Feladatmegoldás

Iskolakerülő
Az úgy történt, hogy elindultam az iskolába, amikor hirtelen megláttam egy... De nem magyarázkodom, inkább visszaosonok, és nekilátok a leckéknek :)

Örülök, hogy újra látlak Gábor! Annak még inkább, hogy három disznót adhatok. Bár a fejed tetejénél a hajadból adhatnál többet. Nagyon jó a gesztus, kifejező. (szőke)
értékelés:

Barátnőm, szomorú
Nekem nem voltak barátaim, barátnőim, a családtagokon kívül. Most már vannak, és szeretem fotózni őket.

Na látod, ez egy három disznós munka. Szépek a ritmusok, jó a színkorrekció, mert hozzátesz az üzenetkez és nem csak magáért való. (szőke)
értékelés:

A legjobb barátom, a Tesóm
Betéptünk...(szőlő ital)..:) A Hugom, szeret hülyéskedni, és élvezi hogy imádom a humorát, mert megnevettet! Szeretek kacagni, nevetni, hahotázni. Bar igazán csak a kacagás megy. Szükségem van rá.

Az Aloe Verát tedd át a másik oldalra, a reklámot szedd le (Hegyinek mondja Szőke: figyelj, meg tudja csinálni, tehetséges!), és akkor megvan a három disznó. (szőke)
értékelés:

Szomjasan, vágyakozva
Várad, albérlet, kánikula, egyedül.

Kettő disznó, és azért, mert miért vágjuk el a könyököt, vagy miért nem állítjuk be úgy magunkat, hogy a kéz ne csonkolt legyen. Ilyet egy karral nem csinálunk. Tessék ezekből variációkat készíteni. (szőke)
értékelés:

Szieszta
...fáradtan, kimerülten, de boldogan, és nyugodtan... Egyiptom, 40 fokban.

Három disznó lenne ez a kép - jó, legyen - de ha Courbet híres képét tekintjük, azaz a női alakot látjuk és ezt a szép beeső fényt, a haj fodrozatát, akkor a boka ugyanolyan fontos, mint ahogy a kis franciás szoknya fodrozat is. Annyira szeretjük a kép jobb oldali részét, mint amennyire szeretnénk a bal oldali részét is. És talán a fotóapparát nyakba akasztó zsinórját ott jobb oldalon egy ilyen minőségű fotós kivehette volna. (szőke)
értékelés:

Hová tartunk?

Kedves Ferenc, ez akkor lehetne 3 disznó, hogyha a főalak, aki ezt az egész időmozgást, idő összecsúszást működteti, hogyha ő konkrétabb lenne. Így most az egészen rajta van egy tejfel. (szőke)
értékelés:

Álomvágta
Párizsban is utánam a ló.

Ági, te már öreg motoros vagy, ezer éve itt vagy az estiskolán, miért nincs benne az orra? Vagy ha benne van, miért van ott az árnyéka? (szőke)
értékelés:

Tiffany
A Pedellus leckéjének ismétlése.

Ezt szeretem ezt a képet. Hájom disznyó, mej nadon szép, olyan ajanyos kiskuta, (hát eztet ha te legépeled, hogy hogy mondtam...), hát annyira kis pici kutája, dönölű, hogy néz a macikája, hát nem elemzem! (szőke) A Hegyi annyit mond, hogy a súlypont! Hol a súlypont Norbi? A fánál. És még? A kutya fejénél, meg még hátrébb. És akkor mi van a kép bal oldalával? Az könnyű lett. Tehát? Felborul a kép. Mi a megoldás? Kutya lába képszélig, fa mögüle balra elmozdul, kutya hátából is többet picit és máris máshogy alakulnak a súlyok. (hegyi)
értékelés:

Mozgás

Ha jól értelmezem egy gyors expozíciójú képet látunk, mivel megfagytak a vizek, érdekes formák jönnek elő. Jó lenne, ha elkezdenénk a komponáláson is gondolkodni, és az asszociációkon is. (szőke)
értékelés:

Tamás írásához... Utcai gyakorlat. Hogyan tudtam komponálni, gombot nyomni 15 mp alatt, míg zöld a lámpa... és visszaérni a járdára... :-)

Itt is azt mondanám, amit már más alkotónál is fölvetettem, hogy a 70-es években az Ország Világ, Új Tükör újságokban megtalálható volt a keleti régiónak a gondolkozásvilága, ezek az anya-gyerek, fölnézünk az égre és megy a madár, és ugyanennek megtalálhatjuk a nyugati tömb utazunk szanfransziszkóba, vagy nyújorkba, és akkor ezekből küldünk útiképeket, amelyben mondjuk az első kamerához közeli részek életlenek és akkor úgy látjuk az utcát. Csak a magam szempontjából, tehát szinte csak magamnak mondom, egy olyan mondatkörnyezetben, ahol a mondat nagybetűvel kezdődik, és a mondat vége pontpontpont. És, akkor mi van? Tamás írásából, amihez a kép ajánlva van, személyes történet, és a mai helyzet sugárzik. Kétezerhét. És a rácsodálkozás. Öniróniával, vidéki fiú menni nyújork. Itt ez az irónia nem érződik. (szőke)
értékelés:

Az élet egy narancs
Jobb ma egy narancs, mint holnap egy sem. :)

Nagyon kedves ez a Cousteau kapitányos felmerülés a narancsligetből, nagyon jó látni, hogy foglalkoztál azzal is, hogy a háttérben is megismétlődjenek a motívumok. Egy kis hibája van a képnek, mégpedig a világítás. Ha megnézzük a fotót, a háttér tónusai és a fej tónusai ellentétesek, vagyis a háttér nagyobb hangsúlyt kap, mint a modell. Ez így a teret is érdekesen elváltoztatja és nem lehet érezni, mi van elől és mi hátul. Ha lehet javasolni, ilyenkor a háttér egy fokozattal a mostaninál lehet sötétebb, míg a fejre, pontosabban az arcra egy fehér felülettel plusz fényt kell deríteni, hogy legalább két értékkel világosabb lehessen. (szőke)
értékelés:

Nagyon örülünk, hogy mozgóképet kaptunk. Ebben a filmben vannak vágások, az egyik kérdésem az, hogy látom az indulását a filmnek, nagyon izgalmas, szépen látszik a ló és lovas kapcsolata, de mivel a lovacska megugrik, amikor a hasa alját éri a víz, így magát a fürdetést nem láthatjuk, de így is izgalmas a film középső szakasza, és azt érzem, hogy a filmnek nincs vége. A lovas és a ló kijön a partra, nincs befejezés. A másik gondom, hogy ez egy szeretetteli film, ha nem is vidám, de örömteli, és így nem értem, miért van zenében erre ráhúzva egy keresztény, szakrális, de minden tekintetben fájdalomtól teli, még akár azt is megkockáztatom, melankólikus zene. Nem értem a zene és a kép viszonyát, annál is inkább, mert itt nincsenek eredeti hangok, tehát a némafilm fölötti hang fontosabb ritmust kap, mint amit gondolnánk és a kapcsolódást nem értem. Azt már ki se merem mondani, hogy milyen asszociációkat indít el. Mit fájlalok? A nyár elmúlását, vagy történt valami, amit soha nem tudunk meg ebből a filmből? Nem érzem adekvátnak a zenét. Tehát örülünk a filmnek, de a két probléma miatt ez egy disznó. (szőke) értékelés:

Az én napom
Ez az első leckém. Több változatot készítettem de nekem ez tetszett a legjobban.

Egy nagyon jó, és a fotózás megismerésében sokat használt képi elemet látunk, amit úgy tudnék a többiek számára egyszerűbben megfogalmazni, hogy egy ellenfényes - hiszen a nap aranyló fénypászmái átvilágítják a kezet - képet látunk. Amitől nem teljesen sziluettes a látvány, az az, hogy valamilyen képen kívüli, kamera mögötti felület reflexhatást ér el és ezért részleteket is fel tudunk fedezni a kézen. Ami viszont a kompozíció kapcsán egy szubjektív megjegyzés, hogy az nagyon jó, hogy a két ujj között látjuk ezt a házat, mintegy kiszakítva a látványvilágból, én azt mondanám, hogy a két gyűrű, a két ékszer, ahol a nap átragyog, erre a gyűrűre kellett volna az élességet állítani és valami trükkel, kis tükörrel vagy más lkis eszközzel megcsillantatni a két gyűrűt. Mert most a kép középpontja a gyűrűk az ujjakon, erre mutat a nap is, mert ott tud átbújni picit. Alapvetően tehát jónak tartjuk a munkát, de ilyenkor, amikor tudja az ember, hogy mi az a helyzet, amit rögzíteni akar, márpedig itt a fotózás előtt tudhatta az alkotó, hogy ezt a kezet fogja fényképezni, ráadásul erre utal a kép címe is, akkor itt most a gyűrűknek is erősebb szerepet kellene adni. Mert ettől a gyűrűktől sajátságos és személyes a kép. (szőke)
értékelés:

második lecke-önarckép

Nagyon érdekes vegyítés Maigret felügyelő és Miss Marple találkozása az Utasellátóban és valószínű az újságnak is szerepe van a képen, ugye Laci, de talán ha a kamera szöge mozdulna balra-jobbra, lehetne olyan állapotot találni, ahol a két szereplő nem mosódik így egybe. Várjuk ennek a leckének az ismétlését abból a szempontból is, hogy hát, ugye ez a portré, és Laci meg még egy kicsit bújkál - gyere elő, Laci! (szőke)
értékelés:

csendélet

Hát, Mártival el vagyok keseredve, egyre jobban, mert ez nem állapot, hogy a Márti beküldi a képeket és azt kell mondani a Márti dolgaira, hogy a Márti képe jó. Mivel itt ül mellettem a Zsolt, hogy kezdjen el vitatkozni velem - Nem tudok, sajnos, mondja Zsolt - mert alapvetően én ezt - Nem tudok, nem tudok, mondja Zsolt - én ezt a képet, szóval ebből elegem van. Szóval hogy Márti beküld egy képet és nem lehet... nem lehet normálisan, egy... egy... egy... szóval hogy nem lehet kritizálni, ezt kikérem magamnak, tehát kérem a Zsoltot, hogy ha ez így megy tovább, akkor egyrészt azt feltételezem, hogy a Zsolt súg a Mártinak, vagy én nem tudom, hogy itt mi van, nem erről volt szó, hogy minden képe jó, tehát három citromdisznó. (szőke)
értékelés: