Érdekes az, amit Gime mutat, nem teljesen tudom megmondani, hogy itt most az oszlop volt ferde, vagy a rács van ferdén fölrakva, vagy pedig valami vizuális játék miatt tűnik nekem a horizont ferdének, de valami nem teljesen kerek. Viszont maga a megfigyelés abszolút rendben van. Lehet azt mondani, hogy 10, mindegy, ki mit akar ebbe belelátni, de érdekes ez a ritmus, és jó megfigyelés. (hegyi)
értékelés:

Az a dinamikai játék, ami létrejön azáltal, hogy ezek a fák így megdőlve szerepelnek, nyilvánvaló, ez tükröződés lehet valamilyen vízfelszínen, vagy valami hasonló visszaverő felületen. Mindezzel együtt, erre átlósan jönnek azok a hullámok, amik ezen a vízfelületen létrejöttek, tehát az egész egy nagyon jó ritmust hoz létre. Ennek a ritmusnak ellentmond a kép középső kétharmadánál elinduló másik két fa formája. Ezt a nagyon határozott kiáltásként létrejövő ritmust megtöri ez a két másik fa. Ez rendben van, el tudom fogadni, de az kérdés, hogy ez most mit is szeretne nekünk mondani, hogy ezt a drámát visszahúzza. Egyetlen egy dologgal nem tudok egyetérteni: a kép alsó részén a kép határának a meghúzása. Annyira vékonynak sikerült ez a part, annyira vékony ez a kapcsolódás, hogy nekem ez most olyan, mint egy elsüllyedő világ, de inkább kompozíciós hiba. Ha a tömegeket nézzük, a kép fölső fele több mint 50 százalékában ez a lírai utalás van jelen, aztán a másik 45 százalékban maguk a konkrét formák, a fáknak a vonalával, és aztán 1-2 százalék marad arra, hogy ez az egész megálljon a lábán. Ha már ezt hozom, akkor oké, kevesebbet adjak föntről, és vágjam le ezt az egész talapzatot, akkor az ember elkezdhet azon gondolkodni, hogy mi lesz. Szóval ez egy jó ritmus lenne, rajzos tónusokat kapunk, de mégis nekem ettől ez nem egy határozott döntés, nem érzem az indokát ennek a vágásnak. (hegyi)
értékelés:

Írásban röviden, filmben hosszabban mondom el, hogy az irány jó, de szűk a kép, nekem kell a csöpögtető, de az nem, hogy takarja a kávéfőző csövét, és a vignettálás mint archaizálás már kezd kimenni a divatból, én nem erőltetném. Jó lenne látni egy ismétlést is. (hegyi) értékelés:

Dali után szabadon...

Ez ilyen háztartásbeli-dali, nem komoly dolog ez András. Szutyok bögre, borzalmas zöldekkel, trükkparádé, de minek? Csináld meg ha már Dali kell, úgy, hogy ne az jusson róla az eszembe, hogy Pistike játszik a szoftverrel. Fontos az összhang, és az is, hogy az egyes tárgyak torzítás nélkül is működjenek. És ha már, akkor már azt mondom, ha még nem voltál, menj el André Kertész kiálítására, vagy egy könyvesboltban nézd meg a Distorsion sorozatát, és javaslom a rádióban is meghallgatni a Kertész adást. (hegyi)

