Feladatmegoldás

MŰVÉSZET ÓBUDÁN

MŰVÉSZET ÓBUDÁN

Budapest, 2011.10.03.

Óbuda ezek szerint jó hely, még akkor is, ha a naív festésztet nájlonsátorlapon szerepel, mert legalább van, lehet vele szembesülni. Kitűnő, ahogy a traverz árnyéka átfolyik a képen és átmegy az útra, ez adja az értelmét a térhasználatnak a képen, ráadásul ezáltal a női szereplő is más értelmet kap, nem csak egy sima poénkép, hanem konstrukció is született. Köszönöm! (hegyi)
értékelés:    

Éltető cseppek

Éltető cseppek

Éltető cseppek... kiránduláskor mi emberek kevésbé szeretjük ha esik az idő, nos a növényzet ezzel teljesen máshogy van... :) A természet felfrissül, a növények megújulnak, erőre kapnak. Igaz a pókhálók gazdátlanul remegnek a levelek-ágak közt, de mégis minden ezektől az esőcseppektől kel újra életre.

János, gyönyörűek a zöldjeid, nagyon él a kép, viszont bár értem a pókhálót, de így most inkább karc jellege van, mint háló, nem biztos, hogy vissza tudja azt adni, amit ott láttál, mert ott óhatatlanul a mozgás által csillog, változik a pókfonal, de itt egy statikus helyzetnek kellene átadnia az élményt, ami most nem sikerült. A cseppek kitűnően sikerültek, amin változtatnék, hogy még kevésbé legyen a háttér zavaros. Látom, a mélységélességgel amit lehet, megtettél, de a folthatásokat ez sem tudja eléggé redukálni. Ez nem jelenti azt, hogy csak steril háttér lehet a jó, de most versenyben van a víz, a levél, a háttér, és ezek aránya nem egyértelmű. (hegyi)
értékelés:

A kör

A kör

Bontás előtt.

Tetszik nekem ez a kör négyszögesítése projekt kép, ahogy a háttér él, nyílnak az újabb terek, jó ritmusok jönnek létre, de van egy olyan érzetem is, hogy ez egy előadás színpada, mint egy díszlet, viszont ha ez elfogadható, akkor jó lenne valakit látni ezen a színpadon. Persze ez csak egy spekuláció, hiszen a fene se tudja, hogy ott járhat-e, jár-e ember, ezért ez úgymond nem hibája a képnek, hanem egy meglátás, hogy hogyan is lehetne még izgalmasabb nekem. Köszönöm! (hegyi)
értékelés:    

Emberlenyomat

Emberlenyomat

Direkt nem olvastam el a hozzászólásokat, szó ne érje a ház elejét, hogy valami is befolyásolt volna. Ebben a képben szerintem van jó, és van rossz is, szóval már most előre bocsátanám a két csillagot, és mindjárt el is magyarázom, hogy számomra miért nem tökéletes ez a kép. Az ötlet maga tetszik, jó ez a vászon, meg talán üveg, én nem tudom mire nyomta fel magát Zsolt. Ami viszont valahogy nem tetszik, az az anyag esése, vagy nem elég gyűrött, vagy egyszerűen olyan, mintha a Zsolt nem tudta volna eldönteni, hogy gyűrött kell neki, vagy vasalt, szóval ez a létrehozott textúra szerintem nem a legjobb, viszont a has-rész nagyon ügyes. Ott, a hasnál, Demetert látjuk? Mert akkor a kép kinyílik afelé, hogy miből is áll egy ember, ez esetben a Zsolt, és én tudom, hogy az ő lényét, gondolkodását, szóval a személyiségét sokban befolyásolta/ja Demeter, és ezért én is fontosnak tartom, hogy szerepel a képen. Továbbá látunk egy kamerát is, szóval sok olyan kis apró dolog bújik meg a képen, amiből látszik, hogy Zsolt alaposan átgondolta ezt a fotót. Jó ez a kép, csak szeretném látni Zsolt jobb kezét is, és szeretném, ha nem ilyen rondák lennének azok a redők. Azt kell mondanom, hogy a kép szellemi háttere hibátlan, ismételd meg Zsolt, és figyelj egy kicsit arra, hogy esztétikusabb legyen, én ebben a vágásban sem vagyok biztos. Viszont a fekete-fehér jó, mert lecsupaszítja a lényegre a képet. Nem is ragozom tovább, szerintem érted, hogy mi a bajom. (Bach Viktória)
értékelés:

A háromszög körösítése

A háromszög körösítése

Azt hiszem ez a maximum amit ki tudok hozni ebbol, ha nem talalt, akkor osszegyujtottem egy marek kesztyut es abbol fogok valamit osszerakni ugyanerre a temara. Lehet, hogy harom pohar italbol nem tudok beszelgetest meg hangulatot csiholni hiaba erolkodok.

A helyzet az Szilárd, hogy én visszamennék a helyedben, és még egy kísérletet tennék. Az előzőhöz képest ez nagy előrelépés, szuper, hogy a műbőr felület csillogása ennyire anyagszerűvé teszi a székeket, jó az asztal műmárványa is, abszolút jól megfogtad ezt, és jók a ritmusai is ezeknek a tárgyaknak. A megoldás pedig az, hogy az asztalt illetően a logikát kapcsold ki. Hiába három az a csésze, meg citrom, meg tej, meg ropi, meg szalvéta, ez lehet, hogy a valóságban mind elfogyasztásra került, de az asztalt is kezeld úgy, mint egy geometriai feladványt. Kevesebb több lesz. Egyszerűsíts. Például két csésze, teával, egy tányér citrommal, és kész. Se kanál, se szalvéta, se ropi. Legyél türelmes és megládd, meglesz ez. Ismétlés. (hegyi)

Nem véletlen Aranypart

Nem véletlen Aranypart

Ha jól látom, egy fiú, egy lány, egy fiú, egy lány a felállás, vagyis sejthetően baráti párok, és kifejezetten jó az, ahogy a tartásból arra lehet következtetni, hogy ezeket az embereket lenyűgözi a lemenő nap fénye, a víz csillogása, a fény mágiája, a vitorlások árbocai, és mindez olyan hangulatban árad a képről, ami nagyon jól dekódolható a nézőnek. Ilyenkor hangzanak el életre szóló ígéretek, vallomások, kötelékek köttetnek, szóval jól fogalmaztál. (hegyi)
értékelés:    

önkritika

önkritika

Új vagyok a fotózás művészetében és az oldalon is. Azt már tudom, hogy nem szeretem saját magam fotózni:) Ez egy kicsit közeli, kicsit csúnya, de én vagyok.

Zoli, üdvözlünk a Látszótér oldalán, ha velünk maradsz, akkor ha megszeretni nem is, de mindenesetre gyakorolni fogod még remélem eleget az önportrét, mert fontos a továbblépéshez. Ez egy jó meglátás, jó ez a szűk tónusmenet, a szelektív színezést felejtsük el, nem időtálló megoldás, viszont izgalmas, ahogy fejreállítottad magad. Ez most megvan, de ne hagyd annyiban, jöhet még erre is lecke és várjuk a folytatást! (hegyi)
értékelés:    

HURRÁ, ITT A TAVASZ

HURRÁ, ITT A TAVASZ

Budapest, 2012.04.24.

Értem én, itt a tavasz, kirepülnek a motorosok és a tolókocsisok is, van ebben humor, de úgy érzem, hogy ebben a képben most több szálat akartál egyszerre elindítani, és ez nem sikerült tökéletesen. Egyrészt a tavaszi hangulat, másrészt a motor-tolókocsi párhuzam, aztán hogy mind a kettő üres, és a kuka, és a gyalogosok - szóval ez jó, de nekem egyszerre túl sok feldolgozandó irány, és elkezdek tétovázni a nézés közben, hogy most akkor mi is van, honnan fog előugrani a kép főszereplője, mint a nyúl a kalapból? Ha majd adódik erre mód, kéne kicsit letisztázni ezt és esetleg egy új megfontolással ismételni. (hegyi)

Árnyék ember

Árnyék ember

Ez egy jó első leckés megoldás, nagyon jól érvényesülnek a vízfelület ritmusai, jók a kavicsok, kövek is, szépen adják a víz mélységét. Átteszem elsőbe. Ugyanis harmadikhoz már konkrét portré kell egész alakban, nem úszható meg árnyképpel. (hegyi)
értékelés:    

A jövő!

A jövő!

Ez egy logikusan megfogalmazott kép, és eltalált az is, ahogy a fény a levélen megjelenik. Azt kell jól megfigyelni ilyenkor, hogy mi történik a fa körül. Mi van az előtérben, és mi mögötte, mit látunk, milyen foltok és formák vannak még. Mert most az előtérben száraz levelek takarnak, a háttérben meg a nap süt át egy felületen úgy, hogy az erősebb fény, és nagy flekk, elviszi a figyelmet, nem tud érvényesülni a kis fa. Érdemes lenne ismételni, ha erdőben jársz. (hegyi)

SZÁGULDÁS

SZÁGULDÁS

Budapest, 2012.07.21.

