Szakkör | Page 72 | Látszótér

Nem állt ez össze fejben Feri. Akartad a repcét is, a színt, akartad a ritmust is a sávokkal, akartál valamit a kerítéssel is, de együtt nem áll össze, nem érdekes, nem húz be. (hegyi)

Szép ez, csak alul nagyon szűkek vagyunk, túl rá vagyunk fókuszálva a főszereplőre, nincs honnan hová, azaz jó lenne, ha kapnánk valamit a bázisból is, a kuszább világból, hogy értelmezhető legyen az ő egyedisége, kiemelkedése. (hegyi)
értékelés:

Szeretem a képet, ezért egy javaslat majd későbbre, hogy a tömeget érzékeltetni kell, fekvőben működik ez igazán, ha kiválasztasz egy főszereplőt, hogy legyen kontextus is. Jók a színek, minden oké lenne, elég jó kis szubjektív anyag, de ebben a beállításban kéne még ember. (hegyi)
értékelés:

Én is kedvelem a thriller-horror vonalat, ezt fogtad meg itt és hoztál létre egy helyszínt, de nincs sztori. Vigyél ki mondjuk vállfákat, azokra akassz fehér ingeket, szoknyát, mindegy, aggasd a fákra, ez csak egy ötlet a lehetségesek közül, szóval legyen mese, mert egyelőre az egyetlen a szembejövő fa, ami beindít valamit, és ez még kevés. Fussunk ennek neki újra, kérlek. (hegyi)

Feri, ez így nagyon kevés képhez. Esetlegesek a fények, a formák, kedvencről portrézni nem olyan egyszerűen megúszható dolog, vagy portré, vagy sztori, de valami kell. Fentről le, ráadásul alávetett pozíció, még akkor is, ha mi így látjuk őket, mivel mi vagyunk a magasabbak, de ez így nem szerethető. (hegyi)

Nagyon agresszív képnyelvet használsz, ami nem baj, sőt - viszont ehhez az agresszióhoz a kompozíció, a test elhelyezése túl lágy, túl sematikus. Ha kitalálsz valamit, vidd végig. Mind jó lehet, nem választok helyetted, de akár a férfi testben női energia, akár a szemfényvesztő pénzember, akár a gyász a téma, mindnél az a kérdés, hogy meddig mégy el, hogy elég legyen az eredményhez, amit alkalmazol. Máshogy mondva: a fej oké, a két középső ujj oké, a lakkozott köröm oké, de mellképben ez kevés, és nem elég erős ahhoz képest, hogy a két középső ujj szimbolikája így mennyire az. A vérző szemet formáló két rózsa oké, de akkor legyen töviskoszorú, vagy más még, ami ezt erősíti, mert ez így még nincs kidolgozva. Én e kettőt javasolnám továbbvinni. (hegyi)
értékelés:

Vakum tesztelésének 1ik eredménye. Godox tt685s

Látom, te is elszaladsz a technika felé, de azt mondom, korai. Az alap a komponálás, mi miért kerül a képre, és itt ez most zavaros. Javaslom, hogy előbb találd ki a képet, mert nem az a baj, hogy ott a kapcsoló, az ágy, a másik szoba, hanem hogy ezek együttese nincs kitalálva, esetleges, csálé. Ismétlést kérek. (hegyi)

A tárgy maga jól van megfotózva, azzal nincs problémám, de miért nem vágtad le az aljánál ott, hogy ne látszódjon a címke újra? Most azt, hogy hova kerültek a logók és egyéb szövegek, nem elemzem, érdektelen, mert egy reklámnál ezt majd úgyis a helyzet mondja meg, hogy hol fog szerepelni. De az birizgálja a fejem, hogy miért épp ezt választottad ki, miért a mustár? (hegyi)
értékelés:

Rég voltam már, de itt vagyok.

Mivel tisztában vagyok vele, hogy ezt nem olyan könnyű megcsinálni, mint amilyennek látszik, így nem vekengek azon, hogy a szemeidnél nincs minden rendben, erős az orr árnyék, viszont fenn én vágnék, ennyi nekem ott nem kell, de alapvetően jó az ötlet, jól is sikerült, szóval hajrá, gyere, várom a képeid. (hegyi)
értékelés:

Szintén a világítási gyakorlat miatt. Jobban szeretnék én is máson gyakorolni, de hát sajnos csak ez van kéznél...

Isten ments, hogy ezt mással csináld meg, ez így jó, veled. Ha ez álló lenne, picit lent és fent többet adva, nem sokkal, akkor ez még nagyobbat ütne, de így is nagyon erős - ugyanis Vermeer Lány gyöngy fülbevalóval képét is idézi és emiatt van egy plusz jelentésrétege, emellett ebben a picit fád, fásult profilban nagyon sok minden benne van. Ha nem te vagy a modellje, akkor az csak imitáció lenne, ez így önálló kép, saját üzenet. (hegyi)
értékelés:

Nem tudom, ez hanyadik expó volt a sorban, azt érzem a képről, hogy vagy még nem melegedtél bele a játékba, vagy már elfáradtál, de ez nem a csúcspontja a történetnek. Tudom, hogy kockázatos, de több dinamizmus, és kevesebb matek, agyalás kéne a képeidnél, egy-egy érzelmet, érzést erősebb ecsetvonásokkal kell a fotón megrajzolni ahhoz, hogy a néző számára átjöjjön, anélkül, hogy magyarázni kéne. Ez most olyan nekem, mintha egy nyaralásnál elfáradtál volna a gitározásban és ez lenne a zárópont. (hegyi)

Itt már megjelenik valamiféle érzelem kezdeménye, a gesztus cím nélkül is működhetne, benne van a képben, csak a kibontásához jóval több kell alul, akár pocakig, még azt is megkockáztatom, hogy ha hosszabbat exponálsz, mondjuk 20-ad, 25-öd körül, akkor a mozdulat még dinamikusabb lenne és akkor nem kéne a mélységélességet ennyire kicsire venned. Lehet kérni egy ismétlést? (hegyi)

Világítás + vonalak.

Az ötlet jó, de ahhoz, hogy ne egy befagyott póz legyen, talán neked belül kellene előbb valamiféle érzelmi viszonyulásodnak lennie a gitárral, hogy aztán ez a képre kerüljön. Az, hogy a formák csak egymás mellett vannak, de nem érintkeznek, az nekem idegen érzetet kelt, talán ettől érzem póznak. És szűkek vagyunk, fenn is, lenn is. Ez négyzetesben lehet jobb lenne. (hegyi)
értékelés:

Világítási gyakorlat szintén.

Nos, ha már jin és jang, pontosabbnak kéne lennie, a száraknál zavar, hogy az egyik érinti a testet, a másik nem. És, amit érdemes lenne kipróbálnod, hogy a karjaid látszódjanak és tartsd a rózsákat, hogy a formák találkozhassanak és ebből bontakozzon ki ez a jin-jang dolog, határozottabb fényváltással. Jó lenne, ha megismételnéd. (hegyi)

Mint mindegyik mostanában, a világítási helyzetek gyakorlása apropóján készült.

Én ezt a képed kedvelem, bár van benne egy pici távolságtartás, úgy érzelmileg, mint fizikailag is, én biztos jobban bebújtam volna a fikusz ága-boga közé a fejemmel, és olyan mélységélességet választok, amiben minden éles, hogy valóban összekeveredjenek a fej és a növény formái. A tónusok szépek, a világítás picit tárgyszerű, elidegenítő, de elfogadom. (hegyi)
értékelés: