Munkák | Page 6 | Látszótér

Szűrés

A képek sorrendiségével van bajom, valahogy az utolsó kép kilóg nekem, ha kihagyom, nincs vége, ha bennhagyom, nincs eleje. És kevesebb redundancia, több közeli kellene. (hegyi)
értékelés:

Mobilos panoráma.

Bevallom, nekem is. Utálom az átnevezgetéseket. Ha még egy pár lépéssel feljebbről fotózol, akkor a Metró legyezőszerű tetejénél vágható lenne a kép, és így jobban koncentrálhatnánk a kép belsejére. (hegyi)
értékelés:

Nincs megfejtendő sztori, csak pár fotó a Játék miatt.

Don Mészáros, meggyőző színészi alakítást látunk, csak az utolsó képnél bukik le a szereplő, de tulajdonképpen még ez is belefér. Ha egy képet kellene kiválasztanom, az az első lenne. (hegyi)
értékelés:

Megbolondítottad a képet azzal, hogy átforgattad, jót tett neki ez a kis szürrealitás. Gyerekkoromban volt hasonló redőnyünk, akkor is nagyon elvarázsolt. Dolgoztál már ezzel a fényjátékkal és remélem, még fogsz is. Egy ujjnyit ha a jobb oldalból vágsz, azzal, hogy kimozdítod magad oldalirányba, még dinamikusabb lesz a forma és ez jó ellenpontja lehet az ágyban nyugalmasan töltött időnek. (hegyi)
értékelés:

Nem akartam külön feltöltögetni őket, mert a téma, a cél, és sokminden ugyanaz, csak kicsit másként fotózva.

Két képet kapunk, ebből az első az, ami nekem egyben van, többet sejtet, jobban elgondolkodtat. (hegyi)
értékelés:

Egy korábbi fotósorozatomból dolgoztam ki egyet, korábban küldtem be egy verziót már ebből is. http://latszoter.hu/szakkor/gyors-tajkep

Ritkán utazom vasúton, ezért talán még jobban vonz az ilyesfajta mozgás játéka, és az mindenképpen tetszik, ahogy a felhők szerepelnek a képen. De a vonat ablakából kilóghatna egy fej, mert így csak a száguldás érzete van meg, de a története nincs. (hegyi)

Balla Demeter művészi érzékenységű portréi, fotólenyomatai a magyar kultúra elmúlt évtizedeinek egyik legautentikusabb darabjai. Páratlan életművének egy szeletéből januárban nyílt kiállítás a Balassi Intézetben. Nem egyszerű arcképcsarnokban járunk. A kiállítás kurátora Kincses Károly fotómuzeológus, akinek rendezésében Balla Demeter csendéleteivel sugallott érzések mély, és emberi rezdülései ölelik a képeken ábrázolt művészeinket. A kiállítás 2017. március 22-ig ingyenesen megtekinthető minden nap 10-18 óra között. Művészeteket kedvelő, kultúránkat kedvelő barátaim, akik nem láttátok még e kiállítást, még megtehetitek!

Köszönöm a képes beszámolót Demeter kiállításáról, örülök, hogy el tudtál menni! Nagyon tetszik az az összeállítás, amit csináltál, főleg az utolsó előtti kép. (hegyi)
értékelés:

A képen Gyárfás István (gitár) - Tóth Viktor (szaxofon)- Orbán György (bőgő). Háttérben a falakon Mester és tanítványai - Eifert János mesterkurzusának kiállítása.

A képekről: Nem sorozatként, hanem összehasonlítás miatt küldöm így be. Az első fotó négy kép összefűzéséből áll, többet visszaad a helyből. A második fotó egy kattintás ugyanazzal a 35mm-es (50mm ekvivalens) optikával. De mondom a hibákat is amit már most látok. Ülve maradtam, úgy fotóztam, főleg a kettesen látszik ez nagyon, ott fel sem emeltem annyira talán a gépet, már nem emlékszem. Előtérben ezek a kabátok nem túl jók, még ha laborálással csökkentettem is a hatásukat. Az első képnél pedig várhattam volna, amikor Tóth Viktor is fúj a szakszival, talán az szerencsésebb pillant lett volna. Kisebb technikai hibák is vannak, pl kicsit homályos, rossz volt az élességállítás, nem akartam vakuzni, sem a segédfényt használni, és közben nagy volt a rekesz, kicsi a mélységélesség. Ettől függetlenül a remek hangulatból azért talán csak átad valamit!

Értem a kérdést, amit a leiratban felvetsz, nekem a második kép a jó, de anélkül, hogy rendes riport lenne több képpel, ez így önmagában még csak emlékkép, ott is. (hegyi)

Ahogy az előzőeket, úgy ezeket is nagyon kedvelem, elfogadom ezt a kompozíciót is a fekvő formátummal, de ezt is kipróbálnám állóban is. És még valami. Lehet, hogy kísérletezni kellene azzal, hogy valamennyi derítést adsz, egy picikét csak, hogy a test térbeliségének érzékeltetése ne csak a lézerfényen nyugodjon. (hegyi)
értékelés:

Itt az lepett meg, hogy ilyen pici területre hogy összerendeződtek hegyesszögek amelyek különböző rétegekből származnak.

Ez egy jó megfigyelés és még a szerencse is a kezedre játszott a madárral (de mi történt körülötte, miért van az a fényudvar?) . Jó a kompozíció, kedvelem. (hegyi)
értékelés:

Az a képed, amit korábban Ötvenes élethelyzet címen töltöttél fel, az oké, ez ahhoz képest, brahi. (hegyi)

Volt egy korábbi ilyen tányéros ezzel az alappal. Az alma nem túl tökéletes, nem tudtam szebbet szerezni. Itt most az is érdekes számomra, hogy elfogadható-e az alma alja is, vagy csak a teteje? Az alja nekem simább, jobb most ide, de Zsolttal arról beszéltünk egyszer, hogy nem annyira szerencsés.

Kedvelem ezeket a montázsokat, érdemes lenne ezt az ajtót jobban kinyitnod a magad számára. A kérdésedre a válasz az, hogy ebben az aspektusban rendben van az alma alja is, üzenetértékkel bírhat, mivel kevés jelkészlettel dolgozol, hogy mit választasz. (hegyi)
értékelés:

Egy korábbi vázlatomon kezdtem el kísérletezgetni, annak eredményéből pár darab az alábbi sorozat. Rögtönzött naplójegyzet A ferdékhez egy gondolat, ott kifejezetten azt vizsgáltam, hogy a kis mélységélesség ezen a sík felületen hogyan használható. És általában igaz, hogy a tartalmi közlés mellett próbáltam a kompozíciós irányokat keresgetni ezen a bázis, de ebben a témában még komoly hiányosságokat érzek. Velem ilyenkor az történik, hogy lerakom egy időre, majd később felülvizsgálom őket.

Egyáltalán nem csodálom, hogy ez lett a hónap képe, mert egy olyan munkát kapunk tőled, ami ritkaság a Látszótéren. És tudod, mi az érdekes, István? Hogy ezekben a kollázsokban mintha megtaláltad volna a magad - még ha áttételes is - szabadságát is. (hegyi)
értékelés:

Miért a hónap képe:

Február hónap képének Mészáros István Variációk rétegekre című sorozatát választom, ha konkrétan egyet kell kiszúrnom, akkor az a négyes vagy az ötös kép lenne. Jó elképzelés, jó kivitelezés, nagyon igényes munka. Szeretném megemlíteni, kik voltak még versenyben nálam a címért: nagyon tetszik Frantisek Balga Elmúlás és Átváltozás című képe, Gerlei Gábor Tulipánok című képe és szintén az első helyezett Mészáros István Quo Vadis sorozata. Mindenkinek további jó munkát, jó fényképezést kívánok! (Schummel Dénes)

Annyira érzem azt, amit mutatsz, a "szabadenekemezt" dilemmáját, a dühöt, a dacot, szembenézés hiábavalóságát, ezzel kínlódom fél éve, azt hittem, jobb lesz, ha átlépem a bűvös ötvenet, de lószart lett jobb. Üdv a klubban és köszönöm az őszinteséged! (hegyi)
értékelés:

Van ez a nyolc vagy tíz éves fotóm, és a háromhatvanötösök heti generációk feladványáról beugrott, úgyhogy előkerestem. Itt nem kellett instruálni senkit semmire :)

Az a bajom, István, hogy ahhoz, hogy ez a kép laza legyen, túl szabályos, túl decens, ahhoz pedig, hogy geometrikus, mértani legyen, túl sok benne a hiba. Tudom, hogy furcsa egy családi képnél ilyenről beszélni, de egy portré is, ha darabjaira bontod, geometria. (hegyi)