Hát ez zseniális! Tényleg legurultál a lejtőn? Fú, irigyellek! Egyszer egy barátomnál építkezés volt, és kellett a tolókocsihoz is tervezni a kerti utat, meg hogy be lehet-e menni a házba, ez egy vendégház, ezért a legegyszerűbb az volt, hogy levittünk egy kerekesszéket, és én beleültem, és próbáltam, hogy hol hogyan tudok elmenni. Fura volt, de előjött belőlem is a gyerek, egyre bátrabban rodeóztam, és azt gondoltam, hogy ez tök buli, hogy lehet rollerezni. Aztán egyik lépcsőre épített rámpán nagyobb sebességgel felhajtva sikerült hanyatt kormányoznom magam, nem volt nagy élmény, bár az ijedtség nagyobb volt, mint a baj, de azért puklim az lett. És persze tisztában vagyok azzal, hogy a kerekesszék nem leányálom, de bevallom, hogy ez a legurulás a nagy lejtőn, ez azóta is bennem van, mint vágy. Jó a kép, vidám, jó, hogy a kocsis képi világba ezt is bekapcsolod. (hegyi)
értékelés:    

Jómagam

Jómagam

A sokadik próbálkozás.

Csongor, ez tulajdonképpen egy jó próbálkozás, ahogy írod, és szerintem az a megoldás, hogy a technikát kell valahogy kigyakorolni, akkor az már nem idegesít, és tudsz magadra koncentrálni. Persze nehéz így tanácsot adni, hogy nem ismerem a géped, tehát amit írok, az csak elv. Ha van állvány, az jó, mert akkor nem kell tartani a gépet. Ha nincs, egy könyvespolc is megteszi, vagy bármi stabil felület. A gépeken általában van időzítő, amit akkor szokás használni, amikor csoportképet készítünk, és mi is oda akarunk szaladni a csapathoz. Na, ha van ilyen, ez is segítség, hiszen 30-40 mp van a géptől elmenni és megtalálni a helyünket. Azért írom ezt, mert itt most az érződik, hogy elfáradtál a próbába, ezért nem tudsz felszabadult lenni. Ugye nem haragszol, ha ismétlést kérek? (hegyi)

Vissza három, padlógázon

Vissza három, padlógázon

Ez egy jó irányú kép, jó az, hogy robban a por, hogy erőt sugároz, viszont korán exponáltál. Még egy métert hagyni kellett volna a kocsit haladni odáig, ahol az a pár ember csoportban áll. Ez mellett pedig stabilan tartsd a kamerát, hogy csak az autó mozogjon, más ne. (hegyi)

Welcome

Welcome

A víz és a természet a lételemem...

Jó az ötlet Csongor, de a kivitelezésben pontosabbnak kell lenni. Tudom, nem egyszerű fél lábon egyensúlyozni és még exponálni is, de ha eldöntötted, hogy ezt a képet akarod, hogy a tested árnyékába kerüljön a lábad, akkor maradjon is az árnyék határain belül, ne lógjon ki esetlegesen. A másik, hogy ha már azt mondod, hogy szükséges a partot is megmutatni, akkor keress olyan partszakaszt, ami jellemzőbb, erőteljesebb, hogy legyen miért a képre kerüljön. Ismétlést kérek. (hegyi)

Érkezem

Érkezem

Abban zseniális ez a kép, és ezzel a leckét is teljesíti, hogy a mancs olyan, mintha kilépne a képből. Ez annak köszönhető, hogy épp minden más testrésze a kutyának mozgásban volt, ez mellett pedig a többi, álló része a képnek a mélységélesség okán kerül más dimenzióba, ez tehát az, ami miatt a kép működik. Azt azért tegyük hozzá, hogy ez egy tanulmány, ami arra jó, hogy ezt megfigyelve és begyakorolva a következőkben már a mozgás lekövetése megvan, akkor jöhet az, hogy igen, de közben komponáljunk is, a kutya füle ne maradjon ki, vagy hagyjuk közelebb jönni, hogy teljesen vágható legyen, hogy a környezetben mi van és abból mennyit adunk, szóval munka az még van ezzel, de a mozgás leckébe ez egy jó meglátás. (hegyi)
értékelés: