Feladatmegoldás

Zsupsz!
Ez is egy izraeli képem...

Nagyon fontos, hogy gyors expozíciókkal dolgozva Renátó nem adja fel és próbál megközelítéseket végezni, ugyanakkor valami hasonlóról kell itt is beszélnem, mint az előző leckénél, hogy nagyon izgalmas az emberi alak lendülete, szárnyalása, a pillanat kimerevített megfigyelése, és itt is értem, hogy a platánfára emlékeztető fa, amiről az ugrás történik, az ott van a képen, de ha a kép ritmikáját figyelem meg, attól függetlenül, hogy nyilván nehéz egy ugró embert lefényképezni, de hát az alkotó választotta ezt a feladatot, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy a képen folthatások együtteséből érzékelünk egy sík felületre redukált teret. Márpedig, ha nem platánfát, nem eget és szárnyaló embert nézünk, hanem a folthatásokat, akkor azt lehet látni, hogy a szárnyaló ember foltkomplexuma elveszik a mögötte lévő háttér hasonló tónusaiban, ugyanakkor az ég fehérjének foltjai és az előtérben lévő fatörzsek foltjai ritmikában összekeverednek, ennél fogva a kép fontos témáját, a repülő emberi alakot gyengítik, miközben a fa éggel való kapcsolatának szép ritmikája is pontatlanul van kimetszve. A fehérek szerepe az kellene, hogy legyen, hogy kiemelik a sötét formákat, de itt a sötét formák össze vannak keveredve, és így a fehér sem segít, hanem összezavar. Tehát a szép emberi mozdulat, a táncos figura elveszik és külön életet él a kép többi részétől. Tudnám javasolni, hogy ehhez a feladathoz tanulmányozzuk a táncfotókat. Ezek nagyon nehéz témaválasztások, amiket most csinálsz, aminek nagyon örülünk, és javasoljuk, hogy foglalkozz vele tovább. (szőke)
értékelés:

Ez az én vágyam...
Hát ez az én vágyam. Rally versenyző lenni... Sokféleképpen meg tudtam volna ezt a dolgot fogalmazni... csajt nem raktam volna fel mert az már az én dolgom... De ez teljesen publikus és ez érint meg engem leginkább.

A képhez tartozik szöveg is, de mi alapvetően képeket próbálunk elemezni, és azt, hogy a kép eléri-e azt a szintet, ami a vágy kategóriában fel lett adva, azt most nem minősítenénk. A képen részben a porfelhő miatt, részben a demerungos ég miatt egy szürkés árnyalat van jelen, egy autót látunk kicsit elemelkedni a földről. A porfelhő, vagy kipufogó gáz foltrendszere éppúgy metszve van, mint ahogy azt már más, figurális esetben is láthattuk az estiskolán és jeleztük, hogy nem jóleső az, ha egységes részeket ad hoc módon, mert a kamera annyit látott belőle, csonkolunk. Megítélésünk szerint ez a kép ezzel a porfelhővel, ezzel a szürkés folttal együtt lenne egységes, és a kép bal oldalán látható nagy üres tér, amerre ez a mozgásban lévő szerkezet halad, ez ugyan mutatja ezt az irányt, de csak abban az esetben nevezhetjük elfogadhatónak ezt az irányt mutató ürességet, ha az autó mögötti porfelhő nem lenne csonkolva. Ugyanis az autó és a hozzá kapcsolódó porfelhő egységet képez. El tudjuk fogadni, hogy ez a vágás azért ilyen, mert nagyon gyors sebességnél próbált az alkotó exponálni, és ezzel egy nagyon nehéz feladat elé állította magát, ami dícsérendő, de mintha a fotós túl gyorsan exponált volna és nem várta volna meg, hogy az autó a fotós által kijelölt képmezőben elfoglalja a helyét. Ilyen értelemben ez inkább tekinthető sajtófotónak, de egy sajtófotónál, sportfotónál is elvárás, hogy a kompozíció rendben legyen (már csak azért is, mert ha mondjuk egy képszerkesztő választ egy eseményről egy fotót közlésre, azt fogja választani, ami ezt a feltételt is teljesíti). Ebben már a hatvanas-hetvenes években is igen kiemelkedő teljesítményt nyújtottak fotográfusok, ha megnézzük, kik fotóztak akkoriban sajtó vagy sport fotókat, egészen nagy nevekkel is találkozhatunk. Talán ez nem véletlen, mert ezt is ugyanolyan fontosnak kell tekinteni, mint hogyha bármi más témakörben fotózunk. Ha ez érthető, akkor az is világos, hogy miért mondjuk azt, hogy ez a kép egy citromdisznós, miközben maga a vállalás nagyon is értékelendő.
Ha mégis figyelembe veszem azt, ami a képaláírásban szerepel, akkor ott van egy fiatalos viccelődést vélek fölfedezni, főleg annál a kifejezésnél, hogy csajt nem raktam volna fel, mert az már az én dolgom. Ha az estiskolán személyes történeteket keresünk, és amennyire tőlünk telik, próbálunk őszinték lenni, akkor talán ez a fotó pontosan akkor lenne érdekes, hogyha ezt a fel nem dolgozott témakört is ideraknánk, tehát a női princípium, és a férfiasság megtestesítője, a sebesen rohanó autó mint erő, milyen kapcsolatrendszerben van, és hogy komponálható bele egy ilyen üzenetbe. Talán úgy, hogy a női személy nem feltétlenül az autóban, hanem az optikához közelebb eső felületen, a makro, vagy közeli térben helyezkedik el, akár arccal, akár dekomponáltan - és úgy az a tér, ami felé feltételezhetően az autó halad, vizuális szempontból elkezdhetne működni.(szőke)
értékelés:

Barát
Újdonsült egyik legeslegjobb barátom, aki mellesleg gyönyörű. (Egy izraeli borgyárban készült a kép :-) )

Heló Renátó, jó látni téged is errefelé. Három disznó, mert filmszerű és kifejező. De a vállnál csúnyán vágtál ám, ugye tudod? (szőke)
értékelés:

Iskolakerülő
Az úgy történt, hogy elindultam az iskolába, amikor hirtelen megláttam egy... De nem magyarázkodom, inkább visszaosonok, és nekilátok a leckéknek :)

Örülök, hogy újra látlak Gábor! Annak még inkább, hogy három disznót adhatok. Bár a fejed tetejénél a hajadból adhatnál többet. Nagyon jó a gesztus, kifejező. (szőke)
értékelés:

Barátnőm, szomorú
Nekem nem voltak barátaim, barátnőim, a családtagokon kívül. Most már vannak, és szeretem fotózni őket.

Na látod, ez egy három disznós munka. Szépek a ritmusok, jó a színkorrekció, mert hozzátesz az üzenetkez és nem csak magáért való. (szőke)
értékelés:

A legjobb barátom, a Tesóm
Betéptünk...(szőlő ital)..:) A Hugom, szeret hülyéskedni, és élvezi hogy imádom a humorát, mert megnevettet! Szeretek kacagni, nevetni, hahotázni. Bar igazán csak a kacagás megy. Szükségem van rá.

Az Aloe Verát tedd át a másik oldalra, a reklámot szedd le (Hegyinek mondja Szőke: figyelj, meg tudja csinálni, tehetséges!), és akkor megvan a három disznó. (szőke)
értékelés:

Szomjasan, vágyakozva
Várad, albérlet, kánikula, egyedül.

Kettő disznó, és azért, mert miért vágjuk el a könyököt, vagy miért nem állítjuk be úgy magunkat, hogy a kéz ne csonkolt legyen. Ilyet egy karral nem csinálunk. Tessék ezekből variációkat készíteni. (szőke)
értékelés:

Szieszta
...fáradtan, kimerülten, de boldogan, és nyugodtan... Egyiptom, 40 fokban.

Három disznó lenne ez a kép - jó, legyen - de ha Courbet híres képét tekintjük, azaz a női alakot látjuk és ezt a szép beeső fényt, a haj fodrozatát, akkor a boka ugyanolyan fontos, mint ahogy a kis franciás szoknya fodrozat is. Annyira szeretjük a kép jobb oldali részét, mint amennyire szeretnénk a bal oldali részét is. És talán a fotóapparát nyakba akasztó zsinórját ott jobb oldalon egy ilyen minőségű fotós kivehette volna. (szőke)
értékelés:

Hová tartunk?

Kedves Ferenc, ez akkor lehetne 3 disznó, hogyha a főalak, aki ezt az egész időmozgást, idő összecsúszást működteti, hogyha ő konkrétabb lenne. Így most az egészen rajta van egy tejfel. (szőke)
értékelés:

Álomvágta
Párizsban is utánam a ló.

Ági, te már öreg motoros vagy, ezer éve itt vagy az estiskolán, miért nincs benne az orra? Vagy ha benne van, miért van ott az árnyéka? (szőke)
értékelés:

Tiffany
A Pedellus leckéjének ismétlése.

