Ez a fotográfia több képből áll, több képet is ki lehetne metszeni belőle. Hogy mitől költői gondolatok, őszintén egy hónap is beletelt, míg rájöttem, hogy ott valami tollal ír a fiú. Ráadásul a Gimesi-féle színezős őrület itt is megvan. Azt a tollat ott kiemelte, és nekünk észre kellene venni. Ez most nem sikerült, és igazolja azt, hogy ezek a színkiemelések nem túl hatásosak. Ezek tulajdonképpen az András fejében létrejövő összefüggések, de a képre nem úgy kerülnek át, hogy a néző számára is egyértelmű és olvasható legyen. Azért mondom azt, hogy több képből áll, mert egészen fantasztikusak azok a megfagyott cseppek, amik létrejönnek ebben a vízköpőben, ami az oroszlán szájából kijön, ahogy ezek leérnek ebbe a tálba. Ez is nagyon szép, és a háttérrel együtt kimetszhető kép. A fiú az ellenfényes hajjal szintén jó, és jól mutat a fiú és az oroszlán együttese is. Sokminden van, ami kiemelhető lenne a képből, és az együttese sem rossz, bár a kompozíció nagyon lötyög. Ha a fiú a központi figura, akkor őt vagy központra teszem, tehát lehetett volna vágni a kép felső részéből is, és kicsit oldalt is lötyög. Ezt érezhette András, mert ezzel a képszél-besötétítős módszerrel próbálta is összerántani ezt, dehát ez megint egy mechanikai játék. Én ezektől a bindzsizésektől szeretném, ha szép lassan András elkezdene távolodni, sőt most kifejezetten azt kérem tőle, hogy az elkövetkező munkáiban egy ideig - és ez az idő nem egy hét - próbálja meg azt, hogy távol tartja magát a fotosoptól, és csak annyit, és arra használja, hogy a képet esetleg körbevágja, vagy egyenesbe hozza a tónust. Most próbáljuk meg egy kicsit azt, hogy nem nyúlunk ezekhez hozzá. Lássuk mire megyünk ezzel, mert így kicsit elbizonytalanodom abban, hogy András tudja-e, hogy mit akar, vagy pedig csak a fotosopot kezdi el úgy használni, hogy utólag farigcsál képet valamiből, ami ott a helyszínen nem biztos, hogy száz százalékos döntés volt. Azért vagyok én most ezzel ilyen kemény, mert láttam az András kiállítását, és bizony a kiállításon lévő képek egyrésze zseniális meglátás, és nem kíván utólagos magyarázatot, egy részén pedig érződik, hogy a fotosop ott volt a keze ügyében. A következő lépcső az lenne, ha megteremtené saját magának azt a biztonságérzetet, hogy ne kelljen ilyen utólagos eszközökkel élnie. Én most ezt visszaadom ismétlésre. (hegyi)
költői gondolatok
Univerzum
A kép, ha nagyon akarnánk, akkor megfejthető lenne, hogy hol s milyen módon készült, hogy ez egy ilyen gyalogosokat terelgető oszlop, vagy földön talált Bara valamilyen króm gömböt, de mindegy is, mert az a megoldás, ami a képen látszik, független ettől. Ami jól látható a képen az egyrészt az, hogy egy tükröződést használ Bara, másrészt az, hogy ez a tükröző felület és a környezete enyhén színmódosításon is átesett, és egy viszonylag centrálisnak mondható kompozíciót kapunk. Az ötlet jó, és tetszik. A kivitelezés is majdnem tökéletes. Az nem bajom, hogy száz százalékosan benne kellene a körnek lennie, mert vágható a körív, csak a vágásnak a helye most nem tökéletes. Ugyanis ha nem is fejezem be magát a körívet a tetejénél (mégegyszer mondom, a kompozíció ezt a döntést elfogadhatóvá teszi), de azok a fényfoltok, amik létrejöttek, ami a környezet épületei, bokrai, fái, ez a körív nem ártott volna, ha befejeződne. Itt tulajdonképpen két kör látunk. Az egyik körív az már a föld, a talapzat, amin állunk, és ez tart ennek a krómgömbnek a széléig. A másik körív maga a horizont. Ezt meghagytam volna, és úgy csináltam volna vágást, vagy legalábbis annyira meghagytam volna, hogy a világosabb részek, maga az ég, ne fusson ki. Ott most ez az egész szappanbuborék ereszt. Ennyi hozzáfűznivalóm van, erre most kettő csillagot tudok adni. Az irány abszolút tetszik, a lábak egészen fantasztikusak, benne van Bara humora, és én ezt nagyon kedvelem. (hegyi)
értékelés:
Reklám
Oké, tényleg várjuk a folytatást, de Árpi, nem tudom, hogy adjak neked már erre is csillagot? Mert ha ez csillagért megy, akkor azt mondom, hogy itt a ráközelítés technikailag történik meg, és nem a kamerával. Látszik, hogy ez egy 16:9-es kép, alul-fölül a képernyő alsó és felső részében vékony csík látható, és ez a csík közben eltűnik. Onnan kellett volna indulni nagyjából, hogy ez ne bukjon le ahogy a képcsíkok már nincsenek a képen. Tehát akkor bele lehet zoomolni elektronikusan is, csak most ez így lebukik kétszer is. Aztán azt a körgyűrűt, a sárga gyűrűt nem teljesen értem, hogy az ott mi. Lehet, hogy a film majd elmondja. Én még várnék egy geget. Van itt egy fickó, fölteszel egy kérdést, de én még várnék egy slusszpoént. Ehelyett most egy inzert van szöveggel. Nincs ez teljesen befejezve. Inkább nem csillagozok most erre, majd a kész filmre, jó? (hegyi)
várakozás
Maga a helyzet tulajdonképpen nem rossz, de nem is elég tipikus. Tehát az Arany János utcánál a csajok mennek be a metróba, a bácsi meg vár. Jó ez a fehér nadrág, ez izgalmas, de valahogy mégsem fog ez a kép meg. Az hiányzik nekem ebből, ami egyébként elemeiben ott van, de mégsincs: a tükröződésben várakozó emberekre nem jut most elég figyelem. Valószínű, hogy máshonnan kellett volna ezt az egész expozíciót megcsinálni. Nem tudom, most ez nekem nem áll össze történetté. Visszaadom ismétlésre, bár lehet, hogy bennem van a hiba. Ismétlés. (hegyi)
Az az izgalmas abban, amit Béla mutat, hogy bátran meri vállalni azt, hogy ő egy teljesen klasszikus fotográfiai stílust képvisel. Én ezt nagyon szeretem. Itt most finom fény és árnyék játékokat fedezett fel. Béla végre úgy tudta megvalósítani az ötletét, hogy talált egy olyan helyzetet, amiben a háttér nem zavar, amiben nagyon nem kellett bindzsizni a világítással, ami kellően intim, erotikus, és időtlen is. Ezzel én abszolút egyetértek. Most fönt szűk a mellnek az íve, de ha a képnek a bal oldalából erősebben vág ott, ahol a váll íve a kép szélével találkozik, akkor ehhez lehet mérni a fölső határt, még onnan is egy minimálisat le lehet venni, és akkor gyönyörűen látszik a mell, a mell formája, és ez az élesben tartott forma az életlenben tartott testtömeg formáival nagyon jól ritmizál. Szóval én ezt a vágást megcsinálnám, de egyéként ez három csillag, nagyon tetszik, én szeretem. Finom, nem egy korszerű akt. (hegyi)
értékelés:
az ugrás és a lépés
Nagyon jó az, amit András észrevett, persze a kivitelezés még nem tökéletes, de "jó szeme van", így szokták mondani. Észrevesz ilyen párhuzamokat, ami a gördeszkás csávó meg a téren átsétáló másik fickó között van. Ezt a cím is tartalmazza. Nem rossz. Kicsit az a bajom, hogy nehezen értelmezhető a környezet, hogy itt mi történik, és hol, miért. A pillanat rendben van. A kompozícióval nem értek egyet. Ha már ennyire tágra vettem az egészet, akkor sajnos maga ez a hely nem annyira jellemző és jó, nem erősíti magát a mesét. Ha pedig mégiscsak ez a fontos nekem, akkor nyugodtan vágjam szűkebbre. A képnek a bal oldalából biztos, hogy vágtam volna, nagyjából az oszlopok magasságából, és a kép tetejéből is vágtam volna valamennyit, nem túl sokat, de legalább egy tetőoszlopnyi sort. Kettő csillag, a kompozícióval valamit kellene kezdeni. (hegyi)
értékelés:
Tér a térben
El tudom képzelni, hogy ez egy telefonnak a reklámja, vagy akár a szolgáltatónak a reklámja, csak akkor oda valami kis lámpedlivel rá kell villantani, hogy kapjon több fényt az a kijelző. Vagy utólag ezt az egészet egy kicsit kiemelem. Még azt is mondom, hogy nana, most ez az a helyzet, amikor a Gimesi-féle bindzsizésnek lehetne értelme, hogy fekete-fehér az egész hóbelevanc, és közben a telefon színes. Ezt is el tudom képzelni. A reklámoknál ritka az, amikor fekete-fehérek. Én ezt egyébként sajnálom, szeretném, ha több fekete-fehér reklám venne minket körül, mert nagyon harsányak a színek, nagyon üvöltenek, és fárasztóak. Ha azt vesszük, hogy egy újságban vagy tévében mennyi reklám van, és az mind színes, akkor mindehhez képest az egy nem rossz irány, ha van ebben néha valami fekete-fehér is. Nem is az a bajom, de nem ezt szoktuk meg. Viszont a kép maga jó, sajnos ez is dől. Ez most jobbra dől, nem tudom miért. Az összes oszlop borul. De a kép meglátása jó. Akár egy utazási irodának, akár mobilszolgáltatónak, vagy telefongyártónak lehetne reklámja. (hegyi)
értékelés:
mélytengeri ablak
csillagköldök
Ha a csillag a fontos, akkor nem vagyok benne biztos, hogy értem, hogy miért vannak levágva a lábacskái. Én nem ismerem ezeket az állatokat, nem tudom mennyire mozognak gyorsan. De a meglátás jó, az ötlet jó, hogy Köldök leckére ezt küldöm be, csak a kivitelezéssel van bajom, a kompozícióval, mert elvágtad. Ismétlés. (hegyi)
Ismerkedés
Szinte mindennel egyetértek a képen, talán annyi, hogy én még egy kicsit vágtam volna a kép bal oldalából, hogy még feszesebb legyen ez a kompozíció. De tetszik, jó geg. Ismerem ezt a kutyát, tényleg valamit ő ott figyel, abban nem vagyok száz százalékig biztos, hogy a csigucit, de valamit néz, és jó ez a megfigyelés. (hegyi)
értékelés:
új kollekció
Kedvelem ezt a képet. Én meghagytam volna a csatornafedélnek a teljes körívét. Nem tudom, hogy ez úgy készült-e, hogy hirtelen lelőtted ezt a lányt, vagy a vadász ült hosszú néma lesben. Olyan mintha ez a két csávó állna a kirakatban, és stírőlnék a lányt. A tükröződéseket, amik létrejönnek, nagyon szeretem. Olyan kint is vagyok, meg bent is vagyok, könyvespolc is van a fiúk háta mögött, meg fal is, szóval nagyon jó meglátás. A kompozíció valamiért nem áll nekem össze, nagyon sűrűre van a közepe véve. (hegyi)
értékelés:
Mindent látó 'szem'
Filozófusok kertje.
Az én szégyenem, hogy nem tudom hol van ez a Filozófusok kertje, nem a mi kertünkben van, az biztos. De nem rossz. Sejtésem, hogy lehet, hogy valahol ez a Gellérthegyen van, de ezt nem tudom miből gondolom, csak olyan érzésem van, mintha ez a Gellérthegy lehet. Izgalmas a kép, jó a performansz, majdnem mindennel egyetértek. Ha én a fényképezőgép vagyok, akkor elvittem volna magamat egy kicsit bal felé, mert most fordul ez az egész tér. Ez egy kicsit esetleg most nekem ebben, tehát egy nagyon minimális mozgás lett volna szükség talán. De a kép tetszik. A tökéletességbe a kompozíciót is egyenesbe kell hozni. A másik az, hogy lehet, hogy lejjebb vittem volna magát azt a pontot ahonnan exponálok. Nem kell nagyon lejjebb vinni, de odáig, hogy nagyjából az én fejem ott legyen, ahol a szobor emberkéinek a feje van. Most az az attitűd, mintha én is egyik lennék azok közül, akik nézik, hogy miféle áldozati mozgást hajt végre itt a modell. Ha ez volt a cél, akkor a többiek most lejjebb vannak mint én, én kimagaslom ebből a tömegből, mint fényképezőgép-fejű szobor. (hegyi)
értékelés:
Leknes felé
Norvég hétfő, norvég délután. Szigorúan nyáron.
Olyan ez, mintha egy 70-es évekbeli útikönyvből lett volna ez kivéve, még a színtorzítások is olyanok. Teljesen rendben van, nagyon szeretem. Szeretem azt, amikor Viktória ilyen őrült orwo színekkel dolgozik. Csak így tovább! A kép is jó, izgalmas, nekem a kompozícióval még van bajom, ezt fönt feszesebbre vettem volna. Tehát a képhatár ott lenne, ahol véget ér a hegyecske, és lehet, hogy a lankájánál vágtam volna, egyébként jobb oldalból is még egy picit, hogy az ember a fejét fordítsa be oda a híd felé. Arra nézzek, mert most pilinckázok a híd meg a hegy között, és nem találom, hogy merre van a további út. (hegyi)
értékelés:
Összecsúszások Nr2.
Tamás, itt most rácsapok egyet a kezedre: ez a kép dől, megint, és itt most azért is adom vissza ismétlésre, mert ez a kép ettől rossz. Dől a horizont is, meg ez az utólag rárajzolt oszloptalp, és az oszlop maga is, dől. Ez nem baj? Ennek van szerepe a kép szempontjából? Én most kérdezek. Tehát én erre most nem adok semmit. Ismétlés. (hegyi)
Összecsúszások Nr1.
Fehér László után (nagyon) szabadon.
(Petrov-Vodkin A vörös ló fürdetése c. képe felhasználásával.)
Megfogtál, Tamás, mert én most itt nem tudom, hogy mi az, amit látok. Persze, értem én, hogy itt van a ló, és itt vannak a nézők, és tényleg a Fehér Lacira hajaz az a képrész. Én ezt értem, csak azt nem tudom, hogy ez most hogyan van. Azt nem tudom, hogy ezt mennyire tekinthetem fotográfiának, vagy fotós megoldásnak. Ha nagyvonalú vagyok, és ettől eltekintek, akkor azt mondom, hogy ez három csillag, mert a kompozíció rendben van, jó a geg, jó a megoldás, szerintem ez egyébként egy nagyon jó, és nagyon izgalmas kép azzal együtt, hogy levágtam a ló fülét meg a lábát is. Amikor az ember kiállításon van, akkor ez bizony ennyire szubiektív. Őt mondjuk megragadja a nagy vörös ló, meg a rajta ülő fickónak a nyúlánk teste, és ennyi marad meg az emlékezetében is, a ló füle már nem biztos. Szóval ez rendben van, csak most nem tudom, hogy itt most mi történik. Az meglep, hogy nem nagyon szóltatok hozzá, lehet, hogy ti se értitek, de akkor meg kell kérdezni. Kicsit bártabban tessék kérdezni egymástól, tessék kommunikálni. Három csillag, de várom a megoldást. (hegyi)
értékelés:
világítótorony
Lekenesben.
Egészen fantasztikus, olyan, mintha egy makettet látnánk. A gyerek gyurmából megcsinálta a sziklákat, és amit a boltba vett a villanyvasúthoz, kis házikót, azt odarakta. Egészen furcsa kép. Picit ez is dől, nem tudom miért, de próbálom elfelejteni. Tehát ez egy izgalmas kép, kicsit képeslapszerű, nagyon harsányak a színek. Lehet, hogy én a színeket nem használnám, pontosan azért mert ezektől lesz egy kicsit giccses. Nézzük meg majd ezt fekete-fehérben, úgy, hogy nem dől, meg én lehet, hogy vágnék ebből fönt, és jobboldalt. Értem, hogy majdnem aranymetszésbe be van téve ez a világítótorony, de az nem biztos, hogy most jót tesz neki. Mert az aranymetszés szabályát a tömegelhelyezés szabálya fölülírhatná. Erre most egy csillagot adok ebben a formában. (hegyi)
értékelés:
Hozzászólások
Török József
2024. 12. 30. - 21:27
"Se está acabando ya." "-És a fiúk. -Na pufff. -Ági és a.fiúk. -Az már félig Kontroll csoport…
Bartos Ágnes
2024. 12. 29. - 15:34
Én is meghallgattam,köszi Gabri és Gyula. Szépszomorú volt valóban, mint minden mostanában.
Aureliano
2024. 12. 28. - 13:14
Na, ezt is meghallgattam. Izgalmas az olasz kaland, érdekes lett volna hallgatni a felújításról.…
Aureliano
2024. 12. 28. - 12:15
Meghallgattam. Csodálatos borsodi japán halandzsareppet is tartalmazott, ami tetszett. Gyula is…
Nagy Zoltán A.
2024. 12. 27. - 21:16
Jelezném, hogy az árnyas patakot szeretném elkérni háttérképnek. -- az a Sagittario folyó egyik…