1. Önportré, önábrázolás

Azt látom, hogy van hajad, szakállad meg füled, meg van egy szemed is, ez jó. Azt, hogy miért pont a félélet az, ami idekerült, nem biztos, hogy tudom, lehet, hogy éppen ezt hallgattad, és akkor gyorsan odakaptad a szemedhez, hogy mint egy lyukkamerát használd, bár ott ennél kisebb lyuk is elég, de a lényeg az, hogy nekem működik, bár erősen szétaprítja a képet a sok duma ezen a CD-n. Én még gondolkodtam volna, hogy mit tegyek oda, az lehet, hogy CD, azzal nincs semmi baj, de melyiket, vagy hogyan. Azt elhiszem, hogy lehet ehhez valamilyen érzelmi kötődés, merthogy te, vagy a haver szerepel ebben a zenekarban, de a képi összhang ezt fölülírja. Túl sok a duma. Ha nem lennének ezek a dumák rajta, akkor jó lenne a sok figura, ebben a tekintetben értem, hogy miért ezt választottad, de most ezen sok a duma szerintem. Ez a PG csoport, meg a sok felirat, hogy mit szabad és mit nem, az visz el. De a kép tetszik, ettől függetlenül hajrá. Majd egy olyan önportrét is várnék, ahol van mondjuk orrod is. (hegyi)

Feri, én ezt nagyon kedvelem, és csak remélem, hogy ezeket az önkép-sorozatokat folytatni fogod. Bele-belecsípsz ebbe a témába, holott én azt gondolom, hogy ha egyszer belefogsz, akkor vegyél egy nagy levegőt, mint a búvár, bent tartod, és elkezdesz a korallzátonyokon bóklászni, és keresni azt a gyöngyöt, vagy kagylót, mert lenne értelme, szerintem visszahatna a többi munkádra, ha ebben haladnál. Tudom azt, hogy az ember félti a fényképezőgépét, azért fontos ez a pánt, de a képen nem jó. Úgy kellene megoldani, ha ilyen önképet csinálsz, hogy ezt valahogy levenni, persze óvatosnak kell akkor lenni, jobban oda kell figyelni, de ez ne szerepeljen a képen, mert egyébként ez egy izgalmas kép lenne. Én arra bíztatlak, hogy kezdj el magaddal dolgozni, mert egy csomó problémát fel fog hozni a felszínre, amiről fogunk tudni beszélni, és szerintem ezek fontos ügyek, és még mindig jobb, ha veled kapcsolatban beszélek arról, hogy vedd le a kis csíkos pólót, és vegyél föl helyette mást, vagy fésüld meg szépen a hajadat, mint ha ezt egy modellel kapcsolatban mondanám. Ott a modell integritását is célkeresztbe veszik akarva-akaratlanul is a dumám, tehát én inkább kritizállak benneteket a képen, mint egy idegent, ott mindig nehezebb helyzetben vagyok, mert az a modell nem tehet arról, ha a fotós bénán csinált valamit, és nehogy bántódás legyen belőle, ott az ember visszafogottabb. Ha ti magatok vagytok a képen, ez is értelme az önarcképezésnek, akkor könnyebben mondom el az alapproblémákat. Úgyhogy hajrá, hajrá, várnám a folytatást. (hegyi)

Feri, feladtad a leckét azzal, hogy mi az a jakubiskos, de a kommentből értem, egy színész. A fáradtság látszik, van humora a képnek, és ezt kedvelem. Van benne önirónia, és egyébként jól áll a szőr a fejeden, ezt mint hasonlóan korpulens testű ember mondom, hogy a szőrzet korrigálja a mi testi hibánkat, tehát, érdemes lenne elgondolkodnod azon, hogy esetleg meghagyod ezt a szakállzatot, mert soványít. Arra sarkallnálak téged, hogy egy kicsit kezdj el az önportréval foglalkozni, ne csak egy-egy villanás erejéig, hanem menj bele ebbe mélyebben. Ugyanis a tekintetről beszélsz, de ahhoz, hogy ez a tekintet éljen, kell fény. Anélkül nem fog menni. Egy alufólia, egy kistükör, bármi, akár egy újság vagy egy könyv is verhet vissza annyi fényt, hogy az derítse az arcod. (hegyi)

Nem tudtam megállni, hogy ne kommenteljek a képhez elemzés előtt, itt most csak összefoglalom a bajomat. Hogy mennyit pöcsölhettél a fél bajusz fél szakállal, azt csak az tudja, aki borotválkozott már, nem kis fájdalom lehet, vér és könnyek, főleg ha gyorsborotvád van. Nem éri meg. Mert képileg ez a gagyi, már meg ne bántódj, de mivel tudom rólad, hogy az írás mint műfaj a birtokodban van, így merem mondani ezt, mert hiszem, hogy érted és nem félre. Jé, kocka. Elveszett a g, pont, amikor kéne. Szóval Balázs ezt az utat gyorsan felejtsd el, mert szerencsére ez a humor heroldos megközelítés, szótagolva fotózás ez sose volt nagy divat, és az is kiment mára a fenébe, remélem. Ha nem így van, oka lenne, hogy felvágjam az ereimet. (hegyi)

Ja, jó dolog egy szkenner a háznál, mi ezt régen fekete-fehér fénymásolóval csináltuk, aztán a jobban sikerültekből lett aztán koncertplakát, mai szemmel nézve persze azok is borzalmasak voltak, de akkor vitt a lendület. Bármi alkalmas lehet a képalkotásra, akár egy szkenner is, a kérdés mindig az, hogy a primer poénon túl tudunk-e lépni, mert a primer ügyek szavatossági ideje elég rövid. (hegyi)