Gime, nem biztos, hogy mi szót fogunk érteni egymással, de nem adom föl. Első három lecke, ez a kép értelmezhetetlen, zavaros, és kompozícióban sem tudok vele mit kezdeni. Igen, valami tükröződésben van valami arc, de a háttér értelmezhetetlen, nem tudom megfejteni, nem is biztos, hogy meg akarom, mert szerintem ez művészkedés, ez nem az, ami, ez valaminek az imitációja. Ez nem jó. Nagyon határozottan mondom neked, hogy ha tovább akarsz lépni, ha meg akarod találni azt, amit keresel, akkor visszább kell most lépned azért, mert valamit a rohanásban elvesztettél. Olyan, mintha futnál előre, a kis fotós táskád a nagy futásban beakadt volna valami bokorba, és most vennéd észre, hogy jézusmárja, a milliókat érő objektívszettem ottmaradt. Vissza kell érte menni. Első három lecke, kezdjük elölről, hallgass rám egy kicsit, aztán majd mondhatod azt, hogy a Hegyi hülye, ha nem jött össze. Érdemes lenne megfontolnod azt, hogy ha mesterségesen szűkíted a mozgásteredet, és alkalmazol magadon egy pressziót, akkor az lehet, hogy koncentráltabb munkára fog késztetni. Addig, amíg az önismeret terén - fotográfiai értelemben - vannak hiátusok, addig ez a bizonytalanság csak fokozódni fog, minél mélyebbre próbálsz ereszkedni ebben a barlangrendszerben. Azért is az első három lecke, mert onnan kezdhetünk el kifele bújni, azzal a megszerzett tapasztalattal, ami már megvan, de átgondolva, újrastrukturálva azt a rendszert, ami a fejedben már összeállt a fényképezésről. Az első három leckét eddig humoros-vicces formában oldottad meg, elidétlenkedted, és ez az, ami tulajdonképpen rányomja a bélyegét a munkádra, az, hogy megpróbálsz valami olyan utat keresni, amin valamilyen áttételes üzenetet hordoz, kultúrákat is összekapcsol akár formájában. Itt is ez a babaarc nem egy európai vonásokkal rendelkező arc, de nem látom azt, hogy ez milyen szinten kapcsolódna ahhoz a háttérvilághoz, amiben ő föltűnik, átvágja a fejét a fa, a homlokán van egy fényvillanás, az orrába belement a ház. Próbálom azt érzékeltetni, hogy ahhoz, hogy ez helyén legyen, ahhoz esztétikában kell fejlődnöd. Nem tudok erre most mást mondani. Nem csak kompozícióban, hanem abban is, hogy nem veszek föl kék inghez ződ nyakkendőt, és nem csinálok primér humorokat, mert ezek azok a dolgok, amiktől nem tudod azt a hatást elérni, amit szeretnél. Nyilvánvaló, hogy mindig lesznek körülötted olyan emberek, akiknek semmi nem elég drága, vagy semmi nem fontos annyira, hogy szembesítsenek azzal, ami esetleg a problémája annak a munkafolyamatnak, amit csinálsz, hanem bőszen fogják veregetni a vállad. Ha az a cél, hogy vállveregetéseket kapj a képekért, akkor ezt a célt gyorsan el lehet érni, és persze, be fogod gyűjteni a skalpokat, mert az emberek nem tudnak mit hozzá mondani, mert nem fogják kimondani azt, hogy meztelen a király. Itt sincs hozzászólás, mert senki nem mond semmit, de legfőképp, Gime, azért, mert te csak rakod föl a képeket, de nem kommunikálsz. Tudom, hogy neked ez nem megy könnyen, de próbáljunk meg beszélgetni, mert én elpocsékolt időnek tartom azt, hogy ha csak mint egy irányvesztett hajó mész a magad tengerén, és nincs irányítás, nincsen visszajelzés. Tudom, hogy ez most keményebbre sikerülő elemzés, de hidd el, hogy az érdekedben vagyok ilyen határozott, mert tökéletesen ugyanazzal a meggyőződéssel töltöd föl az értelmezhetetlen, önmagáért való művészkedést, és ugyanabban az aspektusban tudsz föltölteni gyöngyszemeket is. Jó lenne, ha el tudnánk odáig jutni, hogy legyen visszajelzés a részedről, ha valami nem világos, legyen visszajelzés, ha valamivel nem értesz egyet, magad is kreálj és generálj vitákat, akár beszélgetéseket. Ott a fórum, kezdjünk el ott kommunikálni, ha nem a képeidnél akarsz, de mindenképpen jó lenne, ha szánnál erre időt. Ugyanis két eset lehetséges. Az egyik az, hogy beállsz abba a sorba, ahol jó néhány ember van, aki ezekért a pillanatnyi sikerekért harcol, és nem törődik azzal, hogy összeáll-e egy koherens munka, és lesz-e Gimesi-féle stílus, vagy pedig szakítasz ezzel az iránnyal, és azt mondod, hogy lehet, hogy több alázatot fog követelni, lehet, hogy nagyobb szenvedéseket fog okozni, de megpróbálkozol újból építeni, újból strukturálni magadat. Kérlek, hogy ezen gondolkodj el. Hidd el nekem, hogy őszintén szeretnék segíteni, csak úgy nagyon nehéz, ha olyan, mintha én állnék egy üres szobában, az üres falaknak beszélnék, ahol néha föl-fölvillan egy újabb kép, akkor arról megint az ember valamit mond, de mintha valami titkos idegen egy diavetítővel vetítené ezeket a képeket, nincsen kapcsolatom vele. Ha egyetértesz, akkor próbáljunk meg ezzel valamit kezdeni. (hegyi)

Hirtelen ötletből származó, esetleges, meg ilyenek. A felvétel a telefonommal készült egy rajta futó teljesen automata programmal, amiben van ez a "régi film" hatás. A progi adottságaival tisztában léve előre eltervezett a rövidfilm és annak hangulata, megjelenése stb.

Hát nem is tudom Gime, mennyi ideje ismerjük egymást, és mennyi ideje van annak, hogy a táborokban bélabélával közös őrületeiteket szenvedte élvezte a csapat, de meg kell valljam, hogy a Gimesi-féle humor eszenciája ez a film. Hogy ehhez mennyit tett hozzá az automata, nem firtatom, a párizsiról se akarom tudni, hogy készül, szóval azon kívül, hogy a vége igen bénácskán van hangban lezárva, de a képi világ és a gesztus nagyon erős. Köszönöm, megvan a leckemegoldás, picit félek is, hogy tudod-e humorban tartani ezt a szintet, mert ez alá ne menj! (hegyi) értékelés:    

Jó a meglátás, Gime, ez tetszik. Van egy fiú-fánk, tulajdonképpen kettő is, és van egy csaj. Érdekes ez az ábrázolás, hogy van egy nő és van két férfi. Az egyik közelebb áll hozzá, a másik távolról figyeli, hogy mit csinálnak ezek ott ketten. Tulajdonképpen a főszereplő mégis a női forma, ez az izgalmas kitárulkozás, mintha a hátát nekivetné a másiknak, széttárt karokkal. Tehát nagyon jó a meglátás. Ami egy kicsit bánt az, hogy nagyon szűkre lett az egész véve, ez szélességben még igényelne valamennyit, legalább még másfél ujjnyi kellene ehhez. Persze, mondhatod, hogy ott volt a szemeteskuka, ott volt sok minden, de valamennyit nem ártana ezzel kezdeni. Mivel nem voltam ott a helyszínen, én nem tudom megmondani, hogy mi az, amit lehetett volna csinálni. De mindezzel együtt maga a meglátás rendben van, a három csillagot megadom azért, mert egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy sokkal többet a helyszínen ebből ki lehetett volna ebből hozni, mint megfigyelés. Ha igen, akkor én kérném Gimét, hogy ismételje ezt meg, ha ez egy ismert hely, és vissza tud menni, és többet lehet ebből oldalirányban kihozni. Ha zavarnak azok a kis bokrok, akkor azokat odébb lehet taszajtani, vagy le lehet belőle tördelni ágakat, hogy ne zavarják annyira a kompozíciót. Nem fog érte senki bántani, ki fognak nőni, jól tűrik ezt a beavatkozást, úgyhogy valamennyit lehet, hogy lehet rajta igazítani. (hegyi)
értékelés: