Feladatmegoldás

valós vasalt

Szép szerethető "szoció" vagy üzenet, témájában. Jók a barnásban tartott, vagy megtalált színek, háttérben zöld, szürkés-kék. Az iránnyal van pici gond, a vasaló "útja" befelé a középpont felé húz, de ott nem történik most izgalmas esemény, legalábbis nem látható. Ki a főszereplő? A hús? Nem látható jól, nem serceg, gőzöl. A vasaló? Egy része lemarad, miközben egy nagyon szép archaikus szerkezet. Úgy sejtem jól tapintasz rá most is a témáidra, csak nem szánsz az elmélyülésre elég időt. A házifeladattal dolgozz tovább! (szőke)
értékelés:

Egész jó a beállítás, örülök neki. Azt az egy kis tojáshéjat vagy nem tudom mi lehetett az, azt le lehetett volna törölni, mert ettől bár dokumentumszerű az itt látható üzenet, de ugyanakkor a fehér odavonzza a tekintetet állandóan, elterelve a szemekről. Nagyon jó a fotós és a modell viszonya. Egy picit az élességet kellett volna megnézni, hogy hova helyezzem el, vagy ha már azt mondom, hogy a szemnél döntök és ott van, akkor valamivel, egy egészen parányi – mondjuk akár az objektívemen keresztül – tükrözést meg kellett volna oldani a szemnél. (szőke)
értékelés:

a mopsz

Egy kutyust látunk, erőteljesen közel engedve a kamerához. Az én szobafalamon nem biztos, hogy szerepelne ez a kiskutya, pontosan azért, mert a kép határozott és jó megfigyelésű, tehát eléggé benne van az ember privát terébe, ahogy ez a kis élőlény néz ránk. Azt kell hogy mondjam, hogyha ettől egy kicsit elvonatkoztatok, akkor egy dokumentum képet látunk. Azt nem tudom biztosan, hogy a 6. lecke Házi kedvenc feladatként maga az alkotó és a hozzá kapcsolódó kedvenc képzőművészetileg vagy alkotás folyamatában mennyire jelenik meg, mert számomra egy aránylag jól lefotografált kutyaképet látok, néz engem ez a kutya, látom a szőrét, a fülét meg a tekintetét és róla tudok meg sok mindent, de a viszonyról nem annyira. Úgyhogy mint állatfotóra megadnám a három disznót, de a házi kedvenc filozófiája miatt visszaadnám ismétlésre a házi feladatot. (szőke)
értékelés:

A riport házi feladat, amelyről többször beszéltünk már, közel áll a filmhez, de mégsem az. Merthogy fényképészek készítik fényképekkel és ezek a képek, kell, hogy sűrítsenek. Ha nagyon-nagyon sok ilyen kis képet összeraknánk, akkor abból akár a mozgófilm és létre jöhetne, hiszen a mozgófilmeknek valójában másodpercenként 25 frame, vagy 25 kocka/sec a meghatározása. Ebből az is következik, hogy én azt mondanám, hogy egy fontos tudósítást látunk itt, de talán a kevesebb sokkal jobb lenne. Az én véleményem szerint ezekből a koncertképekből akár három vagy négy darab is elég lenne, és ugyanazt az üzenetet tudná közvetíteni. Az egyik legerősebb képnek – bár nyilván ott is lehetett volna egy másik pillanatot kivárni, hogy minden mozdulat jól tudjon működni – az utolsó képet gondolom, ahol látszanak az alkotók a munkájuk után, ahol kicsit zavarban megköszönik a közönségnek, hogy itt voltak, meghallgatták őket. Tehát én azt mondanám, hogy ez a képsor kettő disznós képsorozat, azért mert nagyon sokat dolgozott vele, nagyon sok képet küldött el, ugyanakkor visszaadnám ismétlésre a riport kategóriát, mert tudom, hogy a Camilla az előző képek alapján tud sűrítettebben is mesélni. (szőke)
értékelés:

distortion...Andre Kertesz emlékének

A megjegyzésben egy utalás hangzik el André Kertészre. Annak örülök, hogy az itt látható kép és a hozzákapcsolódó utalás természetesen a mesterre vonatkozólag nagyon határozottan gondol, de a Medvegy Bara-féle egészen döbbenetes és félelmetes humor az megismételhetetlenné teszi a képet. Saját kézjegyűvé, önjáróvá, tehát nem csak egyszerűen egy tanító-tanítvány viszonyt láthatunk itt, hanem már egy átgondolást, egy újragondolást, sőt egy teljesen önálló élettel teli fotósmegfigyelést. Nem kevés öniróniával. Aláhúznám. Én ezt a képet nagyon jónak tartom és hála a Jóistennek, hogy miközben Andre Kertész neve itt elhangzik, maga a kép az van annyira bátor, hogy a tanítvány alázatból ki tudjon lépni, tehát csak erősíteni szeretném őt, hogy ez a kép teljesen rendben van, nem kell igazából senkire hivatkozni, mert megáll nagyon is a lábán. Úgyhogy ez egy háromdisznós kép. (szőke)
értékelés:

Én azért vagyok bizonytalan nagyon, mert talán egy pár képpel ezelőtt azt mondtam a Viktória egyik képére, hogy majd az lesz kérdéses, hogy ezt az Eastman-szerű színvilágot, az ősz ízeit tovább tudja-e vinni más-más képi helyzetekben. Egyelőre úgy tűnik, hogy – nem tudom milyen eljárással – viszi ezt az egész franciás, Emmanuel-es hangulat szerkezetet. Ez egy szép és higgadt tájkép, majdhogynem azt is lehet mondani, hogy konzervatív kompozíciós renddel, a színek azok, amik megbolondítják, de ez egyáltalán nem baj. Nem kell szerintem folyamatosan lázadni, hanem nagyon jót tesz időként, ha az ember rácsodálkozik a természetre, megfigyeli azt alázattal és abból hoz össze, abból küld ilyen üzeneteket. Én ezt a képet nagyon szeretem. Bárhol el lehetne képzelni, akár egy lakótelepi lakásban is háttérként. Egy nagyon szép munka, és továbbra is kíváncsi vagyok, hogy ez a színvilág majd egy-egy nehezebb feladatban hogyan jelenik meg a Viktóriánál, ez három disznó. (szőke)
értékelés:

Harmincnégy mázsa tűzifa. Jöhet a tél...

Kedves Tamás! A 19. lecke Ősz kategóriájára az ún. fa felületek ritmikai játéknak megfigyelése, ezeknek a tartó oszloppal való elválasztása, a festői formák képpé átalakítása tökéletesen működik. Ez egyrészt egy tanulmányfotó, másrész egy dokumentum fotó, harmadrész pedig egy nagyon jó ritmusjáték. Mindezt összefoglalva, ez a kép jó. Ez a kép egy klasszikus üzenet, klasszikus munka és csak abban szeretnélek megnyugtatni, hogy ha egyszerűen csak ennek a képnek az a címe, hogy fa felületek vagy a tűzifám vagy bármi más – nem akarok beleszólni – ez a kép akkor is ugyanígy hordozza a szerethetőségét, a biztonságát, a ritmikai rendszerét. A cím most egy kicsit bizonygatásnak tűnik, hogy egy szójáték jön létre, de hidd el, hogy ez a kép önmagában is megállja a helyét, lehet ennek egyszerűbb címet választani, ugyanígy el fog jutni a közönséghez az üzenetet. Bízz magadban, hidd el, hogy jók azok, amiket csinálsz és ez egy három disznós kép. (szőke)
értékelés: