koccanás

nekem jöttek a vonóhoroggal...

Az ötlet az nagyon tetszik, hogy egy hétköznapinak mondható szituációból absztrakt helyzetet állítasz elő. Meglátni egy balesetben a formai játékosságot, ez alapvetően fontos fotográfusi hozzáállás. A kérdés ebben az esetben az, hogy mennyit hagyunk meg a valóságból, és mennyi marad a néző számára megoldandó feladatként. El tudom fogadni azt a megoldást is amit mutatsz, én lehet hogy a négyzetes képkivágást választottam volna. (hegyi)
értékelés:

Macska az orgonán

Egy ilyen önelemzés-félét ér csinálni? Csak hogy jól látom-e, hogy mi a rossz a képen. Szóval ami megfogott a témában a macska és a pokróc színe a napfényben. A kép ott lett elrontva, hogy egy nagy életlen macskafenék van a kép közepén. Elég fény volt, szóval semmi nem indokolta az f/2-t.

Kurva nehéz macskát fotózni. Elvileg alszanak, de ahogy előveszed a gépet, felébrednek, bizalmatlanok lesznek és ha nem hagyod békén, elfut. Ez ellen a türelem segít. Meg kell nézni, hol van olyan helye, amit szeret. Kamerát a kézbe és azon keresztül is nézegetni, akár macska nélkül még. Mi van a háttérben, mi az, ami zavaró lehet, ezeket eltávolítani. Azaz létrehozni egy macskaműtermet. A helyet nem ismerem, ezért nem tudom, merre mi van. De miért a fenekétől fotóztad? Az egy dolog, hogy milyen a mélységélesség - igazad van, a 2-es túl nyitott - de ez anatómia is. Mitől macska a macska. Ez a kérdés. Feje, fülei, bajusza, ez a sorrend. Ez nem jelenti, hogy nem lehet oldalról, de a fenekétől... hát az nem annyira előnyös. Az, hogy a színei passzolnak, az jó észrevétel, ha van mód, akkor ezt használd ki még, de teremts olyan helyszínt neki, ami kevésbé zavaros. És ennyire nem szabad körbevágni. (hegyi)
értékelés:

Éjjel a Siratófalnál

Ezzel a képpel hasonló a helyzet, mint a repteressel, nem álltál a falra párhuzamosan, így a perspektíva is elfordul. És mint az előző csoportnál, itt is igaz az, hogy több környezet kéne, hogy a helyszín jobban működjön. De a kép tetszik, van benne valami szürreális, ami a fényeket illeti. Egyébként az is működne, ha kiszemelsz egy szereplőt és közelebb mégy, hogy a kövek repedéseibe dugdosott papírok jobban érvényesüljenek. (hegyi)
értékelés:

Ortodox család Jeruzsálemben

Vidám kép, kár, hogy barnítva van, még ha nem is olyan barbár módon, ahogy azt szokták, de higgy nekem, nem kell belemenni ezekbe a mű színezett tónusokba, mert ez a kép simán működik FF-ben is. Én egy picit hagytam volna még távot a modellek és köztem, mert akkor mód lenne érzékelni valamennyit a környezetből is. Nem sokra gondolok, 1-2 lépésnyire csak. (hegyi)
értékelés:

Tel-Aviv repülőtér

Ez egy nagyon izgalmas építmény és nem mondom, hogy könnyű elsőre jól megfotózni, mert a vonalak, a fények mind képesek az embert összezavarni, de annyi látszik, hogy valószínű nem álltál tökéletesen szemben, a gép bal felső része hanyatt lett döntve valamelyest, ebből adódhat, hogy míg a kép alján a vonalak még jól futnak, addig a függőlegesek a bal oldalnál már dőlnek, és a hátsó vonalak is ferdébbek. Ezekre oda kell figyelni. A másik, hogy a méret érzékeltetéséhez nem árt, ha valami figura valahol megjelenik - oké, most is van szereplő valahol a háttérben, de elég pici és bele is olvad a környezetbe. Szóval jó helyszín, ha újra arra jársz, adj időt magadnak, hogy újra megfotózd. (hegyi)
értékelés:

Ördög és angyal

Értem én a geget, nem is mondom, hogy rossz, angyal és ördög, de azért a szemed helyén ami létrejött, az elég ijesztő. Persze ez lehet cél is, elfogadom. Viszont a környezet túl lett gondolva. A csótány vagy mi, meg a virág... sok. Ha kinyitod a zongora klaviatúráját, az épp elég lett volna a laptoppal együtt, nem kéne más. (hegyi)
értékelés:

Rizling

Jó ez a kutya portré, a környezet is jó hozzá. De nagyon erősre sikerült a sötétítés fenn, ez így túl sok, nagyon lebukik az utómunka. Ebben arra kell törekedni, hogy a nézőnek ne legyen egyértelmű egyből, hogy azért avatkoztál be, mert fenn kilukadt a tér. Szóval javaslom, ezt finomabban próbáld megoldani, ne csak egy egyszerű átmenetességgel, amit generálisan ráteszel. (hegyi)
értékelés:

Balaton télen

Az ötlet remek. Jó benne, hogy meglátsz ilyen semmiségnek tűnő dolgot. A kivitelezéssel két problémám van. Persze hozzátéve, hogy ez a kép ekkora méretben nehezen él meg egyébként is, de ez nem a kép hibája, van, ami nem mutat kicsiben jól. Az egyik problémám a tónus. Finom az, hogy törekszel a köd, a pára, a víz megjelenítésére, de egy hajszálnyit akkor is több mélytónus kell bele, hogy azért kijöjjön jobban a víz struktúrája. A másik a kompozíció. Kábé középen van a bot, a szélre kitolva a madár, de a jobb oldalon a semmi van. Lehet dinamikát teremteni ezzel, de a tömegelhelyezésben fontos az, hogy a mérleg ki legyen egyensúlyozva, ezért egy-másfél ujjnyival beljebb kellene az oszlopnak és madárnak lennie. Azaz a gépen egy hajszálnyit ha tengelyében elforgatsz, máris jó helyen lesz mindenki. (hegyi)
értékelés:

jégvirág

Telefonnal készült a kép, mert nem volt nálam a gépem sajnos. Fagyott ablak, áttűnő fényekkel.

Ez izgalmas és szép. Fentről vágnék egy ujjnyit, hogy ennyire ne világosodjon ki újra a képmező, és hogy ne legyen ez a fura képformátum. És elforgatnám 90 fokkal. Akkor is van minden, ami most, de kényelmesebb lenne, mint az álló formátum, kevésbé lenne feszültség benne. De nagyon szép meglátás, köszönöm. (hegyi)
értékelés:

mesekönyv

Lehetne akár illusztráció valami meséhez, valóban, csak valahogy nagyon szűkre szabott a hely, a tér, és emiatt lett az is gondolom, hogy fentről fotóztad a szereplőd, ami azonban ad egyfajta alávetettség érzetet, kialakít a néző és a modell között egy alá-fölérendelést, máshogy mondva a modell főszereplő kellene legyen, de ha fentről van fotózva, nem tudja a maga szerepét jól kifutni. Oké, nyilván a másik oldal, a túlpart zavaros lehetett, de ha a mélységélességet visszább veszed, mondjuk 5,6-ra vagy aköré, akkor már jobban leválasztódik a háttér. Az ötlet jó, szóval hajrá. (hegyi)
értékelés:

sár és jég

Az van, hogy az anyagszerűség ilyen esetben különösen fontos. Nem tarthatod ennyire sötétben az egészet, mert odavész a forma, a dolgok mélysége. Itt most szinte kivehetetlen, mit látunk, annyira bebukik az egész. Csináltam egy verziót, de igazából ezt ott a helyszínen kell ellenőrizni, és az utómunkával legfeljebb finomítani. Kérek egy ismétlést, úgy, hogy vedd figyelembe azt is, hogy a surlófény jó dolog, de tudni kell, hogy az a kicsinek látszó szintkülönbségeket is óriási szakadékká tudja mélyíteni. (hegyi)

Körtvélyesi kilátó

Olyan köd volt, hogy csak na.

Fényképezésnél mindig meg kell határozd magadnak azt, hogy mire megy ki a fuvar, mi az, ami abban az adott dologban téged érdekel, izgat. Ehhez minél Pontosabb megfigyelés és elemzés kell. Itt most például felmentél a kilátóba, lenéztél. Mit látsz? Foltokat. Nevezheted fáknak is, de ezek a képen elsősorban folthatásként jelennek meg, és csak utána konkretizálódik, mi is ez valójában. Ezért a foltok lesznek a fontosak. Most ami érdekes, az a kép alsó harmadában történik meg. Tehát fölé lőttél a lényegnek. Bejelöltem vörössel, ami jó és fontos, izgalmas, és kékkel, amit én mindenképp lehagynék, e kettőből az is kijön, merre kéne a gépet mozgatni, hogy az kerüljön középpontba, ami a legizgalmasabb részletekkel, foltokkal bír. Nyilván ehhez kell gyakorlás, nem kötelezően megy egyből felismerni, és az is persze lehet, hogy a helyszínen hideg van, sok a fény, nem jól látni. Szóval gyakorlás, ez a titok. (hegyi)
értékelés:

Vásár

Vörösmarty tér, állvány, fuji X-T20, ki akartam próbálni milyen B-vel fotózni.

Nem tudok sokat mondani, csak ismételni magam. A szelektív színezés csak arra jó, hogy a magad bizonytalanságát, hogy elég érdekes-e a téma, elfedd. Nem, nem elég érdekes, zavaros, és ezen nem segít, hogy a kis égők vagy micsodák színesek lettek. Ha ezzel azt akarod nekem mondani, hogy a nagy sötét masszából már csak a kis lámpácskák maradtak, az egész vásár idegen, és a léleknek nem marad kapaszkodó, vagy valami hasonló Oravecz-Coelho, akkor sírva fakadok. Távol vagy a történéstől, ezért nem történik semmi. Van egy feleslegesen nagy előtér, valami háttal történik nekünk, de ez így, ebben a sötétben értelmezhetetlen. Ha B-vel akarsz fotózni, kell fény attól még, demerung, sötétedés előtti időszak, vagy akár ebben a taknyos időben még korábban is, lerekeszeled és hadd szóljon. Ha nagyon sok a fény így is, kell venni szűrőt, hogy csökkentsd. De mindenek előtt meg kell figyelni, mi történik, ha elég érdekes, akkor kitalálni, hogy azt honnan lehet meglőni és úgy nekifogni. (hegyi)

Hármashatár

Hármashatár-hegy tetején készült, állványt most használtam először. Zavar, hogy éles a kép, de nem tudom miért. Fujifilm x-t20, 35

Jártam én itt azt hiszem körülbelül ugyanilyen fényviszonyok között, csak nyáron. Lenyűgöző helyszín. És hát igen, én is elkövettem azt a hibát, hogy sötétben akartam esti képet csinálni. Márpedig a helyzet az, hogy esti képet a demerungban, vagyis a sötétedés előtti pillanatban kell csinálni. Ez néhány percnyi, fel kell rá készülni, mert gyorsan elszáll. És hát igen, a havas város is segíthet. A lényeg, hogy ne csak a fénypontok rajzolják ki a képet, hanem némi derengés legyen az épületeken is, mert a képrögzítés érzékenysége és felbontóképessége messze alul marad az emberi szemnél, és emiatt sok lesz a veszteség. Ráadásul, ha világosabb van, azt lehet sötét felé tolni, de ha sötétben fotózol, abból már vissza nem lehet hozni sokat. (hegyi)
értékelés:

Cuha

Utána kellett néznem, mi ez a Cuha, egy patak, vadregényes hely lehet. A kép egy kisvasút síneit és alagútját ábrázolhatja, azonban a helyzet az, hogy azzal, hogy ennyire kicsi mélységélességet hagytál, nem lett szerethető a helyszín, inkább zavaró ide az orrom elé tolva ez a vasdarab. Csínján kell ezzel bánni. Szuper, ha van egy fényerős objektívünk, amin 1.4 vagy akár 1.2-es blende az alsó érték, de ez nem arra szolgál, hogy megbolondítsuk a térélményt egy realista helyzetben, hanem hogy legyen elég fény a beállításhoz és az exponálásnál. Szóval meglenne a hangulat, de a technika most ellene dolgozik. (hegyi)
értékelés: