Feladatmegoldás

2019. január 11-én este 6-tól évzáró-évnyitó Látszótér találkozó lesz az Építészpincében. Mindenkit szeretettel várunk, fotóst, rádióst, youtube csatornást, most beiratkozottat vagy régi motorost egyaránt. Alvó ügynököknek is ott a helyük. Jelentkezni itt lehet úgy, hogy a kommentbe beírod, hogy jövök. De gyorsan! A cím: Budapest, VIII. kerület, Ötpacsirta utca 2. (Kálvin tértől a Múzeum utcán befelé.)

Éppen a madáretető vendégeit fényképezgettem, amikor őkelme is hancúrozni kezdett a friss hóban. A kép akkor készült, amikor éppen a fákon csirimpoló cinkéket leste mögöttem. Technika: f/4.8, 1/2000 sec záridő, ISO 1400, 300 mm, kézből fényképezve.

Én ezt szeretem, nagyon jó fej macska ő, ha még egy picit lejjebb vagy, még erősebbek az arányok, hogy a hórengetegben hogy létezik ez a cica, mondjuk akkor talán a környezetből is több jönne, érdemes ilyenkor amennyire lehet, ábrázolni azt a sok sok havat, ami őt körbeveszi. Mondom, amennyire lehet. Más a helyzet viszont a színekkel. Ezt a kékes, picit zöldet is tartalmaző színeltolódást utómunkában ki kell korrigálni, mert a hó nem kék, és a dolog így befejezetlen. (hegyi)
értékelés:

Ez finom és szép Feri, egyedül a tömegelhelyezéssel nem tudok most egyetérteni, nekem így iskolás, hogy kábé középen van a lényeg, mert az ég üres. Ha volnának felhők, akkor oké, de így ennyi az égből nem kell, viszont az a struktúra, ami az előtérben van, elbírna többet is. Ettől még, bár rezeg a léc, de megvan a 3 csillag. (hegyi)
értékelés:

Lett egy lyukkamera objektívem, már ha lehet ilyet mondani, a sonyra lehet feltenni, érdekes darab. Kimentünk az első hóba Misával, nem maradtunk soká, mert a hó hideg.

Szimplán próbáltam játszani a fényekkel,és árnyékokkal.Kicsit street,kicsit épületfotó.
Ezúton kívánok Mindannyiótoknak Áldott Ünnepet, és Boldog Új Esztendőt! Köszönöm hogy itt lehetek!
Gabesz

Minden nagyon jó lehetne, ha nem lenne ferde. Itt most mivel ennyire a struktúrákra és fény-árnyék dologra redukáltad az üzenetet, nincs indoka a ferdeségnek. Tudom, hogy trend, hogy amiről nem tudjuk eldönteni, hogy hogyan legyen, hol vágjuk és mennyit, ott sokszor alkalmazzák, hogy akkor legyen ferde, különösen ételfotóknál divat ez, meg néha az utcafotóknál is, de erre szoktam azt mondani, hogy ha nem alakítasz ki egy új koordinátarendszert, amiben helyére kerül minden, akkor maga a ferdeség csak hiba tud lenni. És ha már ferde, akkor ennyi kevés, akkor legyen még ferdébb, még csálébb, de ennek mondom, ellentmond az, hogy nem a történet a fontos, hanem a forma. BUÉK neked is, remélem el tudsz jönni a januári találkozóra. És várom a képeid. (hegyi)
értékelés:

Ez a fény árnyék reménytelenség remény része. Napfelkelte. Ünnep. Stb.

A fények jók és izgalmasak a rácsozatok, de ez így kusza és rendezetlen. Nem konkrétan arra gondolok, hogy nincs kitakarítva, vagy poros a polc, hanem hogy dől, hogy igazán nem tudom, mire megy ki a fuvar, mert az alja vágva van, pedig ott van valami karácsonyi készülés, de nem látom jól, fenn jók a fények, de most emiatt mondunk le az üzenetről? Gondold ezt újra kérlek. (hegyi)

Fény árnyak tükör naplemente remény-telenség

Kivehető, hogy egy kórházban készült. Pontosabban rehabilitáció kezdetén. Hosszú és fájdalmas történet egyik epizódjaként. Szeretem is mert reményt adott... nemszerettem mert elfogyott az erőm.

Ez egy megrázó kép, úgy tud hatni, hogy közben intim is marad, benne van minden érzelmi közlés, de nem tolakodóan, sűrített és erős emóció. Köszönöm. Fent egy ujjnyit én vágnék, úgy még erősebb lenne a forma. (hegyi)
értékelés:

Budakeszi. Ősz. Egy hideg délutánon készült. Koraősszel. Éppen, hogy elkezdődött. Kerestem a szépet és ezt találtam. Különleges volt, de nem hoztam el a mókusok örömére :)

Ez egy egészen jó ötlet, azt tudom neked is mondani, mint Istvánnak, hogy az összképet kell figyelni. Mindent, ami zavaró, ami kivisz a hangulatból formailag, azt meg kell fontolni, hogy kivegyük, mert kosznak hatnak. A vastagabb botok, a pókhálós makk kupak, szóval nem sokat, de érdemes előtte megfigyelni ezt és picit rendezni. Nem szalad el, türelem kell és ennyi. (hegyi)
értékelés:

Cicero. Nem tudtam választani a két kép közül. A fiam. Szeretem. Love. Egyéniség. NarancsosCica.

Azt kérem, hogy fotózd még Cicerót, mert ez még nem jó. Egyrészt érdemes olyan helyet csinálni neki, amit ő is elfogad, szeret, és ami mögött és körül nem ennyire sok a zavaró momentum. Ez megoldható egy lepedővel is, takarással, párnákkal, szóval erre érdemes készülni. A másik, hogy ha meg mégis a lakás a háttér, akkor érdemes arra figyelni, hogy a kamera ne dőljön ennyit, mert így a polc és a szekrény is dől. A fények jók, tehát az időpont megfelelő. Tudom, nem egyszerű partnerre találni egy macskában a fotózásra, mert nem nagyon türelmesek, de érdemes kivárni és kísérletezni. (hegyi)

Cicero. Nekem Ő a fiam. Vállalom. Különleges a kapcsolatunk. Már elmúlt nyolc éves amikor hozzánk került. Igazi szeretet van közöttünk. Egyéniség. Cukorpofa. Love.

Egy kicsit érdemes lett volna itt is törődni a fehéregyensúllyal, nem azt mondom, hogy tökéletesre kell kivasalni a színeket, de most a sárga sok. Akkor is az, ha naplemente közeli az állapot, a függöny lehet jó támpont, hogy az kábé jó színben legyen. Az üzenetet viszont szeretem. Keresetlen, egyszerű, szerethető. Békés és bizalom van benne. (hegyi)
értékelés:

Valami mindig lemarad vagy belelóg... vagy a fények...Ti mit gondoltok? Finom volt mondjuk :)

Örülök neked Márti, hogy látlak újra. Ez a kép nem jó. A szín, szóval gondolom a tányér fehér volt, most meg sárga, az egész tónusa is sötét, nem kívántam rá a kajára, mert így olyan, mintha el lenne égetve az egész. Ezekre érdemes figyelni. És hát igen, van olyan, hogy a környezet se jó, ez az asztal alkalmatlan a fotózásra a színe miatt. (hegyi)

Minden Látszóteresnek szuper Mikulást kívánunk!
Jóska és Zsolt

Zeiss archívum

Sok a bizonytalanság ebben a képben, hova álljak, hogy fogjam be, mit mutassak, mikor exponáljam, á, lesz valahogy, rossz is az idő, de a Zeiss mégis csak a Zeiss, legyen valami. A vonalak rendszerében sok a félbevágott dolog, a perspektívánk is el van csavarodva, szóval ez most nekem nem talált. (hegyi)

Van ebben is valami kelet-német sci-fi érzet, valami hetvenes évek, jó a hangulata, nem mondom, hogy letekeri a fejem, akkora gurítás, de megáll, figyelek rá, szóval igazán nem tudom a magyarázatát, de felkeltette a figyelmem, és ez jó. (hegyi)
értékelés:

Tartok tőle, hogy az érzéseim nem tudom átadni, de megpróbálom. Ez a kép olyan érzetet kelt, hogy ki lett vágva valami nagyobb és fontosabb szituációból valamiért, de hogy miért, azt nem indokolja a kép, és marad a hiányérzet, hogy biztos az, ami a kép elkészítését valóban indokolta, az a kép keretein kívül maradt. Kedves pár, persze, és most a megmaradt realitásról beszélek, de gyakorlatilag annyira nem érdekesek, hogy megörökítsem, mert nem értem, mi volt előtte, mi lett utána, miért épp ez a kiragadott pillanat, miért ők, most épp mi történik és miért, miközben a háttér esetleges, kompozícióban zavaros, nincsenek súlypontjai, olyan, mint egy összedőlt jenga vár. (hegyi)