Illusztrációnak el tudom képzelni ezt a képet, természetfotónak nem. Bárhol máshol is készülhetne, a cím, ami próbálja kötni ezt a hajót, mint egy vasmacska, hogy akkor vegyük tudomásul, hogy ez a Szugló utca 64. Ha lenne egy könyv, ami a Pál utcai fiúk folytatása, a Szugló utcai lányok címmel, akkor azt mondom, hogy értem, hogy ez annak az illusztrációja, hogy itt volt egy grund, és a csajok ott szoktak összejönni barbizni, de most nem nagyon látom indokát annak, hogy miért volt fontos ezt a képet elkészíteni. Főleg nem természetfotónak. (hegyi)
Megint azt mondom, hogy te ott voltál, láttad a helyzetet, és számodra ez egyértelmű, aki nem kötelezően akar ezzel a menettel haladni, amit te kijelölni látszol, annak ez a kép elég sok minden másról is szólhat. Nem kötelezően az álomról, a védelemről, sok minden más asszociáció is elindulhat, nincs pontosan megfogalmazva az irány. Ráadásul, amit már sokszor elmondtam, de itt megint előfordul, úgy látszik, hogy ezt többször el kell mondjam: a kamera nézőpontjának a megválasztása. Azzal, hogy te most föntről fényképeztél azért, mert nem mertél odaguggolni, nem mertél belekerülni ebbe a helyzetbe, ettől az arc mind a két szereplőnél takarásban van. Nincsenek meg a gesztusok. Az az egy gesztus, hogy ez a férfi magához öleli a gyerek fejét, önmagában kevés. Rendezetlen kuszaság az egész. Bocsánat, Gime, kezdjünk el erről újból beszélni, remélem eljött már ennek az ideje, ha nem, akkor szóljál, hogy hagyjalak békén ezzel, de jó lenne, ha az első három leckével foglalkoznál, és nem a többit nyüstölnéd, mert el kellene indulni, és fölépíteni az alapokat, hogy legyen honnan továbblépni. Amíg bizonytalanok az alapok, addig elő fog ez újból és újból fordulni, hogy levágod a gyerek lábát, hogy a férfinak az arcát nem látom, hogy a vakuval szétvakuzod az egészet, hogy még egyéb más dolgok is belógnak, hogy nem lehet tudni, hogy most baleset történt, vagy mi. Pontatlan. Gime, tudom, hogy épp elegen vannak körülötted, akik kilóra megveszik a képeid és szórják a gratuláló szmájlikat a különböző helyeken, ahol mutatod a munkáid. Ez is lehet elég a jóból. Nem kötelező elfogadni, amit a Hegyi mond, mert én nem szépelgek, nem akarom a sajtot kiénekelni a szádból. A szociohoz szélesebb befogadói spektrum szükséges, mint amennyit most mutatsz, azt nem lehet gumikesztyűben csinálni. (hegyi)
Ezt a képet egyedül a két villanyvezeték menti meg attól, hogy az mondjam, hogy Szorgalmi. Azért, mert egyébként giccs. Ami ebben az egészben, ezzel a két vonallal létrejön, a valóság megjelenése egy nagyon finom formában, ettől oké. A képkivágással nem nagyon tudok mit kezdeni, mert akkor ezt a két villanyzsinórt komponáljam bele a képbe, ha már bele is tettem. A döntést abszolút tudatosnak érzem Giménél, de akkor tessék már úgy futtatni ezt végig, hogy valahonnan valahová jussunk el. Jó helyen van, a mennyisége is elég, de azt a jobb felső sarkot nem értem, hogy ott miért úgy fejeződik be. Ha a kép jobb oldalából kevesebbet vágsz, vagy ha már vágtál, akkor a kép tetejéből vágsz többet, akkor pont sarokra ki lehet húzni a két ívből legalább az egyiket. Ez, ami a hozzáfűzés. Hogy ki mit lát ebbe bele, szörnyet, vagy egy szájat, vagy egy tenyeret, vagy mifenét, az mindenkinek személyes. Gime mindenképpen szörnyre asszociál, én meghagyom neki ezt, de megint azt kérdem, hogy ez mivel rezonál, ez mire rezonancia? Nem tudom most ezt, ebben a leckében elfogadni, próbáljunk meg egy kicsit azzal megbarátkozni, ami a leckeleírás, mielőtt elkezdenénk kitágítani az egésznek az értelmezési körét. Egy csillag, Gime, és nem azért, mert a kép rossz, hanem azért, mert nem értek egyet ezzel a besorolással, itt nem látom az indokát. (hegyi)
értékelés:
Egy érdekes színjátékot látunk Gime előadásában. Az ég kékje megmaradt, és mintha ezek a faágak egy aranyló-narancsos helyzetet kaptak volna, és ettől az ember nem tudja eldönteni első pillanatra, hogy ez egy fa ága, vagy pedig egy vízbe hajló gyökérnek a növényzete, vagy egy vízben úszó hínárfolyam. Furcsa hatást ért el ezzel Gime. Nem mondom azt, hogy ez indokolatlan, nem gondolom azt, hogy ezzel baj lenne, mert kompozícióban is, és formában is rendben van. Hozza azt, amit a cím mondani akar, hogy ez egy álomkép. Ez egyébként egy viszonylag könnyen elérhető fotoshop effekt, amivel ez a megoldás létrejön. Ami a továbblépésnek az iránya lehet, az, hogy keressük meg ennek a formai és színjátéknak a megfelelőjét a valós környezetünkben. Talán az hosszabb szavatosságú képet fog adni, de ezt, ha egy illusztrációként látom, akkor azt mondom, hogy elfogadható kép, mint illusztráció egy meséhez. Hogy ez miért a Rezonancia leckébe került, azt nem tudom megmondani, jönnek érdekes képek a leckékre, ezt én nem nagyon értem, ezzel nem tudok mit kezdeni, hogy hol van ebben a rezonancia. De a kép rendben van, bár vitatkozni se nagyon tudok vele, hogy miért nem rezonancia, de az indokát sem érzem. Ettől még nem teszem át, bizonytalan vagyok, de megadom rá a három csillagot. nem az én világom ez a torzítás, nem is gondolom nagyon követendő útnak, de elfogadom a létezését. (hegyi)
értékelés:
Közel járunk a megoldáshoz, Gime, képzeld el ezt a képet színesben, méghozzá kicsit túlszaturált színekkel, ugyanebben a fényhelyzetben: a sárgákkal, a kékekkel, a zöldekkel. Egészen őrületes párhuzam lenne ahhoz, a most reneszánszát élő világhoz, amit 3D-vel megspékelve az Avatar hoz. Vagy akár mondhatnám Tolkien regényeiből készült filmeket is, azzal is jó párhuzam lehetne. Most, hogy ez fekete-fehérben van tartva, így érdekes, hogy vajon mit akar üzenni az, hogy ez ilyen távolságtartó. Ha ez egy színes kép lenne, akkor egészen a preraffaelitákig is elmehetnénk, ha kompozícióban is össze van rakva. Most ez a fekete-fehér nekem furcsa és szürke lett. A középtónusokat visszább kellene hozni, mert megjelennek a feketék az ágakon, tehát a fekete tónus megvan, a fehér tökéletesen látszik, de a középtónusok nagyon elmennek a szürke felé. A Fény és árnyék leckére jó megoldás, Gime, erre neked most adok kettő csillagot, de a kérdések bennem kérdések maradtak, segíts ennek az értelmezésében. (hegyi)
értékelés:
Ez kifogyhatatlan... :D
Gyönyörű modelled van, Gime, és nagyon élvezi ő ezt a kommunikációt, ha te is benne vagy, nagyon látványos példánya ő a maga csoportjának. A fényképpel annyira nem vagyok kibékülve. Rákerült erre is az a kiégett, túlvilágított technikai játék, amitől elmeszelődik a mancsa, a feje teteje, még az orránál is furcsa az első tappancsa, ez nem nagyon tesz ennek jót. Amikor azt mondom, hogy csinált, akkor azt értem, hogy attól, hogy megtaláltál magadnak egy fénytani helyzetet, amit reprodukálsz. Ha ez a reprodukció didaktikusan folyik, tehát egy szoftver, amit beállítottál magadnak egyszer, és kikísérletezted, utána ha törik, ha szakad, rákerül a képre anélkül, hogy utólagosan kontrollálnád, hogy a végeredménnyel mi történik, és saját maga csak azért igazolja magát, mert többedszer használod, akkor ez modorossággá fog válni. Én ettől óva intelek. Van, ahol ez rendben van, ott, amikor a saját önportrédat készítetted el a parkettánál, akkor ez nagyon rendben volt, ennél a képnél nincsen. Indokolatlan, esztétikailag problémás. A másik az, hogy ennél a képnél a központi helyzet a két mellső mancs és a fej, viszont a test tömege, és a nagy hátsó tappancs a kép elején ebben a rövidülésben nem előnyös. Mivel együtt laktok, én nagyon remélem, hogy még fognak születni képek, azt írod, hogy "ez kifogyhatatlan", úgyhogy én nyugodt lelkiismerettel adom vissza ismétlésre, fontold meg, hogy biztosan kellenek-e ezek a mache manipulációk. ismétlés. (hegyi)
András úgy látszik, hogy ragaszkodik ezekhez a megfejtéseihez, és én értem, ez a verbál fotónak valami magasabb szintre emelése, miközben ugyan azt mondom, amit a galambos képnél is, az OSO-ná, hogy a megfigyelést rendben lévőnek tartom, de érzelmileg nem tudom, hogy hogyan lehet ehhez kapcsolódni. Lehet, hogy sehogy, és ez olyan, mint a matematika, és ne keressem a további visszhangokat magamban, de ennek ellentmond az a tónus, amiben ezt tartja András, ellentmond a fekete-fehér, a kompozíció, amit látunk. Én azt várnám, hogy ebből lejön egy olyan érzés, amiben a néző biztos lehet, hogy nem hülye, ha eszébe jut Orwellnek az 1984, vagy Aldous Huxley-nak a Szép új világ c. könyve. Valahol hagyni kell azt, hogy a néző ne érezze a bizonytalanság miatt magát ostobának, hogy most nem tudja, hogy mi a kulcs. Ebben neked kellene segíteni, Gime. A technikai eszközök tekintetében azt gondolom, hogy most már nincsenek kérdéseim. Valamiért te kitaláltad magadnak ezt a fajta tónusterjedelmet, azt mondom, hogy oké, győzz meg róla, hogy ez így jó, hagyom magam, de csak a képi eszközökkel tudsz meggyőzni, sem a címmel nem, sem azzal a látványvilággal, ami ilyen primér módon lejön. Itt saját történeteket kellene tudnod elmondani. Fontos lenne, mert ahhoz tudok kapcsolódni. (hegyi)
értékelés:
Erről a képről Eifert János jut eszembe, neki volt olyan fotómontázsa, amin egy fa egy női fejet adott ki, ha akarom, akkor ez pedig egy manó. Érdekes a megfigyelés. Azzal a tónusrenddel, színvilággal, amiben ez tartva van, tökéletesen egyet tudok érteni, ez esztétikailag egy jól megközelített helyzet. Amivel nem tudok egyetérteni, az a belógó ostorlámpa. Emiatt a kompozíció egyensúlyát is el kellett, hogy billentsd, szerintem kár volt. Ez önmagáért valóan szép és kifejező tud lenni, az ostorlámpával ezt visszarántottad abba a dimenzióba, ahová nem való. Ha egyszer eldöntöttem azt, hogy engem izgat ez a kompozíció, ez a színjáték, ami létrejön, a fának ezek a kemény vonalai, mint egy érhálózat, akkor tessék ezzel foglalkozni, nem való erre a képre a lámpa. Kettő csillag, Gime, mert egyébként ez egy teljesen rendben lévő kép lenne. (hegyi)
értékelés:
A leckébe sorolás oka teljesen profán: egy hétfő délután készült a kép.
Leiratból tudjuk, hogy azért ebbe a leckébe került a kép, mert akkor készült. Én meg azt mondom, András, hogy ebből még egy H betű hiányzik, ha már ilyen verbálfotót próbálsz erre ráerőltetni. Nem nagyon tudom értelmezni azt a teret, ami a két lámpa fölött létrejön, a felhők nem nagyon jellemzőek, tulajdonképpen a labortechnikával próbálod igazolni azt, hogy ez a kép elkészült. De maga a kép, azon kívül, hogy látunk egy galambot egy lámpán, ennél sokkal többet nem tud. Én ezt nagyon is komolyan gondolom, hogy ez a három leckénk, a hétfő délutános, a péntekes meg a vasárnapos több elmélyültséget igényelnek, és ide aztán tényleg nem elég az, hogy hétfő délután készüljön a kép, ettől nem fog a leckébe stimmelni. Tessék elgondolkodni a hétfőiden, nekem az lehet szerda délután is, ha a szerdáid a jellemzőek, de tessék magát az élményt átgondolni, és valahogy előhívni magadból, ahhoz, hogy ez a lecke megoldottá váljon. A leckét visszaadom ismétlésre, a képpel nem nagyon tudok mit kezdeni. Ismétlés. (hegyi)
A Látszótér Alapítványt
banki átutalással
MagNet Bank
16200120-18524112
vagy PayPalon keresztül
Hozzászólások
Török József
2024. 06. 21. - 23:06
"Nagyon kúl ez az AI-muzsika...döbbenet. Mondhatnám, ijesztő." "-Menj el Madeirára, és a…
Török József
2024. 06. 21. - 22:37
"-Jóska tényleg meghatott a hangja alapján. -Meg, hát." "-Kétélű fegyver, hogy a hidat akkor…
Hamar Ramóna
2024. 06. 19. - 07:31
Kedves Ingrid! Részemről az öröm! ;)
Alexovics Ingrid
2024. 06. 18. - 22:27
Kedves Ramóna, örömmel használnám ezt a nagyszerű képet a holnapi rádióműsorom borítóképeként.…
Aureliano
2024. 06. 17. - 23:08
Boch: -jajj, igen, a szél. az durva, amikor levágod. én egyszer csináltam ilyet, de úgy néztem ki…