Ezt szeretem ezt a képet. Hájom disznyó, mej nadon szép, olyan ajanyos kiskuta, (hát eztet ha te legépeled, hogy hogy mondtam...), hát annyira kis pici kutája, dönölű, hogy néz a macikája, hát nem elemzem! (szőke) A Hegyi annyit mond, hogy a súlypont! Hol a súlypont Norbi? A fánál. És még? A kutya fejénél, meg még hátrébb. És akkor mi van a kép bal oldalával? Az könnyű lett. Tehát? Felborul a kép. Mi a megoldás? Kutya lába képszélig, fa mögüle balra elmozdul, kutya hátából is többet picit és máris máshogy alakulnak a súlyok. (hegyi)
értékelés:

Mozgás

Ha jól értelmezem egy gyors expozíciójú képet látunk, mivel megfagytak a vizek, érdekes formák jönnek elő. Jó lenne, ha elkezdenénk a komponáláson is gondolkodni, és az asszociációkon is. (szőke)
értékelés:

Tamás írásához... Utcai gyakorlat. Hogyan tudtam komponálni, gombot nyomni 15 mp alatt, míg zöld a lámpa... és visszaérni a járdára... :-)

Itt is azt mondanám, amit már más alkotónál is fölvetettem, hogy a 70-es években az Ország Világ, Új Tükör újságokban megtalálható volt a keleti régiónak a gondolkozásvilága, ezek az anya-gyerek, fölnézünk az égre és megy a madár, és ugyanennek megtalálhatjuk a nyugati tömb utazunk szanfransziszkóba, vagy nyújorkba, és akkor ezekből küldünk útiképeket, amelyben mondjuk az első kamerához közeli részek életlenek és akkor úgy látjuk az utcát. Csak a magam szempontjából, tehát szinte csak magamnak mondom, egy olyan mondatkörnyezetben, ahol a mondat nagybetűvel kezdődik, és a mondat vége pontpontpont. És, akkor mi van? Tamás írásából, amihez a kép ajánlva van, személyes történet, és a mai helyzet sugárzik. Kétezerhét. És a rácsodálkozás. Öniróniával, vidéki fiú menni nyújork. Itt ez az irónia nem érződik. (szőke)
értékelés:

Az élet egy narancs
Jobb ma egy narancs, mint holnap egy sem. :)

Nagyon kedves ez a Cousteau kapitányos felmerülés a narancsligetből, nagyon jó látni, hogy foglalkoztál azzal is, hogy a háttérben is megismétlődjenek a motívumok. Egy kis hibája van a képnek, mégpedig a világítás. Ha megnézzük a fotót, a háttér tónusai és a fej tónusai ellentétesek, vagyis a háttér nagyobb hangsúlyt kap, mint a modell. Ez így a teret is érdekesen elváltoztatja és nem lehet érezni, mi van elől és mi hátul. Ha lehet javasolni, ilyenkor a háttér egy fokozattal a mostaninál lehet sötétebb, míg a fejre, pontosabban az arcra egy fehér felülettel plusz fényt kell deríteni, hogy legalább két értékkel világosabb lehessen. (szőke)
értékelés:

Nagyon örülünk, hogy mozgóképet kaptunk. Ebben a filmben vannak vágások, az egyik kérdésem az, hogy látom az indulását a filmnek, nagyon izgalmas, szépen látszik a ló és lovas kapcsolata, de mivel a lovacska megugrik, amikor a hasa alját éri a víz, így magát a fürdetést nem láthatjuk, de így is izgalmas a film középső szakasza, és azt érzem, hogy a filmnek nincs vége. A lovas és a ló kijön a partra, nincs befejezés. A másik gondom, hogy ez egy szeretetteli film, ha nem is vidám, de örömteli, és így nem értem, miért van zenében erre ráhúzva egy keresztény, szakrális, de minden tekintetben fájdalomtól teli, még akár azt is megkockáztatom, melankólikus zene. Nem értem a zene és a kép viszonyát, annál is inkább, mert itt nincsenek eredeti hangok, tehát a némafilm fölötti hang fontosabb ritmust kap, mint amit gondolnánk és a kapcsolódást nem értem. Azt már ki se merem mondani, hogy milyen asszociációkat indít el. Mit fájlalok? A nyár elmúlását, vagy történt valami, amit soha nem tudunk meg ebből a filmből? Nem érzem adekvátnak a zenét. Tehát örülünk a filmnek, de a két probléma miatt ez egy disznó. (szőke) értékelés: