Elemzés

Majdnem

Pollock világa jut eszembe róla, talán nem véletlenül. nagyon kedvelem azt, amit létrehozott. Ilyen esetben felerősödik a tömegelhelyezés és a forma szerepe, ki kell egyensúlyozni valahogy a kép területet. Most a mérleg nyelve súlyozásában elbillen a bal oldal felé. (hegyi)

Ellenfényben

Nagyon kell koncentrálni, hogy felfogjuk, hogy mi is jön be az ajtón. Nyilván, erre nem lehet előre jól felkészülni, hacsak nem távirányítós a kutyus. Ilyen esetben van az, hogy alapvetően a pillanat jó, de a helyzet és a forma nem adta ki. (hegyi)

52/20 Naplemente a MilleniumSpike-on

Az utolsó fénysugár.

Nekem az ilyen körbekerített panorámaszerű dolgok nem a barátaim, se fekvőben, se állóban, de tudom, hogy másnak izgalmas, szóval elfogadom, hogy van ilyen is, viszont ha már van, akkor azt gondosabb utómunkával kéne megcsinálni, sok most a szürke fátyol ezen. A másik, hogy egy tű elég lenne, a zászló nem kell. Én alul is szigorúbb lennék, a busz aljánál vágnék. Talán ha pár lépést előbbre jössz valahogy, akkor kihagyható lehetne a zászlórúd. A tűtornyon a fény igen szép megfigyelés. (hegyi)
értékelés:

hotel

Két lépés a járdaszigetre, és a kép tökéletes lenne. Ugyanis a rendőrlámpa a szélen nem kell, és az se biztos, hogy kell, hogy balra az utcával új teret, új irányt nyiss, mert ez elviszi a figyelmet a hotelről. Az egyszerűsítés sokszor erénnyé válik egy képnél, a néző számára konkretizál, értelmez, ha amit csak lehet, a nem fontos dolgokból lehagyunk. Itt a hotel és az autók fényei kellene hogy domináljanak. (hegyi)
értékelés:

Utómunkált almák

Heti Hegyi kontra PS és egy kis gyakorlás.

Egy kis kontraszt még jót tenne nekik, és talán szűk is a kompozíció. (hegyi)

alternativ 365b/148

Lett ma ket pocsek telefonos kepem, ez az egyik, a masik megy a szorgalmiba.

Sajnos nem tudok vitatkozni, és nem csak az idő múlása okán nem érthető a miértje, hanem úgy globálisan sem tudom, miért készült a kép, szinte véletlen exponálásnak tűnik. (hegyi)

Vizsgálgatom még magamat...

Nos, itt több dolgot nem értek János, és segítened kell, hogy mi miért lett így, mert én nem találom a magyarázatát. Az egyik a tónus. Miért kell az alján a feketéket elveszteni, miért állunk meg a sötétszürkében, mi ennek a tónusterjedelem törésnek a lényege vagy értelme? Azt tudom, van ilyesmi divat, telefonos appok filterei között is, de hogy minek, nem értem. A fád, fáradt érzetet ez csak imitálja. A másik a képarány. Én szeretem a fekvőt, és mondom is mindig, hogy a portréhoz nekem sokszor fontos az a plusz, ami ettől a formától adódik a környezetből, de itt nincs ilyen. Csak a szűk tér fenn és lenn, és ehhez képest az indokolatlan tágság oldalt. A harmadik a fények kérdése. Nem nagyon előnyös az, hogy alulról adsz fényt, túlhangsúlyozol vele olyan részleteket, amik kivisznek az együttérzésből, vagy máshogy mondva a szerethetőségből, és ami marad, az eléggé állatiasan kopog, ijesztő, és ezt a fentről jövő fény nem egyensúlyozza. Fordított aránnyal a dolog jobb lenne, fentről több, lentről kevesebb fény. Kérek ismétlést. (hegyi)

Pót-naplemente

A mai naplemente helyett egy nov.13.-i, kárpótlásul.

Ez egy igen finom, szép kép lenne, ha... ha nem zavarna annyira az a hullámvonal, ami jobb fenn történik. Arra egyrészt nincs szükség, másrészt vágható is lehet utólag, de inkább jobb lett volna ezt exponálásnál korrigálni a kamera mozgatásával. Mindemellett a többi része igen jó matéria, csak francba, hogy nem tudok elvonatkoztatni a tetejétől. (hegyi)

52/19 Minta

Sajnálom, hogy lehagytad a földet, a talajt vagy a házakat, szóval a viszonyítási pontot, a lehetőséget, mert ez igazán akkor lenne izgalmas, ha ez a fajta mintázat kapna valami horgonyt, ami által épp a valóság megjelenésével lehetne hatásos ez a megfigyelés. Így is megvan a minta, persze, de ahhoz, hogy ez időtálló és egyedi legyen, kellene a fent leírt viszonyrendszer is, mert enélkül ez csak egy felhőkép, ami lehet, hogy a cumulusokért rajongóknak izgalmas, de a civileknek ez csak egy szép felhőkép, amiből azért elég sokat találni. (hegyi)
értékelés:

Mire a hold lemegy

Van ebben valami vicces is, ahogy arra a pöttyevő játékra hajaz a Hold képe, talán pacman volt a neve a játéknak, de ha ezt félreteszem, a kép alapvetően jól sejteti a háztetőt. Tudom, nem könnyű exponálni úgy, hogy valami derengjen a tetőből is, ehhez technika kell, ami bírja a hosszabb exponálást is. Szóval elfogadom, érdekes meglátás. (hegyi)

Alkonyodik

Feri, ez szép, nyugalmas, de van benne kis dráma is, a por vagy pára is jó, szóval na, nem tudok ennél többet mondani, három csillag. (hegyi)
értékelés:

moolight challengemoolight challengemoolight challenge

25 km, éjszaka. Több mint 700 résztvevő.

Nehéz dilemma, hogy amikor benne vagyunk egy szituációban, mint ez, akkor örüljünk a létezésnek és hogy kibírjuk, meg persze a társaság is, minden, vagy fotózzunk is, azaz dokumentáljunk. A kettő között laknak az emlékképek. Ugyanis ez a sztori tök izgalmas lehet, és ebből kapunk is ízelítőt, az első kép nagyon ígéretes, de a történet nincs végigmesélve és nincs dinamizálva. Nincs igazán eleje, mert nem indulunk el valahonnan és nincs vége, nem érkezünk meg sehova, közben nem ismerünk meg arcokat, nincs léptékváltás és így az egész nagyon távol marad, a nézőnek meg az irigység jut, hogy de jó lett volna látni, ott lenni, de igazán ez se tud annyira erős lenni, mert hogy nem tudjuk mit és hol, kikkel és hogyan. Ez melós, én tudom. De ez az etűd lényege. Csak annyiban más a riporthoz képest, hogy líraibb, több elrugaszkodott megoldást enged meg és több asszociációt, kevéssé kell tényszerűnek maradni, de sztori az kell. (hegyi)
értékelés:

Csend

Remélem, nincs kétséged afelől, hogy azért megyek bele mélyebben a kérdésekbe, amit a képeid felvetnek, mint problémát, mert segíteni akarok és nem azért, hogy elvegyem a kedved, sőt. Azt nem tudom, mit szerettél volna mesélni ezzel, de az biztos, hogy akármi is volt a cél, ez a kép így nem jó. Több irány is lenne, bármelyik választható, és remélem, fogsz ezzel dolgozni és ismételsz. Az egyik lehetőség, hogy a teljes testet mutatod innen, ahonnan most nézzük, megfelelő képaránnyal, nem panorámában persze. Itt aztán megint két út van, bevállalod aktban, vagy ha nagyon nem megy, akkor keresel egy lepedőt, takarod a testet, de az biztos, hogy így csonkolva rossz. A másik irány, hogy változtatsz a kamera helyzetén, vagy elviszed láb felé, vagy fej fölé irányba, tehát elmozgatod, elforgatod és perspektívát adsz ezzel a testnek. Mindegy, te tudod melyik áll közelebb ahhoz, amit mondani akartál, de valami kéne ezzel kezdeni. (hegyi)

Sziluett, vörös és fekete színekben

Feri, én ezt így nem értem. A lágyság miatt a forma kevéssé jön át, de ez nem lenne baj, ha a modelled látnám, nem csak a körvonalát, bal felső sarokban van valami eltérés, gondolom ez valami üveg, vagy golyó lehet, de így ebben a fényben ennyi világítással ez nem adja most át, amit mondani akarsz vele. Lehet ezt ismételni? (hegyi)

tényleg

Az érzések megvannak, de minden más pontosítandó lenne János, a vágás fura, a képszerkesztés is, most mint egy unicum reklám, fuldokolsz a vízben ettől, és talán érdemes lett volna vagy fejjel, vagy törzzsel felénk fordulni, tehát kimozgatni a dolgot valamennyire, mert így most nem egyértelmű azért, hogy ez az egész mit akar mesélni, és kinek. A személyességhez kéne még kontaktus a néződdel nekem. (hegyi)
értékelés: