6. Impresszió, hangulat

Erdekes parja ez a masik korhazi varakozos kepnek, latszolag igencsak kulonbo a ketto szinekben, reszletekben, fokuszpontban, megis nagyon is hasonloak nekem. Hasonloak abban, ahogy mukodnek, hasonloak a kulso es belso vilag osszehasonlitasaban. Kint ismet valami rideg, idegen vilag all szemben a belso ter csodalatosan szinezett eletevel. Ha a jobb oldali noveny is kaphatott volna egy kis extra fenyt ebbol a naplementebol valami arany deritolappal, talan meg inkabb latszana ez a kettosseg, de ne legyek telhetetlen, nyilvan nem konnyu logisztikai feladvany fenyt talalni belulre mielott elmulik az a par (egy?) perc, amig ilyen feny erkezik kivulrol. Csak annyit szeretnek meg megjegyezni, hogy itt is, mint az emlitett masik folyosoi kepen, micsoda egyensulyban van a kompozicio. (bobak csaba)

Szubjektiv leszek, egyreszt mert nyilvan nincs meg a tudasom es tapasztalatom, hogy objektiv elemzest irjak szemelyes velemeny helyett, masreszt mert szeretem a geometriat hasznalo kepeket. Az a csoda ott a kep also felenek kozepen, szamomra az csinalja meg ezt a kepet. Osszekoti a bal felso nyitott ablakot a jobb also sarokban felsejlo talan torolkozovel vagy furdokopennyel, ezzel egyutt elvalasztja a jobb felso sarokban megjeleno orjito forrosagot (ld. cim) a bal also sarok nyugalmaval. Mindekozben husit a formak jateka, a zuhano reluxa inkabb suhogo mint csorgo hangja, mintha ventillatort idezne mindketto, mintha ereznem a frissito szelet, ami megov a kulvilag tuzviharatol. Lehetne meg beszelni az ajto es a kulvilag kozotti folyosorol vagy a tukrozodesben lathato nezo-szereplorol, a lenyeg, hogy kellemes ez a kep, nyugodt hangulatu. (bobak csaba)

A Zasszony Sisi mániás, így nekünk "természetes" volt, hogy az Achilleont korhű ruhában kellett megtekintenie. A kép Erzsébet királyné (állítólagos) kedvenc teraszán készült, talán pont abban a pozícióban, ahogy anno Sisi is nézte a tengert. (elcsípett kép, mert ha tudja hogy fotózom/fotózzák, akkor azonnal pózol. Az meg nem olyan művi...)

A végével kezdem. Az elcsípett pillanathoz sokkal több szerencse kell, hogy jó legyen, mintha instruálnád a modellt. Megkockáztatom, hogy 10000:1-hez az arány a sikerre. Az más kérdés, hogy a pózolás, ha nincs a fotós kontrollja alatt, magyarán ha a modell magától kezd el valamit csinálni, az zsákutca. Ugyanis a modell nem látja magát, csak képzel valamit, hogy milyen lehet. Ezért MINDIG a fotós feladata a kontroll és az instrukció. Itt most az a baj, hogy minden nagyon szép és minden nagyon jó, csak a modell áll rossz helyen. Neki hátrébb kellett volna picit lépni, hogy takarja azt a kopasz falrészt, neked meg hozzá képest kellett volna elmozdulni jobbra annyit, hogy a test a tuják és egyebek kuszaságából szabadabb felület felé kerüljön. De értékelem, hogy Sisi-mánia van és hogy foglalkoztál azzal, hogy ebből kép legyen, a gesztus tőled mindenképp kedves. (hegyi)
értékelés:

Vannak kis pontatlanságok, amik egyesével nem jelentősek, de együtt zavaróak tudnak lenni. A galambok alatt kéne hely. A figurák beégtek, sötétek, de annyira nem, hogy sziluettesek legyenek. Az a palatetőszerű valami eléggé idegen, és el van tolva a tömegelhelyezés balra, de így jobb oldalon most lukas lett, kigyengült az egész. Talán máshonnan ez jobb lett volna. Az jó, hogy vannak figurák, de majd arra is kell koncentrálni, hogy azok mit csinálnak és hol. (hegyi)
értékelés:

Feri, közben változtak a leckék, átsoroltam, de a kép lényege szerint ez mindegy is, mert hogy a helyzet az, hogy ez egy jó kompozíció, a színek is rendben vannak, és érthető, amit látunk, csak nincs történeti szempontból különösebben érdekes momentuma. Nem látok rajta olyat, ami egyedivé tenné. Egy vonat a kanyarban. Ha ez egy fotóriport, vagy etűd része, ott lehet átkötő elem - főelem ott se - de így a kérdés az, hogy mi az oka az exponálásnak? (hegyi)

Hajnal Howth kikötőjében.

Szép ez a pillanat, nagyon örülök a madárnak. A jobb oldalon kicsit kifut a kompozíció, egy ujjnyit lehetne belőle vágni, hogy a madárka jobb pozícióba kerüljön. (hegyi)
értékelés:

A képen Gyárfás István (gitár) - Tóth Viktor (szaxofon)- Orbán György (bőgő). Háttérben a falakon Mester és tanítványai - Eifert János mesterkurzusának kiállítása.

A képekről: Nem sorozatként, hanem összehasonlítás miatt küldöm így be. Az első fotó négy kép összefűzéséből áll, többet visszaad a helyből. A második fotó egy kattintás ugyanazzal a 35mm-es (50mm ekvivalens) optikával. De mondom a hibákat is amit már most látok. Ülve maradtam, úgy fotóztam, főleg a kettesen látszik ez nagyon, ott fel sem emeltem annyira talán a gépet, már nem emlékszem. Előtérben ezek a kabátok nem túl jók, még ha laborálással csökkentettem is a hatásukat. Az első képnél pedig várhattam volna, amikor Tóth Viktor is fúj a szakszival, talán az szerencsésebb pillant lett volna. Kisebb technikai hibák is vannak, pl kicsit homályos, rossz volt az élességállítás, nem akartam vakuzni, sem a segédfényt használni, és közben nagy volt a rekesz, kicsi a mélységélesség. Ettől függetlenül a remek hangulatból azért talán csak átad valamit!

Értem a kérdést, amit a leiratban felvetsz, nekem a második kép a jó, de anélkül, hogy rendes riport lenne több képpel, ez így önmagában még csak emlékkép, ott is. (hegyi)

Ha nem lenne ott a bal felső sarokban az az újság, tökéletes lenne a kép. Így, hogy töredékes és nem adja ki rendesen a fejet, így inkább zavaró. (hegyi)
értékelés:

A színeket nem babráltam utólag, az eredeti kép is ilyen, csak kicsit fátyolosabb, és ez sajnos zajos is, meg, szóval nem az igazi alapanyag sem, meghaladta a gépem teljesítőképességét - meg bizonyára az enyémét is... Szóval nem vagyok nagyon elégedett ezzel, de gondoltam megmutatom, mert volt egyszer egy monokróm szín lecke is itt a Téren... És ez annak a megoldása, azt hiszem :)

Az ötlet nagyon jó, de a napernyődből ennél több kellene, legalább háromszor ennyi, mert nem csak jelzésértékkel kell szerepeltetni, hanem a formát is meg kell mutatni. És talán még annyi, hogy ha ennyire sematikus az ég, ennyire részlettelen, miközben a víz meg anyagszerű, akkor lenn újra ezt a minimál tónust meg kéne ismételni, hogy ne csak valami világítási hiányosságnak érződjön. (hegyi)

Több hiba is van ezen a mobilos kézi panoráma fotón, de az egésznek a hangulatát szeretem.

Számomra ezen a képen egy hiba van, hogy üres az elő- és középtere. A hangulat, a formavilág rendben van, bár bevallom tőlem ez a fajta torzítás nagyon távol van. (hegyi)

Valószínű, hogy téged ebben a képben a fiatal hajtás és az idősebb törzsek viszonya fogott meg, de én ennél pajzánabb dolgot látok, köszönhetően annak, hogy ezt a kukit betetted ide középre. A tónusaid viszont szépek. (hegyi)
értékelés:

Önmagában az kevés, hogy ez a bemozdult alak átsétál a képen. Javaslom, nézd meg Szkok Iván munkáit, ugyanis ő a festészetben rátalált arra a megoldásra, hogyan érzékeltesse azt, ahogy valójában az emberi látás leképezi a mélységélességet, magyarán a kettőslátás élményét. (hegyi)

Nézd Feri, ez szép úgy, ahogy van, tónusaiban is, közlésében is, kompozíciójában is, mindenhogyan jó. Ha én csinálom, lehet, hogy ennyire nem lesz élesítve, már amennyiben történt utólagos élesítés, de ez oly minimális dolog, hogy nem fontos igazán. (hegyi)
értékelés:

Jó ez az arany és kék ügy, van hangulata. Ha picit valamivel derítenél a mosatlanra is, vagy nem tudom, mi lehet balra, akkor még jobb lenne - ha meg nem akarod, akkor viszont akár négyzetesre vágható is lett volna, mert így most csak kimozgat a középpontból, de nem tud érdemben a jelenethez hozzáadni. (hegyi)
értékelés:

Én nem tudom, mi ez, formai játéknak megteszi, de leginkább technikai gyakorlat okán fontos, hogy elkészült, hiszen a mozgást, a zoomolást és egyebeket ki kell gyakorolni. Majd legközelebb talán több mankót adsz a nézőnek, hogy tudjon mibe kapaszkodni. (hegyi)