Gime, ez a harmadik kép, ahol megint nem fogok tudni mit mondani, mint hogy nagyon jó megfigyelés, nagyon jó háttér, jó alap egy képhez, de önmagában így ez a pilinckázó ritmusjáték nekem kevés. Olyan - hogy más asszociációs mezőt indítsak be - mint egy filmzene felvezető taktusai. Ismerjük, de nem tudjuk fütyülni. Ez egy háttér valamihez. A valami hiányzik róla, amihez. Ismétlés. (hegyi)

Tulajdonképpen szép rajzolat, amit kapunk, és ha nagyon figyelünk, talán a hűtő fogantyúját is láthatjuk, itt csak az a kérdés nekem, hogy mi az, ami a rajzon kívül még mint képalkotó elem értelmezhetően meg tud jelenni ebben a képben. Merthogy a fény játékát megfigyelhetem a hűtőn, a képkereten, a falon, a szobaajtón is, de ha ezek az alap tárgyak nem jól azonosíthatóak, akkor épp az a geg nem tud érvényesülni, ami az egészet mozgathatná. Márpedig hogy mit látunk, miért és miért úgy, az nem mellékes szempont, hiszen ez a forma játék nem csak fényképként hozható létre, vagyis ehhez nem kötelezően kell fényképezőgép, elég egy kartonpapír és némi tus. Az lehet a megoldás, hogy az ablak, ami a fényt adja és ami rajzol a felületre, az adjon alapban valami pluszt - itt most ez mintha valami vízfolyásként jelen is lenne - a másik, hogy mondjuk megbolondítom ezt az egészet azzal, hogy nyitok a hűtő ajtaján, és esetleg a belső fényt is elkezdem használni, hogy az is vetítsen valamit, így egyből térbe helyeződik a történet. (hegyi)
értékelés:

Kicsit félve mondom, de remélem, hogy ez most már annak hatása, amit eddig dumáltunk ezekről a képekről. Végre valami, ami nincs túlmacerálva, ami az, ami, és ettől válik erőssé, hogy nem azzal kezdek el foglalkozni, hogy ez most hogyan van a képszerkesztővel bindzsizve, hanem az, hogy igen, megtaláltad azt, hogy hogyan van helyrebillentve a kompozíció a háttérben áttűnő ablakkal, az egész fényjáték nagyon jó, és van ebben egy irónia is. Olyan az egész, mintha egy mesefigura állna előttünk, miközben, aki ismeri Gimét, tudja, hogy nem, ezek a szőrpamacsok Giméhez hozzátartoznak. Érdekes nagyon, jó ez a kép, olyan, mintha Ikarusz berepült volna az ablakon. Köszönöm szépen, megvan a leckemegoldás, Gime, ne hagyd abba ezt az irányt, kérlek, és remélem érted, miért mondom, hogy ez a kép készülhetett akárhogy, nem boncolom a technikát. Ugyanis itt arányban van és értelmet nyer az utómunka is, nem feslik le róla, nem hámlik le a képről az utólagos szenzációkeresés. Nehéz esztétikáról röviden beszélni, de ez az egy szó, amit a képmódosítás témában fontosnak tartok, hogy a végeredmény alátámasztja-e, igazolja-e esztétikailag a labormunkát vagy sem. Jó lenne, ha meg tudnál maradni ebben a stílusban most egy darabig és nem mocorognál bele a nagyon is divatos, de igen rövid élettartamú digitális retusba. (hegyi)
értékelés:    

Az első pillanatban azt gondoltam erről a képről, hogy na megint valami Gimesi-féle brahi, de tulajdonképpen fejet kell hajtsak most Gime előtt, mert azt mondom, hogy igen, ez lehet egy út, hogy különböző szerepekben, szerepálmokban megmutatjuk magunkat: milyen lenne, ha hittérítő lennék. Meg kell, hogy valljam, hogy nagyon erős az üzenete ennek a képnek. A kép címe is arra a jelre utal, ami Gime nyakában lóg. Ez egy egyiptomi hieroglifákban is fellelhető jel, de ebben a formában, ahogy ezt most látjuk, ez igen jó karikatúrája lehet bármilyen vallási megjelenési formának, olyan, mint egy furcsa hittérítő, aki szembe áll velünk, és nagyon szuggesztíven, szuggerálón tekint ránk, vizslat minket, mi nem tudjuk abbahagyni a szemkontaktust, mert akárhova is bolyongunk ezen a képen, mindig a szemhez jutunk vissza. Az az egyetlen kérdés fölmerült bennem, hogy biztos-e, hogy ehhez a helyzethez a borosta valóban illik-e. Én azt mondom Gimének, hogy az egy jó irány lehet, ha saját magamat különböző szituációkba beleképzelem, és mint egy jelmez, vagy mint egy álarc, maszk, ezeket magamra öltöm, de akkor legyek ebben pontos. El tudok képzelni olyan helyzetet, amikor ez a hittérítői vonal terepen, Afrikában, jelenik meg, és ebben a szituációban elfogadható lehet az is, hogy valaki borostás, hiszen a körülmények nem teszik azt lehetővé, hogy minden nap borotválkozzon, mert mondjuk nincsen folyó víz. De akkor ezt az öltözettel is segíteni kell, lehet ez egy következő irány. Ennél az öltözetnél, ennél a figuránál most nekem ez ilyen szempontból kérdéses. A világítás rendben van, mondhatóan nagyon konkrét, nagyon leíró jellegű portrét kapunk. Megvan a három csillag, megvan a leckemegoldás, ha gondolja Gime, akkor érdekes lehet, hogy megnézzük, hogy milyen, amikor Gime vízvezeték-szerelő, vagy tehenész, autóversenyző, szóval különböző irányokat lehet venni, mint szakmák, de ezeket lehet filozófiai értelemben is venni, hogy milyen az, amikor angyal, ördög, stb., szóval ezeket a vonalakat tovább lehet vinni. Én erre sarkallnám őt, hogy ha egyszer már egy ilyet elindított, akkor ezen lehet, hogy érdemes lenne végigmenni. (hegyi)
értékelés:    

Gime, nehéz helyzetbe hozol, ugyanis szívem szerint azt mondanám, mindenféle boncolgatás nélkül, hogy végre, de jó, hogy visszajöttél az utcáról, de jó, hogy elkezded az első leckéktől újra, hiszen ez lehet az alapok rendbetételének útja, hogy elkezdünk újra nekifutni a leckéknek, de minden örömöm mellett ott van az, és remélem nem tűnök telhetetlennek, hogy oké, de mi a francnak ez a túlmaszatoló technikai játék? Ez még mindig azt mutatja, hogy a néző és magad közé emelsz egy fátylakból épített labirintust, hogy a népmesei hoztam is ajándékot meg nem is élményt adod, mutatom magam, meg nem is, itt is vagyok, de nem is, őszinte vagyok, meg nem is. Hogy a többszörözés is szoftverjáték-e vagy nem, ezt nem tudom megmondani, de nagyon szívesen megnézném ezt a képet úgy, hogy nincs benne semmi brahi, semmi manipuláció. Ugyanis ez akár lehetne egy CD borító is, valami transzdancetucituci zenéhez, az értelmiségi disk jockey, vagy valami ilyesmi, rázza a fejét az ütemre... igenám, de akkor minek az ezüstlánc és minek a szemüveg? Nem tudom, érthető-e az az ellentmondás, ami így most kavarog a képen: félmeztelen vagyok, tehát őszinte, eszköztelen, nézek a kamerába, tehát nézhetsz te is, szemüvegem van, tehát enyhén szoció, miközben a szemüveg jó védőpajzs is, és a nyakamban a lánc, ami ezt az egészet áthúzza, még jó, hogy nem ujjnyi arany, és mindezt bemozgatom, rázom, hogy őrüljön meg a néző, hogy nem ám, ez csak vicc volt, figyiszt neked, dehogy mutatom meg magam, dehogy akarom, hogy megismerj, és erre rímel a szín, a tónustorzítás, hogy vagyok inkább kiöregedett popsztár, de a manírjaim nem adom, azokhoz ragaszkodom. Gime, tedd meg, hogy készítesz egy sallangmentes verziót is. (hegyi)

Andás, én megint azt kérdezem: mi történik ennél a képnél a feldolgozással? Én öregszem, és néha kell szemüveget kell használnom, de ez szemüveg nélkül is jól látható, hogy itt a fekete és fehér határvonalánál valami tömörítési hiba van. Nem tudom, hogy te jpg-ben dolgozol-e, és abban masszírozod a képeket órákon keresztül, 26-szor rámentve a jpg-re, de az biztos, hogy valami borzalom történt. Tessék megnézni az eredetit, és próbálni ezt valahogy korrigálni, mert ez így az egésznek a szépségét és líráját veszi el. Megint valamit túl akartál csinálni az utómunkánál. Nem értem ezt az önbizalomhiányt nálad, hogy miért kell az utómunkára ilyen nagy hangsúlyt fektetned, itt nem a jó értelemben vett utómunkáról beszélek, hanem arról, hogy készül egy kép, ami önmagában lehet, hogy tökéletesen jól működne, és valamiért nem bízol annak az erejében, és elkezded túlakarni, túlkomplikálni az egészet, elkezdesz valami olyan esztétikai formát ráhúzni, ami pont esztétikájában hibás. Miért akarod ezt az egészet egy szoborvilággá merevíteni azáltal, hogy ezt a tónusrendet ennyire bekormozod? Mi ebben számodra a vonzó? Én ezt nem tartom jó ötletnek. Idegennek tartom magától a nyersanyagtól. Ha ezt nyomtatásban megnéznéd, és kitennéd a faladra, akkor látnád, hogy még ennyi részlet se marad. Az egész egy árnyjátékká csökkenne, miközben a formáját veszítené ez el. Ennek van egy fontossága, hogy ezek élőlények, tiszteljük meg őt azzal, hogy ennek is kezeljük. Tessék megnézni az éleit ennek a fekete körvonalnak, ott mi van? Ez mit jelent? Szétmasszíroztad a hátteret, vagy mit csináltál ezzel? Ismétlés. (hegyi)