Feladatmegoldás

A fotó lakóhelyem vasútállomásán készült. Mindig tetszettek ezek a formák és a vonalvezetés. Ezt szerettem volna megörökíteni. Talán kissé életlenre sikerült, amit annyira nem is bánok, mert úgy gondolom jelen esetben ez inkább hozzá ad egy fajta "sejtelmességet" a képhez. De ezt döntsétek el ti. Minden hozzászólást szívesen fogadok! :)

Azt hiszem, be is mozgattad talán a gépet, szóval az életlenség és a bemozdulás nem ugyanaz - én nem vagyok nagy barátja a tűéles képeknek, szóval engem kevéssé zavar, az már inkább, hogy nagyon sötét lett az eredmény. Nyilván annyi kell, hogy a lejárat legyen sötétben, de a falak is sötétek most, minden túl szürke, így ez elkoszosítja az egészet, de nem jó értelemben, hanem olyan érzet, hogy nem jó nézni. 2-3 fényértéknyit is lehetne világosítani az egészen, az se baj, ha a sötét részekben is előjönnek részletek. Várom munkáid. (hegyi)
értékelés:

Zoli, azt gondolom, hogy ez a helyszín így, ebben az évszakban vagy ebben a fényben nem olyan nagyon adja ki azt, amit üzenni akarsz vele, nem tudom, hol van ez az épület, nyilván valamiért neked fontos, és működhetne is, de ehhez az expozíciót rendbe kéne tenni. Mert ha ennyire sötétben van, akkor nem jön ki az, hogy itt az épület a fontos, ő a főszereplő. És a képarány, a 3:2-es jó lenne, ehhez picit vágni kell. Csináltam egy verziót, hogy értsd, miről beszélek. (hegyi)
értékelés:

Jó ez az olvasólámpa, még nem láttam. Én lejjebb guggoltam volna, hogy még jobban érzékeltessem a méretét, és érdemes lett volna várni még, amíg a babakocsisok odább mennek valamivel, mert így most nagyon középre van minden tömörülve. (hegyi)
értékelés:

Szép ez, ki van exponálva, meg minden, de azért te is látod, hogy mennyire ferde, szóval na, azért az jó, ha a horizont nem dől. Valami mégis idegen nekem. Lehet, hogy ez a digit technikából adódik, de amikor valami ennyire éles és kontrasztos is, az számomra elveszti a lelkét. Nyilván ez egyéni problémám, hiszen a net tele van ilyen hiba nélküli, éles és rezzenéstelen képekkel, csak valahogy hideg. (hegyi)
értékelés:

A képet egy Canon 80D-vel és egy 50mm f1.8-as obival lőttem. Vadnyugati hangulatú fotót szerettem volna, mivel vonz ez a világ. Tudom elég mű lett az izzó dohány és a füst, de a hangulathoz szerettem volna valamilyen "macsós" pluszt. Mivel nem dohányzom, ezért próbálkoztam egy kis manipulációval. Ebben is van még hová fejlődnöm :)

Szia Szabolcs, üdv a téren, nekem ez a kép minden hibája ellenére tetszik, talán pont a hibákból adódó esendősége okán. Persze ettől ,ég beszéljünk ezekről, hogy ha ismételni fogod, korrigálhass. A cigi egy dolog, nyilván hihetőbb, ha már legalább félig van szívva, és sejtésem szerint a macsók szűrő nélkül tolják, szóval erre mivel nem dohányzol, jó lehet egy bagós barát, aki a kedvedért elszív félig egy cigit szűrő nélkül, majd odaadja a kép erejéig. Érdemes megfigyelned, hogy hova teszi a szájában a cigit, valószínű nem középre. De van még más is. Egyrészt a vadnyugaton ilyen ing nincs. Bocs, de más jelmez kell. A kalapból sem a szalma az, ami western lenne, inkább Van Gogh jut eszembe róla, persze akár az is jó irány lehet, hogy egy olyan portrét csinálsz. És még valami: macsó ember szakálla nincs ennyire precízen gondozva, kiborotválva. De mondom, mindezekkel együtt lesz ez a kísérlet szerethető. Várom a további önképeid. (hegyi)
értékelés:

István, az jó, hogy vannak figurák a képen, én ezt előrelépésnek gondolom, de a kompozíció nem elég izgalmas még. Nyilván, az időből sosem elég, ami van egy fotózásra. De azt kell mondjam, hogy maga ez a híd önmagában nem nagyon érdekes, ha nincs valami plusz, azt a pluszt viszont úgy kell megtalálni, kivárni, hogy jókor legyenek a dolgok jó helyen. Ez azt jelenti, hogy a figuráknak, autónak, mindennek a helyén kell lennie, vagy legalább úgy elhelyezkednie, hogy izgalmas történet legyen és ehhez nem jó, ha akkora üres flekkek vannak, mint most jobb oldalon. (hegyi)
értékelés:

Noha egy szarka mogorvának tűnhet első látásra mégis lehet barátságos és boldog. A kép bár mobiltelefonnal készült és jó pár éve már ennek szerettem volna megosztani veletek. Hosszas próbálkozás után sikerült össze barátkoznom a kis madárral. Cserébe sok fényes kis aprósággal kellett neki kedveskedni. :) A hangulata miatt talán ebbe a leckébe illik leginkább. Legalábbis szerintem. Technikailag messze nem egy tökéletes fotó mégis az egyik kedvencem.

Kedves Tamás, amit mondok, az nem ellened megy, hanem segíteni szeretnék, és nyilván bármi megtörténhet, még az is, hogy a mobil okozta részletek kisimítása pont úgy és ott történt, ahogy most látjuk és ez okozza a gondot, amit érzek, de úgy érzem, ez a kép nem 100%-ig őszinte meló. Ha kicsiben nézem, megvan a madár és a kupak is, de amint elkezdem nagyítani, két furcsa dolog történik. Az egyik, hogy a madár csőrénél ahol találkozik a kupakkal, elmaszatolódik a dolog, és olyan, mintha a csőr íve nem lenne folyamatos. A másik, hogy a kupak mentes a bemozdulásoktól, míg a test nem. De mondom, lehet az is, hogy a mobil technikai nyavalyái tréfálnak meg. Ezt te tudod. A kép egyébként érdekes helyzet, a képaránnyal nem vagyok kibékülve. (hegyi)
értékelés:

Sziasztok! A fotó motoralkatrészekről készült amit egy Sony A6000-es géppel készítettem. Motorfelújítás előtt még úgy gondoltam készítek pár képet a hiányzó , beépítésre váró elemekről emlék illetve dokumentáció gyanánt. Hobbim az autók is és emiatt ebben a témában kifejezettem sok fotót készítek. Igyekszem több lecke megoldással is szolgálni a napokban. üdv.: Tamás

Sokadszor olvasok tőkék helyett Tóthékat, nyilván az én elmebajom, hogy absztrahálok egy családra, de persze ez tárgyfotónak is megvan, szóval alapvetően teljesíti, amit kell, viszont nekem ez a képarány idegen, és tegyük hozzá, hogy a tömegelhelyezés tekintetében is kérdéses, hogy ha például jobbra ennyire szűkek vagyunk, akkor balra miért van több tér, mindenesetre fenn és/vagy lenn ennél többet adnék. Van még egy dolog, ami baromi nehéz ügy, de a tárgyfotónál alap elvárás, az pedig a koszok, szöszök, ujjlenyomatok eltávolítása. Ehhez olyan háttér kell, ami nem vonzza a port, kell egy jó rongy, ami nem szöszöl, és kell cérnakesztyű, amivel utána megfogod a tárgyakat. Persze, a nehezebb út, hogy utómunkában szösztelenítesz, macerás. Egy biztos, hogy a tárgyfotóknál épp attól lesz valami vonzó és izgalmas, hogy ebben az értelemben hibátlan és steril. Ha ez nincs meg, akkor nem jön a csattanó, akkor nem üt nagyot. (hegyi)
értékelés:

mobillal "fényfestés" a telefontartóból

Több kérdés is felmerül bennem a kép kapcsán. Az első, legkönnyebben korrigálható, hogy a színvilág most kapott egy zöldessárga elszínezést, én ezt visszahoznám, koszos, öregített érzetet ad most a kép. A másik a képarányé. Ha ez kifejezetten arra készült, hogy legyen valami fejléc kép a facebookra, akkor értem, de múgy ez a képarány nekem idegen. Nyilván ez egyéni, és vannak szituk, amikor okolható ez a fajta vágás, de most itt ez az absztrakt bármilyen képarányban működhetne, nincs szükség arra, hogy eltérjünk a klasszikus arányoktól. A harmadik kérdés a legnehezebb. Az ilyen bemozdult, hosszú expós városképek akkor igazán izgalmasak, ha annyi azért megvan mozdulás nélkül is a környezetből, hogy az valamelyest beazonosítható szituációt mutasson, vagy a helyszínre jobban lehessen következtetni. Ha ez nincs, akkor is lehet izgalmas egy ilyen fényjáték, csak nagyobb az esélye, hogy hamarabb rá tud unni a néző. Mindezekkel együtt két csillag most. (hegyi)
értékelés:

Azt hiszem, az elmúlt időben személyesen ekkora kontrasztokat nem igazán láttam mint ott és akkor. A kép Párizs fényűzésről és gazdagságáról híres részén készült.

Érdekes a helyzet, mivel egy hasonló helyszínen készült hasonló képet küldött be Petneházi Kristóf is, amit a műsoromhoz ki is választottam és ennek okán megjelent a facebookon, ahol elég idétlen vita indult arról, hogy a képen szereplő hajléktalan mennyire elfogadható, amit csinál, mennyi benne a színház és mennyire manipulatív. Nyilván az én véleményemben ebben a kérdésben benne van az az embertelen hozzáállás is, amit a kormány képvisel és aminek okán bűnözővé teszik, aki utcára kényszerül. Szerintem egyikőnk se mondhatja azt, hogy képes lenne utánuk csinálni, mert szerencsénkre nem kell kipróbáljuk ezt. Én azt vallom, nem szabad ítélkeznünk. És szerencsére ezt a képed jól kezeli, bemutat egy helyzetet, nem próbál hangolni sem valami ellen, sem valami mellett. Ez fontos a szociofotónál, hogy az ember próbáljon meg tárgyilagos maradni. Amit a kompozícióról tudok mondani, hogy ha balra lépsz egy lépést, akkor talán benne lehetne a képben a nő teljes figurája, nem maradna le a szoknya, most valahogy túl ki van szorulva a kép szélére. Persze ez amíg a formákba nem vágunk bele jó is lehet, hiszen érzékeltetheti a perifériára kerülést is, de ebben a képkivágásban erre elég, ha a szélhez közel van. A másik a tónus, én picit kevésbé venném líraira a tónusrendet, keményebb és valamivel világosabb beállítást használnék. (hegyi)
értékelés:

Próbáltam bemutatni a vidám oldalam. A sütőben odaégő sütemény/hús szemszögéből az arcom... A képet egy Sony A6000 + Sigma 30mm/2.8 Art kombóval lőttem a hideg sütőben.Természetesen használtam 10 mp-es önkioldót hozzá. :-)

Gábor, üdv a téren, ez egy igen jó bemutatkozás, kifejezetten tetszik az őrülete, örülök, hogy valaki úgy bolondozik, hogy végig is gondolja, mit akar látni a képen majd. Két megjegyzés. Az egyik, hogy ha már önkioldó, akkor a kézfejedből valamennyi jó lenne, nem a teljes, de egy kis részlet. A másik a Nike logó. Az megosztja a figyelmet a fejeddel. Erre meg az a megfejtés, hogy vagy valami semleges felsőt veszel fel, vagy úgy alakítod, hogy ne legyen ott a jel, vagy kipróbálod felső nélkül ugyanezt megcsinálni. Várom a folytatást! (hegyi)
értékelés:

Megnéztük idén is az Arc-ot, nagyon köszi az élményt Bach Vikinek, és még egyszer gratulálunk!

Jó ez a hármas szelfikép, még Viki is beledolgozik, mintha ő is részt venne ebben az ölelésben. A technika, hát, nyilván mobil, így némileg az élességgel vannak gondok. Bandi nyakában a gemkapocs nagyon izgi, idő kellett, hogy rájöjjek, hogy miért van ott, de tetszik. (hegyi)
értékelés:

Ez egészen jó kép. Kifejezetten tetszik. A hangulata olyan, mintha egy fürdőben készült volna az öltözőszekrényeknél, nem tudom, jártál-e bármelyik gőzfürdőben, nagyon jó megfigyeléseket lehet ott tenni. Jók a fényei, az egész fel tudja az ember érdeklődését kelteni. A test elhelyezésében annyit módosítanék, hogy picit kijjebb lehetne ülni azon a padon, hogy a kar, a váll ne így vágódjon, a hátnak nem kötelezően kell végigfutnia, de a jelenlét határozottabb lenne és a gesztus is. A másik, hogy a kar a lábak között értelmezhető máshogy is, ami alapvetően nem baj, de ezt jó tisztázni magadban, hogy az üzenetnek ez része tudatosan, mert akkor egy picit erre még rá kell pontosítani, vagy sem. Ha nem, akkor viszont jobb kivenni onnan és a fenékhez vagy combhoz tenni, vagy nyugtatni a lábon, bármi, amivel láthatóbb a gesztusa. (hegyi)
értékelés:

Értem, de ez üres. Nincsenek érzelmek, de nincs benne a kiüresedés sem, vagyis úgy üres, hogy nem mond semmit. A közeli nehezebb abban, hogy meg kell jelenjenek az érzelmek, gondolatok, különben nincs kép. (hegyi)