötletek jönnek arra, hogy hogyan is alakuljon a péntek délután-este. Olyan is picit, mintha valami repülőtér lenne, mintha landolás előtt lennénk. Szeretem. (hegyi)
értékelés:

Tavasz
Egy nagy ugrással íme a tizenkettedik lecke. Úgyis itt a hideg, én meg megkaptam a leszúrást, hogy lusta vagyok:-) Most pont a verősfényes napsütésben úszó kép kell a hangulatunknak. Az enyémnek legalábbis... Egy kis emlék, 2008 tavaszáról, Taliándörögdön.

Örülök, hogy Noémi újra köztünk van, remélem, nem csak pillanatnyi fellángolás, hogy ezeket a tavaszi leckéket beküldte, előre szólok, hogy várjuk a képeit, főleg, hogy a táborban tett villámlátogatása a többiekben is nyomot hagyott, szóval hajrá Noémi! Ez a kép jó ötlet, szeretem, annyit mondanék, hogy ha már meghozunk egy döntést, hogy egy ennyire erősen torzító objektívet használunk, akkor nem biztos, hogy ennyire statikusra kell komponálni a képet, mert akkor minek ez az objektív? Ott van a két képszél, legurulhatna egy tehén, vagy egy Tamás, vagy egy traktor, ami rendelkezésre áll, szóval ezt a teret nem elég az objektívvel megbolondítani, hanem ezt akkor következetesen tovább kell vinni, és ha már bolondozás, akkor legyen valóban az. (hegyi)
értékelés:

Őszi tükröződések

Szép. Finom, de jó lenne, ha Anita is megjelenne, ott a víztükör, ellepont lehetne a sziluett. Kár, hogy tépett a levél széle. Ennél többet nem tudok mondani erről a képről. (hegyi)
értékelés:

Az Estiskola negyedik táborának résztvevői - Kovács Tamás, Nádasdy Nóra, Bobák Csaba, Tóth Béla, Illés Zsuzsa, Hegyi Zsolt, Gimesi András és Gulyás Ákos - üzennek Szőkének a dzsungelbe.

Béla a legbátrabb, ő az egyetlen, aki bevállalta a homokfürdő kipróbálását. Fénykard, fotó... aztán elszabadul a pokol.

A csendélet bemutató folytatódik, Hegyi a fekvefotózás bajnoka. Aztán a többiek - Zsuzsa, Anita, Nóra, András, Ákos, Béla, Csaba - kipróbálják a látottakat.

A pedellus kiosztotta a feladatot - csendélet. Néhány beállítást megmutat a többieknek, elég érdekes pózban fényképez.

Megérkeztünk Taliándörögdre, indul a négyes tábor, körbeülünk a szobában - a pedellus szuszog, a többiek meg nem. Aztán átveszi a kamerát, és nem akarja kikapcsolni.

Őszi csendélet 2.

Ennél a képnél erősebben jelen vannak azok a helyzetek, amikkel jól lehet illusztrálni a csendélet alkotás folyamatát, mint tanulmány ezért köszönöm ezt, egy malac ezért lesz meg, függetlenül attól, hogy a kép maga ismétlésre szorul. Elfogadom, hogy Anita jobbra hord, oda komponál, induljunk ki ebből. A tárgyak. Alma: olyan kell ami nem hibás, ami színében is aktivizál vagy épp ellenkezőleg, nyugtat, de ez most egy picit túl zöld, nagyon savanyú a szám, szinte citromba haraptam. A szőlőről az előző képnél már beszéltem, egészséges szemek, élő, friss, dúsabb fürtök kellenek. A fekete háttérnél a bor és a pohár bebukik, ezt világítással lehet trükközni, hogy csillanjon, tere legyen és kiemeld a feketéből. Miért van az üveg bedugva? El akarod vinni még valahová, ha kész a csendélet? Nem innál belőle, nem inni hívsz egy pohár bort? A pohár is ezt mutatja, hogy ott van, de nincs szerepe, forma, de nincs tartalom, kellene bele bor, és nem ártana, ha nem lenne ujjlenyomat a palackon és a poháron. A háncs jó ötlet lehet, de akkor ki kell találni, hogy mi legyen vele, és a kompozíciót segítse, és végül lejjebb kellett volna menni a kamerával, hogy ne ilyen leltár érzés legyen, hanem formák és terek játéka. Nagyjából ez, amit el tudok mondani, szóval ismétlés! (hegyi)
értékelés:

Lámpa

Azt nem tudom megállapítani, hogy ez egy kanapé, ágy vagy mi, aminek a takaróját lehet jobb oldalon látni - szeretem a képet és jó a hangulata is, fáradt, égő szemű vasárnap hajnali ébredés érzés, amikor legszívesebben visszaaludnánk... a tónusokkal kéne valamit kezdeni, nem sokat kell marceálni, de picit sok a fény és az árnyékok ettől bedőlnek. Fent meg lehetne vágni azt a fekete keretet vagy mit. (hegyi)
értékelés:

Hazafelé (javitás)
Javítottam az előzőn, most ott a kezem a kormányon.

Előre szólok, hogy nem elégedetlen vagyok, hanem szeretném, ha a maximumot hoznátok ki egy-egy megoldásból, az irány nagyon jó, három malacka megvan, és csak ha van kedved, akkor ismételj - egyrészt az A oszlop alja nem kell már a képre, másrészt picit koszosabb ablak jót tenne, harmadrészt egy füzetlap is elég lenne ahhoz, hogy a kezed egy pici ellenfényt kapjon és ettől legyen formája, az jó lenne, mert akkor még jobban tagolódnának a képsíkok. Szeretem a képet, szóval így is jó, de ha felkeltettem az érdeklődésed ebben az irányban - aminek nagyon örülnék - akkor bindzsizz vele még ott a kocsiban. (hegyi)
értékelés:

Kilátás

Nagyon szeretem ezt a képet, nekem akár ez szólhatna a hétfő délutánról is, vannak ilyen elmerengő-elvágyódó hétfők... Az baj, hogy dől a horizont, erre kérlek Bara, hogy figyelj, nem szalad el a virág, nem fut el a függöny sem, szóval van időd, hogy korrigálj. Ami a kompozíciót illeti, a sárga virágnál már nyugodtan lehetne vágni, akkor hangsúlyba tud kerülni a függöny, mert itt az arányt a függöny és a külső között kell megtalálni, a másik a mélységélesség, nem tudom, mennyire tudatos a mostani választás, de szerencsésebb lett volna és a teret jobban tagolná, ha az élesség a virágon lenne - vagy akár a függönyön, mert most a házon van, és ettől maszatosak a virágok. Pici mélységélességgel kell dolgozni, az egyértelmű, de a döntés, hogy mi a fontos, hol az élesség, az perdöntő. (hegyi)
értékelés: