Elnézést kérek hogy már régen nem raktam fel anyagot, és ez sem egy házifeladat, csak azokhoz még nincs ötletem, de szeretném ha ezt is megnéznétek. Benik Balázs Veszprém Rally utolsó rajtjának egy pillanata.

Kedves Renátó, mivel te rátetetted direkt az autóra, hogy egyes, azért, hogy bejelentkeztél, legalább egy disznó jár ezért a képért, mivel tehát az autón is ott van, meg be is jelentkeztél, egy disznó. (Ez nem jelenti, hogy a kép rossz, majd lesz lecke a mozgás, akkor nem a szorgalmikra szokásos disznózás lesz majd. Várjuk a leckéket is!) (-szőke-)
értékelés:

Ehhez a képhez azért nem tudunk igazából hozzáfűzni semmit, mert olyan pontosan illeszkedik, talán egy gyógyfürdőben lehetünk, ahol a gőzben látható a fotó alanya, olyan szépen társul ez a paszteles impresszionisztikus, szinte akvarellszerű folthatás azzal a fajta gesztussal és mosollyal az arcon, tehát a helyszín kiválasztása annyira pontosan illeszkedik az arc üzenetéhez, ami miatt igazából ezt a képet nem is érdemes elemezni. Az egészben egyszerre van egy időtlen, éteri, valahonnan a mélyből előbukkanó és mégis egyszerre van jelen benne a drámaiság is. Talán ha lehetőség lesz rá, hogy a képet megismételd, akkor még annyit meg lehet próbálni, hogy a fürdőruha két pántját addig, amíg a fotózás van, eltüntetni a vállakról és így az egész akár egy barokk angyalképpé vagy oltárképpé is válhatna, mert ezek a pántok most visszahúznak a valóságba, azzal, hogy támpontot adnak. Nagyon szép üzenet. (szőke)
értékelés:

Ez az én véleményem szerint két disznós kép, azért, mert nagyon jó az ajtókeret és a húzó együtt, de egy kicsit akkor már a cserép és a kályha kapcsolódását meg kellett volna hagyni, és akkor az Adidas tusfürdő is jobban belekerül. Elsősorban azért kap két disznót, mert meglátja a valóságban, a helyzetekben az absztraktot és a szürreálist. Paul Delvaux képeire utalnánk, vagy akár René Magritte festményeire, térbeli játékaira.

Tetszik, jó ez az alsó gépállás, ugyanakkor azt kell, hogy mondjam, hogy ha már ezzel a kalap motívummal dolgozunk, amelyen áttűnnek a Szinyei Merse-stílusú falevelek, akkor azt a kalap ívet hagyjuk már meg, ne vágjuk már bele Áginak a vállába, ne vágjunk bele a fonott kalapba. (szőke)
értékelés:

Azért 50%, mert az én 50%-om volt csak meg, Ági nem akart az aktmodellem lenni. :)

Azért vagyok nagyon boldog, mert végre a Feri elkezd színekkel dolgozni, végre kezd felszabadulni és ragyogni, és ezekből a dramatikus, móraferences történetekből kezd kiszabadulni. Egészen biztos vagyok benne, hogy a női jelenlét az energetikájával ezt tudja generálni. Ez a kép nagyon erős színvilágot képvisel, a feketék és a zöldek, amik szinte kristályokként működnek ott a háttérben és a vörös drapéria, melyeknek kapcsolódásával egy érett hangulatú képet látunk. Ugyanakkor nagyon fontos az az információ, amit Feri leírt, úgy érzem, hogy ez megzavarhatta a Ferit, mert emiatt a kompozíciós rendet elvesztette. Ági feje fölött van egy szakasz, amit ha lentre helyeznénk, abban a pillanatban Ági keble ritmikailag belekerülne ebbe a képbe. Nyilván Feri bánatát vagy zavarát az okozhatta, hogy kimentek a helyszínre és az Ági kint mondta, hogy nem, akkor ő mégse lesz akt. Tehát azt kell, hogy mondjam, hogy ha lehetőség van rá, próbáljátok ismételni a képet, nagyon jó az irány, próbáljatok együtt dolgozni, kezdjetek el közösen gondolkodni ezen az egészen. Ha jól sejtem, ez Taliándörögd és Öcs település közötti nem használt kőbánya, amelyet én már jó ideje tervezek, hogy ha egyszer lenne pénze az Estiskolának mesterkurzusra, akkor mindenféleképp használnánk ennél a fotótábornál akár ilyen célra is. Zsolt megjegyzése, hogy ha nem is lett akt, Ágit meg kellett volna kérni, hogy a fotó erejéig a fekete pántos melltartót vegye le és csak a ruha vörös pántja látszódjon, mert a két vonal így zavaróan, esetlegesen hat, és a kép utómunkájánál a háttérnél a maszkolás közben keletkezett fényudvar túl erősre sikerült. Valamint minden esetben, amikor emberi alakkal dolgozunk, akkor a fotósnak kell szólnia a modellnek, hogy például ne ráncolja így a homlokát. Ezek apróságok, de ahogy haladunk az időben és egyre jobb képeket küldtök, itt az idő ilyenekre is figyelni. (szőke)
értékelés:

Két új barátom, Ági és Tamás az Estiskola kiállításán.

Kedves Feri, nagyon jó ritmussal, úgynevezett riportfotó kategóriába sorolható a kép, megemlítenénk Robert Capa munkásságát, és éppen abból kifolyólag, hogy a riportfotó a pillanat művészete, azonnal kell dönteni, azonnal kell megérezni, azonnal kell kattintani, azonnal kell kompozíciót keresni, nagyon-nagyon nehéz és veszélyes műfaj, nyilván morzsalékok, porszemek ezért akadhatnak bele egy ilyen exponálásba - itt talán Tamás pólójának vagy kis nyakláncának az ívét bennehagytuk volna, és egy picit ezekből a görögös hajfürtökből meghagytunk volna a kép tetején. De elfogadjuk azt is, ha tudatosan van szűkítve a kompozíció erre a képrészre, erős a dinamika, a háttér és előtér játéka, hisz itt nem csak egy síkbeli, hanem egy térbeli játékról van szó, hisz az előtérben lévő Tamás a fotósra néz, a háttérben lévő Ági Tamásra, és ebből egy nagyon furcsa, erős mozgást kiváltó háromszög jön létre, érezzük a két ember összetartozását is, de minket, nézőket is bevonnak ebbe a körbe. Nagyon érdekes ettől a kép ritmusa és minden megszerkesztetlensége ellenére is egy bensőséges viszonyt mutat a képen szereplő két ember és a fotós között. Ezáltal mi is belekerülünk ebbe az intim világba, hiszen mi a fotós szemén keresztül nézzük az eseményt. (szőke)
értékelés:

Talán ennél a szorgalminál annyit jegyeznénk meg, hogy formailag érthető a tájkép, ugyanakkor, nyilván a napszakból adódóan, a színek találomra és nem tudatosan vannak elhelyezve a képen. Mit értünk ez alatt? Egy táj más képet mutat reggel, délben, délután és estefelé is. Nem csak az árnyékok változnak, hanem színben is erős eltérések vannak, és ezeket az eltéréseket a fotós használhatja a kompozíció, az üzenet hatásának, drámájának fokozására is. Itt a színek nem segítik azt a fajta dramatikát, amit a kereszt, kopár táj és üres ég jelent, mivel az előtérben lévő talaj és a szürkés zöldek kevert színekként gyönge és nem dramatikus erővel jelennek meg. Így azt kell mondjam, hogy nem keresztnek, hanem régi villanypóznának tűnik a forma. Ehhez még az is hozzátartozik, hogy ha lejjebb helyezhedsz el a kamerával és kicsit közelebb mégy, akkor a kompozíció megmarad, de a kereszt az égbe jobban beleemelkedik, így a hatása is erősebbé válik. (szőke)
értékelés: