6. Impresszió, hangulat

Zászló

Igazából azt kell mondanom, hogy ez egy elegáns megoldás lehetne, ugye március 15-én érkezett a kép, tehát egy ünnepi megoldás, csak itt az van, hogy annyira kiszedted a környezetből a bármiféle értelmezhető hátteret, hogy ez így önmagában keresztüllóg a képen, főleg úgy, hogy az aljából levágtál, amit én egy kicsit sajnálok, így most nekem nehezen átélhető, hogy miről is van most itt szó. Nem vagyok biztos, hogy jót gondolok, amikor a képre nézek, tehát nem egyértelmű, hogy ez most valami búskomor ünnep vagy valami protestálás vagy egyszerűen csak esett az eső, szóval valamiért nem egyértelmű nekem, mint nézőnek, hogy miről akar beszélni. (hegyi)

Csend

Lehet, hogy rosszul emlékszem, de mintha lett volna hasonló kísérlet már itt a téren állvánnyal és hangszernyakkal, de ez mindegy is, igazából az, amit látok, természetét tekintve finom lenne, de az álló forma nekem börtön. Be van zárva, ki van dekázva valahogy, de épp ez az, ami el is veszi a lebegését, a játékát, titkot, mindent, és behozza a valóságba. Mert hát ha már így, akkor fentről is lehet még vágni, meg még innen, meg onnan, alul se kell ennyi, de aztán ha ezt végigfuttatja az ember, rájön, hogy a fenébe, ennek fekvő lenne a megfelelő térszerkezet, mert akkor levegő is lenne, és nem szorulna így szélre az a nagy fekete tömeg, amit a hangszer mutat. Nem könnyű, belátom, de hát te választottad, szóval akkor erről majd egy ismétlés jó lenne. (hegyi)

Állódinamika

Szép, igényes technikájú kép, ezt megszokhattuk tőled, hogy neked ez megy, és jól dolgozol a képszerkesztővel is, tehát ebben az értelemben makulátlan a kép. Ha ez egy stockfotó, annak kiváló. Csak ha ennél többet is akarsz, akkor abban kell határozottnak lenni, hoyg ne csak az én fejemben kerüljön oda mögé egy női akt, vagy egy arc, hanem a valóságban is. Éppen hogy, csak érzetszerűen, de jót tenne neki, ha lenne mögötte valami. Így is képzeleghetünk oda akármit, de ennél több kell, az, hogy legyen is ott valami, amin elagyalhatunk, hogy mi a fene is, és amit ez a cseppjáték szétszabdalhat. (hegyi)

Suliban

Pista, el kell mindig dönteni, mire menjen a fuvar, egyszerre akartad a kosárpalánkot és a deszkát a firkával, de így, hogy nem nyúltál hozzá a tárgyhoz, nem rendezted át, kényszerűen ellenfényes és skurcban alig érthető maradt a dolog. Deszka, nem bánt, meg lehet fogni, oda lehet tenni, ahol jobban mutat, befordítani, szóval na, érted te, ez így most vázlat. (hegyi)

Kép a kiskamaszkor kezdetéhez

Kép a kiskamaszkor kezdetéhez

Hát, én csak a saját kamaszkorom emlékeit tudom felidézni, és abba nyilván csak az én belső emlékeim vannak benn, de valószínű, hogy egy-egy számomra kényszeres helyzentél én magam is így nézhettem ki, ilyen fejet vághattam. Ebben benne van a dac, az unalom, a na jó, ha annyira akarod, legyen, amit akarsz, fejben nem törhetsz meg élménye is, szóval elég beszédes a kép. De a másodlagos, úgymond nem közvetlen, vagy nem szándékolt üzenetréteg is erős, amit anya tett a képhez, a fejen arcon tükröződő fények, ahogy piszkálják a modellt, a kék és sárga ellentéte, úgyhogy ez egy kettős játszma, ahogy valószínű mindig is kettős volt és lesz, hiszen itt értékek és érdekek csapnak össze. A kép ezt kiválóan ábrázolja, minden technikai problémája ellenére is. Amire kéne figyelni, az a világítás, a fények, mert ami sok picit balról, az kevés lett jobbról, ez a kiegyenlítetlenség egy szintig normális, mert hát van főfény és derítés, de ennek az arányait kell belőni jól. Aztán a háttér és modell fényviszony aránya, hogy ha a háttér ennyire fényben van, akkor az invertálja a képet, a modell kevésbé kap fókuszt ezálta, mert a fény okán a háttérre figyelek. Ez megoldható lámpával, vagy indirekt vakuzással is, szóval mondom, az ötlet és gesztus szuper, a többi gyakorlás kérdése. (hegyi)

Pozsonyi hangulat

Pozsonyi hangulat

Zaj, füst, nyugtalanság.

Az van, hogy ez egy nagyon izgalmas képi megoldás lehetne akkor, ha nem lenne ennyire esetleges, hogy hol húzódik a képhatár. Belevágsz formákba és ezek a vágások nem tűnnek átgondoltnak. Akármelyik oldalát nézhetem a képnek, ezek a geometriai formák nagyon zavarodottan jönnek elő és ez azt a fajta ritmust, vagy azt a dinamikát csökkenti, ami egyébként a kép lényegi mondanivalója lenne. A másik problémám az, hogy nagyon szürke az egész. Ez a kép ezt a fátyolosságot nem igényli. Egy kontraszemeléssel és azzal, hogy a csúcsértékek felé elmozdulunk, izgalmasabbá lehetne ezt tenni. (hegyi)

Lenyomat

Madár az ebédlő ablaküvegén

Remiszto elmeny lehet az utolso elotti pillanat, amikor mar tudom, hogy ott van, de nem latom, hogy valoban ott lenne. Mindent elkovetek, hogy kikeruljem a semmit. A szivem összerandul, ezzel megallitja az idot, kapkodom a szemeimet, keresem az ismeretlen es lathatatlan veszelyt, erzem, tudom, hogy valami nincs rendben, furcsak a fenyek, az arnyekok, maskepp latszik mozdulni a kornyezet, mint ahogy megszoktam, fekeznem kell, leszallni valahova, mielott... Fekszem a porban, mindenem faj, nem latok jol. Fekszem?! Nem szabad, veszelyes, fel kell repulni, elindulni azonnal, barhova, csak fel innen! Most jobb. Mi tortent? Ami madarunknak kiesett, azt kapjuk meg a kepen. Erosen kirajzolja a kontraszt az esetet es noveli a dramat, a hatter nem rombolo ereju kuszasaga szinten. Kapunk egy par masodperces tortenetet, es a befejezes lehetoseget. Angyalka vagy macskaszar, csak rajtunk mulik. (Bobák Csaba)

Vízhiány

Vízhiány

Szándékos a szereplő jobb oldalra komponálása. Egyfajta várakozás, az ismeretlen jövőre várás. A háta mögötti nagy üres tér pedig a múltat, a címbeli aszályt jelenti. Egy vélemény szerint nem ad a képhez a nagy üres tér, ezért ez a rövidke magyarázat.

Én ehhez nem sokat tudok hozzátenni, legfeljebb annyit, hogy ezt a színezést én nem csinálnám, ez a kékes árnyalat nem fontos és nem ad semmit hozzá - értem én, hogy kék, mert a víz hiányát a kékkel akarod súlyozni, de a kép maga ezt leveti magáról, ez agyalás, ami esztétikában nincs alátámasztva, ahogy mellesleg igen ritka eset, csak az archaikus technikáknál érvényes, hogy egyáltalán bármi, ami nem fekete-fehér, hanem egy adott szín kiemelése, legyen az a szépia barnítás is, működhet-e fotón. Én azt mondom nem. Főleg nem digitális imitációban. De a kép kitűnő, szóval ha visszamégy ff-re, ez hibátlan lesz. (hegyi)

Nyáreste, terasz

Nyáreste, terasz

Szar lehetett a zene, ismerem ezt, az ember unatkozik, és megvolt a pálinka és a sör is, menni nincs miért, hát akkor babráljunk a telefonon, mi lenne, ha elé tenném a poharat, persze tudom mi, de na, mégis, hátha nem. De. Ez lenne. Demeter erre azt mondaná, jó, jó, de minek. István, nem akarlak elkeseríteni, de mobilbetegséged van, benne vagyok sokszor én is, ott olyan kurva jónak tűnik, hát hisz én is csináltam tengernyi képet ilyen szituban, de sajnos ezek nagy része reggelre már nem olyan jó. Ez nem jelenti, hogy ne lehetne ilyet használni technikában, csak akkor ezt ennek a tanulmánynak a fényében legközelebb úgy kell csinálni, hogy a kikandikáló gitárnyak legyen hangsúlyos, de mögötte ne legyen ennyi kuszaság még. (hegyi)

Esős este

Esős este

Buda veszélyes hely, mert a sok dimb, domb, mifene miatt nehezebb megtalálni a horizontot, főleg este, és itt most az egyetlen bajom ez, hogy az óramutatóval ellentétesen ez el van forogva picit. A hangulat oké, megvan, elég nyirkos lett, a tónus is húsos, szép, de nem tudom, hogy a legjobb pillanatban exponáltál-e, persze nehéz, hogy a gyalogos ne menjen túl el, a kocsi is jó helyen legyen... (hegyi)

Nyári emlék

Nyári emlék

Miközben abszolút értem és érzem ennek a képnek a hangulatát, ez egy búcsú, azon gondolkodom, hogy mi az oka annak, hogy azt érzem, hogy valami nincs a helyén. Azt elmondom: minden úgy jó, ahogy van, jó a nap, a csillogás a koszos üvegen, a kötél, minden, de lehet, hogy túl közel mentél, és az lehet a baj. Nem kellene sokkal több, csak valamennyivel több az előtérben a hajóról, hogy még egyértelműbb legyen, hogy ez egy hajó, csak a korlátból egy kevés, vagy az ablakkeretből. Azért, hogy meglegyen az a kontraszt, hogy én most már megyek el, búcsúzom ettől a helyszíntől. Ez így is érthető, csak erre még rá kellene tenni egy lapáttal szerintem. (hegyi)

Úton

Úton

Megint ugyanazt mondom: francnak kell fentre az a sok ég. Nem kell. Nézd meg, vágd le a tetejéből a fenyőfa fölötti részt, és egyből húzása lesz az egésznek ettől a sáros úttól. Ha ott van ez a fönti rész, akkor ez semmi. Baromi egyszerű ez: a kompozíció az, ami meghatározza a kép erejét, és azt, hogy mi hova tart, mi mivel van összefüggésben, vagy ellenpontban, anélkül ez nem tud működni. Ez a kép attól gyengül ki, hogy hagysz egy ekkora üres eget. Tudod mit? Ha ez a lényeg neked, és el akarsz menni lírába, akkor oké, de akkor ezt a sarat vedd le az aljáról, de akkor három ujjnyit legalább le kell venni, csak az nekem mondjuk unalmas meg közhelyes. Ez izgalmasabb lenne, amit most megláttál, valószínűleg ez érdekelt téged, ami a sárral történik, és ehhez a viszonyrendszerhez képest fontosak a szereplőid, de ebben a viszonyrendszerben nem szerepel az ég. (hegyi)

Halastó

Halastó

És íme, ugyanaz a Szent Anna-tó, ezúttal mint halastó. Rengeteg ilyen kis hal volt benne, és nagyon tiszta víz.

Na, ez izgalmas, ahogy ez a haltornádó lecsap a földre. A fent és lent abszolút megkeveredik, és valami nagyon furcsa élmény jön ettől, tulajdonképpen a végítélet napja után vagyunk kettővel, és már minden megtörtént, ami megtörténhetett, bánjuk a bűneinket, és abszolút posztapokaliptikus érzetet is hozhat ez a kép. Nagyon örülök neki, hogy beindítja az ember fantáziáját, köszönöm, ez jó lett. (hegyi)

A dombon

A dombon

Egy kisvárosban élek és ha túl sok minden van a héten akkor felmegyek a kedvenc dombomra.(amíg be nem építik..) Itt gondolom át mi minden történik körülöttem.

Az van, hogy ami történik a kerítéssel, az úttal, a szereplőddel meg a tájjal, az mind rendben van. Egyetlen dolog nincs rendben, hogy a kép szélén, az úton van valami, ami nem tudom micsoda. Lehet, hogy az egy sátor, vagy egy autó, vagy mi a fene, valami ott csillan is, meg van egy fekete nagy forma. Talán úgy kellett volna megállnod, hogy annak ne kelljen rajta lennie. Ha az nem volna, akkor az egésznek más üzenete lehetne, ez az üzenet jobban működne. (hegyi)