Feladatmegoldás

sirályok

Zavarba hozol Viki, mert számomra értelmezési gondokat jelent, hogy hogyan legóztad össze ezt a képet és miért így. Adva van egy elszúrt kép háttérnek, csúnyán zajos és bizarr színei vannak, mintha valami bolt kirakatában lenne egy kivetítő, és rákerült 3 sirálymadár, háromféle színnel, de nem dekódolható, miért oda, miért ezekkel a színekkel, szóval a végeredmény tekintetében nekem ez nem áll össze képpé. (hegyi)

part

Szép, jók a színek és izgalmas a terep, talán kicsit túlfokozottnak érzem a tónusokat alul, ami azt jelenti, hogy ha visszaveszel, akkor a víz tónuskülönbségeit jobban lehet érezni és a hullám kevéssé vágja talán ketté a képet, bár lehet, hogy az is segített volna, ha vagy kicsit korábban, vagy picivel később exponálsz, hogy ne legyen ekkora itt ez a tónusszegény sáv. (hegyi)
értékelés:

Attila

Hozzám tartozik.

Finom a jelzés, jó irány, és azt kell mondjam, hogy kevés hiányzik a tökéletességhez, a megoldást a geometria adja, hogy ha a lánc íve ilyen erős, akkor ezt stabilizálni a dekoltázs tudja, ami most - és itt nem a kukucskálás beszél belőlem - kevés. Ezen kívül egy kicsit lehetne a kontraszton emelni ahhoz, hogy kevéssé legyen szürke, hogy élni tudjon az ezüstös csillogás. De megvan a 3 csillag, viszont ha gondolod, plusz egy csillagért jöhetne egy ismétlés! (hegyi)
értékelés:

Tűzsárkányok

"A Birodalom fölött tizenhárom Sárkánykirály uralkodik. Hatalmuk fenntartása érdekében kíméletlenül elnyomják az emberek népét, alattvalóik többségét..."
Richard A. Knaak: Tűzokádó sárkány

Aha... nekem meg Dolce & Gabbana legújabb tüzes parfümje. Arról van szó, hogy spekulatív úton bármit be lehet beszélni, de így öncélú marad a dolog, a néződ nem tud belehelyezkedni ebbe a sztoriba. Két eset lehetséges. Az egyik, hogy fényfestésről van szó, és akkor díszítünk a fénnyel, a másik, hogy a fény, a tűzcsóva a főszereplő, akkor viszont részben kevéssé bebukott háttérrel, részben konkrétabb formákkal kellene próbálkozni. Így ez most az így sikerült kategória, ha az eseményen, ahol ez készült, volt még fotómasina, gondolom lett belőle még 23 nagyon hasonló megfejtés. Ilyen erős szimbólumnál nem lehet ennyire gyökértelen a megoldás, mert akkor nem tudunk mi, nézők vele mit kezdeni. (hegyi)

Siráshatár

A kép tévesen értelmezve került a portré leckébe, mert a modell személyiségéről, egyedi vonásairól semmit sem mesél. Jó esetben a zsáner - hiszen igyekszik jellemzően a síró gyereket ábrázolni; rosszabb esetben a giccs leckét oldja meg, emlékeztetnék Jeff Koons világára. Túlélesített, glamour effekt, miközben mindezzel tökéletesen sikerült hiteltelenné tenni azt, ami a történet kiinduló pontja, nevezetesen, hogy valami baja van a gyereknek, amiért sír. Ráadásul, ha már glamour és giccs, akkor tessen befejezni rendesen, akkor a bőrt is rendbe kell hozni, mert zavarba ejtő most, hogy a haj, a szemek fel vannak turbózva, a bőr meg közel a természeteshez, mintha nem lett volna idő befejezni az elkezdett habosítást. Attila, ezen mintha egyszer már túlléptünk volna. (hegyi)

sirály Eszternek

Trükkös ez a dupla expó, bár, nem nagyon tudom megmondani, hogy mennyiben vállalt a technika lebuktatása a szárnyaknál áttűnő vízzel, mindenesetre nem rossz a végeredmény. Az talán jobb lenne, ha egyértelmű lenne ez, amit talán az segítene, ha 10-20%-os szellemképként oldalirányba fel-feltűnne még ugyanaz a madár. Jó a kompozíció, szóval megvan a 3 csillag, de engem zavar a fent említett bizonytalanság. (hegyi)
értékelés:

fenyő

Van ebben valami lakótelepi szomorúság, valami abból az élményből, amikor a panelszoba falára applikált fotótapétával próbáltuk pótolni az elérhetetlent, az álmot, a tengert, az erdőt, és igen, ezek voltak néha félrenyomva, nem tökéletes színekkel, vagy ha mégis, akkor az idő és a napfény megoldotta, hogy torzuljon, fakulni kezdjen az egész, és persze elé toltuk a műbídermejer kisasztalt, és az egész így adott valami furát, valami borzalmasan szomorú és szürreálisat. Ha ez volt a cél, ez megvan, csak kicsit lutri, hogy most akkor a magam asszociációját értékelem, vagy a képet. (hegyi)
értékelés:

TÖK KÖRTÉVEL ISMÉTLÉS

Itt igyekeztem az utómunkával javítható hibákat javítani.

sirályok (megint)

Találtál valamit Viki, ami fontos és jól is közelíted a témát, meg is tudod csinálni, ha kicsit jobban figyelsz. Megyek sorban a képeken. Az első egy kiváló ritmikai megfigyelés, de nagy kár, hogy az oszlopra nem figyeltél és belevágtál. Abba ott fenn nem szabad. Nem tudom, hogy a vágási bajokat mellesleg nem az okozza-e hogy erőszakolod a négyzetes formát. A második kép nem fontos. Kihagyható. Galambok is ilyenek. A harmadik kiváló, de oldalt szűk. Nagyon jó pillanatot fogtál meg. A következő megint össze-vissza van vágdosva, nem nagyon érzem az indokát. Aztán jön egy kiváló portré, balról ez is szűk. A következő is nagyon jó, de fenn benne hagytad a nyak darabját, és ez zavaró, kéne vágni, hogy bal felül már ne legyen fekete benne. A magányos madár a kötéllel hibátlan. A záró kép is jó személyes és kifejező. Szóval nagyon jókat fogsz meg, de nem elég koncentrált a munka, olyan, mintha valami külső elvárást magadra húznál és ez befolyásolna. Ha a vágdosás utólagos, akkor fontold meg, megéri-e a formai kötés, hogy így maradjon. (hegyi)
értékelés:

TÖK KÖRTÉVEL

Budapest, 2011.12.01.

Meglepő, ahogy Sándor a világról gondolkodik, párhuzamos világokban él. Van egy, legkönnyebben matematikusnak nevezhető világa, a rációé, a geometriáé, a kiszámíthatóságé, a biztonságé. Van egy másik, ami a felfedezőé, az álmodóé, a keresőé, ahol minden lehet, ahol nincs szabály, ez a mesék világa. Van egy, ami a szakralitásé, a bölcsességé, a meditációé, ebben a világban lakik a humor, az irónia is. És minden képe ezekből áll össze, mintha ez a három vitázna, játszana, versenyezne, Sándor megelégedésére. Van egy pöttyös terítőm! Hallod? Van tányérom, körtém is! Gyere, játsszunk valamit! Oké, jövök, de látom, van neked tököd is, tökös vagy, hallod? Na, ti ketten szépen összeraktátok itt a matematikát, nem mondom, jó lett, vicces is, de én most ezt picit megbolondítom, elhúzogatom, torzítgatom, hogy igazán jó íze legyen a tökös körtének! És Sándor játszik, vidáman, vagy szomorkásan, de fáradhatatlanul. Na jó, a kép nem makulátlan, de ahogy látom, javítva lett a társak segítségével, úgyhogy Sándor, ez akkor is megvan, ha közben azt mondom, hogy picit sprőd még ez a csendélet, na de nem is ez a lényeg, ahogy egy baráti kvaterkázáshoz feltálalt ebédnél sem a tálalást fogom kritizálni. Tökéletes a szándék, jó a ritmus, megőrülünk a pöttyektől, ahogy kell. Várom a csendéletre a folytatásokat! (hegyi)
értékelés:

Forgó

Gyerekkorra lett volna, de önkritikusan inkább a giccsbe hajlott el.

Nóra, én ezt visszateszem az első gondolatként felmerült gyerekkorba. Merthogy ez nem giccs, így nem giccs. A gyerekkor mindig fényes. Színes, kontrasztos, izgalmas, új. Nagyok és fontosak a dolgok, legyen szó egy kavicsról, egy új bogárról vagy akár a szélforgóról. Történeteket inspirálnak, megszemélyesítenek és repülünk, utazunk velük, és ez az élmény az, amit jó lenne örökre megtartani. Van, akinek sikerül. Neked itt most sikerült. (hegyi)
értékelés:

Kerti menü a'la Zámbó

Ezt az ételt 1-2 éve mindig elkészítem a nyaralás során. Igazi neve nincs, hiszen saját kreálmányom de csak ajánlani tudom, nagyon finom :) Ha lehet akkor a kertben szabad tűzön készítsük! A mennyiségeket nem írom, azt mindenki a maga ízlése szerint megválaszthatja.

Elkészítés: Kisütjük némi kenyérszalonna zsírját, amiben jó adag 8-ad cikkekre vágott hagymát párolunk meg. Egy kisebb zellergumót felvágunk kis darabokra és megpároljuk a hagymán. Utána beletesszük a kis csíkokra vágott húst (ez is lehet bármilyen, akár többféle is). Közben felaprítunk zöldségeket (3-4 paprika, 1-2 paradicsom, cukkini, padlizsán...), ami rendelkezésre áll épp. Amikor a hús már majdnem megpuhult a zöldségek kb felét beleborítjuk (a másik felét én később szoktam, hogy maradjanak a végére ropogósabb zöldségdarabkák is). A már puhuló zöldségek mellé beledobok némi felkarikázott lángolt kolbászt, és felnegyedelt gombát, valamint a maradék zöldségeket. Az egészet készre párolom. Rizzsel, tésztával is fogyasztható, de én friss ropogós fehér kenyérrel szeretem legjobban.

Előre megmondom, a kedélyek megnyugtatása végett, hogy 3 csillagos a kép, mert gusztusos, mert kívánatos, mert legszívesebben ott lettem volna, ahol ez készült, mert én is akarok ilyet. Ez a hatás, ami fontos, és amit elért Attila. Ezért tehát a 3 csillag. Ami miatt marad még a leckemegoldás talonban, az a pontatlanság. Nem, nem a tűz, mert az vagy van, vagy nincs, és az durva elvárás lenne, hogy az ügy érdekében olyan tüzet rakjon, ami által szépek lesznek a lángok, de elég a kaja. Más kérdés, hogy a profi ételfotósok makett ételei javarészt ehetetlenek, eleve a kukába kerülnek. Ami engem jobban zavar, az a páraként is értelmezhető füst megjelenése. Kell, szó se róla, de most amerre megy, ott épp a fény is szinte kiég, így együtt ez nekem sok, viszi a figyelmet. Egy segítő ha legyezget papírral, elérhető, hogy oda kerüljön a füst, ahol tényleg a párát imitálhatja, megadva azt a dinamikát, ami felteszi az i-re a pontot. Szóval a kép jó, hajrá, mivel a recept is izgalmas, így arra kérem Attilát, hogy ha van még receptje, ossza meg velünk. És a legközelebbi kerti bulin ha lehet, Attila főzzön! (hegyi)
értékelés:

Kemény Henrik 1.
Kemény Henrik 2.

Végül is nem tudom, hogy az én hibám, vagy egybe lett küldve a két kép, én bevallom az első az, amivel tudok mit kezdeni, a második ezzel a szelektív vacakolással nekem nem működik. Az elsőn minden rajta van, aminek kell, a tanítvány, a közönség, az előadás, a kulissza felfedése, tehát egy képbe sikerült a teljes palettát sűríteni. Ez jó. A másodikat nem használnám, mert primer módon akar hatni, de ez így csak vadászat. Az elsőé a 3 csillag. (hegyi)
értékelés:

New York

Nem New York persze, de ránézve mindig ez jut eszembe erről a képről.

Jót vitatkoztam magammal a lámpát és a szőnyeget illetően, végül abban maradtunk, hogy így jó, ahogy van, mert így mozgalmasabb a kép. Kifejező és vegytiszta hangulat, modernista és mégsem maníros, és valóban, a hangulat hozza az általunk elképzelt New York képet. Jó, hogy tónusban precízen ábrázoltad a folyosó és az ebédlő közti különbséget, mert így nem csak a térérzet okán, hanem a fénymennyiség miatt is kívánunk befelé haladni. Húz a kép, de nem robbanásszerűen, nem rohanva, csak fenntartva a kíváncsiságot. Jó lett! (hegyi)
értékelés:

nyári dzsumbuj

Érintetlen természet - barátnőm kertje nyáron :)

Ez egy jó ötlet és jó helyzet az évszakok ábrázolására, és azt kell mondjam, hogy igen kevés hiányzik ahhoz, hogy tökéletes legyen. Talán csak annyi, hogy ha megfigyeled, merre forognak a virágfejek, akkor arrafelé állva kicsit magasabbról fotózva több lenne a virágfejek aránya és kevesebb a zöld, vagyis határozottabbak lennének a színek tömegben, kevesebb lenne az oldalról elkapott virágfej. Ráadásul így azt is el lehet érni, hogy ne kelljen a háttérrel vacakolni, hogy mi az, ami látszik, mert most a háttere ennek elvisz a zöldbe, vagyis összefoglalva az arányokkal kellene még játszani. Így ez most inkább valami sztori háttere, nincs főszereplőnk, ezért várjuk, hogy történjen valami. (hegyi)
értékelés: