Feladatmegoldás

Én
Sötét szobában egy szál gyufával. Az ujjam pedig majdnem odaégett.

A képet én 3 disznósnak ítélem. Ez a játékrendszer is nagy múlttal rendelkezik az Estiskolán, és jó dolog ezzel kísérletezni, érdemes lenne még annyit kipróbálni, hogy az alkotó variációkat készít. Most a szem a fényt figyeli, ebből lehet a variáció, hogy belenéz a kamerába, ránk néz, vagy oldalt. Jó a beállítás, és az érdekes, hogy semmi más fényt, reflexet nem használ a készítő, csak a gyufa lángját, ami szinte szétrobbantja az ujjak körüli részleteket. Ugyanez a fény szórta be alsó megvilágításban az arcot is. Ezt azt a technikai kérdést veti föl, hogy az ujjak fénye, a kiégett fények és az arcok sötétje mennyire részletgazdagok, és hogy expozíciós idő növelésével lehetne-e, hogy picit több részlet legyen a tónusokban. De lehet akár a láng mozgatásával is kísérletezni, hogy az arc dramatikussága és expresszivitása is jelentkezzen, vagy akár rajzolni a fénnyel. Van aki ezt fényfestészetnek hívja. Jó dolgokat vet föl ez a kép, és azért három disznó, hogy Tibor elkezdjen kísérletezni. Jó az irány, érdemes folytatni. (szőke)
értékelés:

Merülés
Csak megirigyeltem krisztabeától a vasalót.

Keresztanyámnál Szentesen, a doktor Lakos Imre utca 19-es számú háznak a kertjében voltak nagyon szép rózsák, és ott volt nagy divat, hogy egyészt kertitörpéket, másrészt a piacon kapható szép fém gömböket helyeztek el. De Zsolt mondta, hogy ez egy leveses kanál. Nyilván egy kéz fogja ezt a kanalat, így annyi lenne a javaslatom, hogy ahol a korlát metszi az alsó szekciót, a gömb, és esetleg az ujjból is egy kicsi benne marad a képkereten belül, ilyesformán, ha a balról jobbra lefelé haladó korlátot és a gömb formát nézzük, akkor ez így majdnem középpontosan helyezkedne el, de ez most lemaradt a képről. Nagyon jó választásnak érzem, hogy ez a talán nyolcadik kerületi, belső gangos, múlt századi ház ég kilátása mint egy jin-yang jel egyik fele határozottan jelen van a gömb fölső szakaszában. Ezt egy három disznós képnek ítélném, ha az alkotó ezzel a dologgal tovább játszana, nem a disznóért, hanem az ötletért Dénesnek is érdemes lenne a tükröződésekkel játszani, tehát a disznók megvannak, de tessék tovább játszani. Egy technikai megjegyzés, hogy jó, hogy ilyen matt a kanál, de lehet, hogy meg kellett volna kicsit suvickolni. (szőke)
értékelés:

Legújabbkori lelet egy Neszebári ásatáson
Ez a kép is kifejezetten ide készült, de tudom, kéne készítenem majd olyan "Gyümölcsöstál az asztalon" típusút is.

A csendélethez türelem kell. Ha van módod rá, keresni kell azokat a fényviszonyokat, ami neked segít és nem ellened dolgozik. Nem biztos, hogy optimális helyet találtál ahonnan fényképeztél, és az árnyékok is beleesnek a gödörbe. Ha vársz, mivel a modell nem szalad el, állvánnyal egy későbbi időpontban érdekesebb színeket találtál volna, és lehet, hogy az árnyékok és izgalmasabban mutatnának. (szőke)
értékelés:

Péntek esti láz
"A mozgás" téma ismerős, sok ilyen képet próbáltam már csinálni.

Kedves Ákos, írod, hogy sok ilyet próbáltál már csinálni, és talán abban segíthetünk, hogy a további próbálkozásaidnál figyelj arra, hogy ne vakuzd telibe a modelleket. Ez nagyon keményre, durvára sikerült, a mozgó rész és a befagyasztott pár között olyan nagy a szakadék, hogy mint fotó, nem értékelhető a munka. Az ötlet azonban jó, de erre más megoldást kell keress, hogy megvalósítsd. Ha egy képen akarod megörökíteni a mozgalmas hátteret és a nyugalmas nézelődőket, akkor ezt csak úgy tudod megtenni, hogy bevonod a modelljeid is a játékba és instruálod őket, hosszabb expozíciónál kéred, hogy maradjanak mozdulatlanok. (szőke)
értékelés:

Játszol velem, barátom?

Érdekes dolgot mondott Zsolt, miközben a képet néztük, hogy Tamás, a fejvágós, a fejbevágós. És tényleg, mindig erőteljesen ott van egy fejbevágó üzenet, és ezen kívül a fejed is vágva szokott lenni. Zsolt még mondja azt is, hogy abban az esetben elfogadja a fej vágását, ha a karodból bal oldalon több lenne benne. Nekem ezzel ilyen bajom nincs, hisz nem egy megnyugtató képet látunk, és nyilván az üzenet a plüss macikára vonatkozik, akit láthatóan hogy úgy mondjam nem igazán szeretettel ölelnek, mert a maci jobb karját fogja a személy és maci eléggé lóg ott lefelé, de úgy gondolom, hogy egy pontos üzenetet látunk egy helyzetről. Ez egy sokkoló kép, és ezáltal mivel nem nyugalmat akar tükrözni, vádlóak a tekintetek, tehát így értelme van a koponya metszésének is. Nem egy megszokott a kompozíció. A ruha redőzete viszi a tekintetünket lefelé a macira, fönt pedig egészen expresszíven van megvilágítva ez a kiábrándult arc. Zsolt kérdezi, hogy na és mi a helyzet a barnítással? Hát, lehetséges, hogyha kellően bátor lennék egy ilyenfajta munkánál, akkor nem barnítanám, mert bár divatosnak tűnnek a színezések a digitálisan készített képeknél is, de ezeknek a képi eszközöknek is meg kell keresni a dramaturgiai jelentését, hogy mikor használjuk és mikor nem. (szőke)
értékelés:

Elfelejtve

Azt hiszem, hogy nem árulunk el titkot, hogy ennél a képnél egyfajta archaizáló fényelést látunk, mintha egy régi filmnek, Herkulesfürdői emlék, Egy erkölcsös éjszaka, egy kockáját látnánk. Van ezen egyfajta lazúr, egy kékes hangulat pluszban. És annak ellenére, hogy ez erőteljesen rajta fekszik a képen ez a kékes hangulat és ez is fogja össze, hiszen a lazúrt nem csak azért használták régebben a festészetben, mert Leonardo szerint ezt a levegő eget hozták létre, hanem időnként összefoglalásként is, csak itt az a problémánk, hogy a háttérben lévő acél karosszék vagy íves forma ettől a lazúrtól eltűnik a háttérből. Én egy pirinyót világosítanék a fátylon, hogy a háttérben azok az ívek láthatóak legyenek. (szőke)
értékelés:

A Rendetlen
Jó diák módjára hajnali öt körül, a szobám csillárára akasztott (folyamatosan mozgó) fényképezőgéppel készítettem el a harmadik leckém.

Szeretem ezt a képet, de attól, mert egy képnek a címe üzen egy állapotot, nem biztos, hogy a kép megfogalmazásában, szerkesztésében is követni kell a címben lévő üzenetet. Azért, mert ez egy következmény lesz, az alkotásból fog következni majd az üzenet, ami a címben van. Miért próbálom ezt összekapcsolni és ilyen furcsán nekikezdeni, hogy mi a problémám a képpel? Az, hogy a Tamás feje el van vágva. Az, hogy a rendetlen szó nyilván nem a füllhallgatóra, a szőnyegre vagy zoknira vonatkozik, hanem arra az emberre, aki ott ül ebben a birodalomban, az ő kis kuckójában, az ő kis várában, barlangjában, életterében és látjuk az egész alakot, aki egy szürke zajban, zsizsiben ül, de ehhez a várban élő várkapitányhoz hozzá tartozik a feje is, neki ebben a fészekben benne kell, hogy legyen. Egy picit kellett volna csak igazítani és akkor a modell teljes értékű résztvevője a képnek. Ha megismétled a képet, akkor lehet ebből több disznó is, de ez így most egy. (szőke)
értékelés:

Vágy

Látszólag realista borospohár, csésze, gyöngysor, fehérnemű, lábak szerepelnek a képen, mégis az egész összerendezése színpadszerű, színházias, és azt a szót kell használnunk, hogy valóság feletti, szürreális. Zsolt közben itt csöndben mutatja, hogy a kép jobb oldalán lévő mezőből a női lábnál lenyesne, és talán a kombiné vagy melltartó oldalán meghosszabbítanánk a kompozíciót és talán akkor lenne hely, hogy szebben, anyagszerűen eshessen a fehérnemű textilje is. Én azonban nem erről akarok beszélni, bár ez is fontos, hanem hogy ami ebben a képben nagyon fura, hogy valódiaknak tűnnek a tárgyak, és ebben az élő helyzetben a két láb valami függöny mögé becsúszik és csonkolódik. Ez nem hibája a képnek, a csábítást, az érzékiséget erősítik és attól, hogy piedesztálra kerül a két attribútum, amihez a nő nem tartozik hozzá, ettől lesz abszurd és személyes is persze, így teljesíti a vágy kategóriáját is. Zsolt amit mond, jogos szakmai szempontból, ahogy az is hogy a bal oldali láb lábfej hiánya kizökkent abból a ritmusból, helyzetből, ami felépül a fotóban, mégis azt kell mondjam, hogy jól érezhető, hogy az alkotó az üzenet megformálásával sokat dolgozott és küzdött, hogy ezt a történetet elküldje nekünk. (szőke)
értékelés:

Egérfogó

Lucifer macska fejét lesunyva figyel, vadászik, és úgy komponáltad a képet a szűk vágással, hogy én is húzom be a nyakam, hogy egy szintre kerülhessek vele. Ez nem feltétlen válik előnyére a komponálásnak, egy ilyen szép teknőc-színű macsek így fényelve és vágva inkább tűnik kövérnek, mivel nem láthatjuk a testformáit. A színekkel bajom van, nem érzem indokoltnak a szépiás beütést. (hegyi)
értékelés:

Afrikai nő
Egy fél éves, félénk póni számomra érdekes hókával.

Szép lenne ez a kép, ha egyrészt nagyobb levegőt hagynál a lónak, hogy ha már ilyen sejtelmesen bukkan elő a sötétből, akkor anak a sötétnek legyen tere, egy ekkora állatnak legyen honnan kilépni. Másrészt, fontos lenne, hogy a monitorod és az eszközeid jobban legyenek beállítva, ha ilyen szélső határokon mozgó képeket készítesz, mert kellenek a különbségek az árnyékokban is. Így most tökig tekert fényerőnél is elveszik a ló füle például. (hegyi)
értékelés:

Barátság
Barátaim, akik barátok.

Nem gyakorlat összehasonlítgatni egymással az alkotókat, a képeket önállóan próbáljuk értékelni. Tükröződésekkel dolgozó álló képet látunk és a kép szürrealizmusát a kép legaláján látható reális ellépő két alaknak a lába jelenti, mert így most, ahogyan csak a lábfejeket látjuk, olyan, mint hogyha ők kizuhannának a képből. Szükségszerű, hogy ezek a abszurd motívumok ott legyenek a kép alján, mert láthatjuk, hogy ennek az árnyéka, amely elsősorban a kép fontos üzenete, ettől tud, mint egy normál szellemi alak, menni a vízfelületen. A kép felső részén Zsolt abból a levegőből elvenne picit, bár így, hogy ezek a formák ilyen légiesek, talán mégis kellene maradnia annak a helynek, ezen érdemes elgondolkodni. Jó, hogy többen visszatérnek egy-egy feladathoz és azt más-más módon oldják meg, és így a habitusuk, személyiségük nagyon jól érzékelhető. (szőke)
értékelés:

A háziasszony - portré
...tükröm, tükröm, mondd meg nékem, kell-e vasalnom a héten?

Ritka alkalom az ilyen, hogy a pedellus is meg a másik is egyetért a kép kapcsán. Hegyi is meg a Szőke is szereti ezt a képet, talán annyi megjegyzésünk lenne, hogy a háttérben lévő virágszirom olyan jó lett volna, ha meg tud maradni egészben és azt is láthatjuk. (szőke)
értékelés:

Önarcképem
Ez itt én vagyok. Kedd délután van, családi háttér, állványos fotózás után végül mégis kézből.

Attól függetlenül, hogy a beállítás egy önportré, nyilván igényelt valami előkészületet. Jó, hogy a kamera felülnézetből néz le a modellre, jó érzés látni ezt a tekintetet, nagyon személyes a megfogalmazás. Zsolt mutatja nekem, hogy jobb oldalon szűkítene és a gallérnál jobb oldalon vágna, én meg a homloknál adnék hozzá ahhoz a szép rajzolathoz, amit a fejforma mutat, a fotós akkor se lehet hiú, ha kopaszodik esetleg. Aztán itt vitatkoztunk ezen a kopaszodás, hiúság kérdésen, Zsolt szerint én is kopaszodom, tehát jó, ha ez a helyzet oka, amiért vágtad a fejtetőt, oké, elfogadom... (szőke)
értékelés:

A titkok terme
Ezt a képet április utolsó napján fényképeztem, de nem igazán találtam meg a végső formáját, ma vettem elő újra, és szinte azonnal láttam a kész képet. Lehet, hogy hatással volt rám néhány vélemény? :)

A csoportkép duplázódása tükröződés által keletkezett, mégis az a bizonyos többször említett festői vonulatkoz kapcsolódik a kép és nagyon örülök, hogy Feri festői utat keres, persze mivel ez az út még előtte is ismeretlen, ezért van néha billegés és bizonytalanság, de ez nem baj. Jót tesz a türkiszes árnyalat a bordósbarna mellett, így a kép nem a mai kort idézi, de ez nem baj. Az, hogy nem szimmetrikus a kompozíció, kifejezetten jó ötlet, esetleg annyit sűrítenék a drámaiságán a képnek, hogy picit levennék a fölső részből - ezzel a Zsolt nem ért egyet - az irány jó. (szőke)
értékelés:

Pampalini

Televízió képernyőt látunk, annak örülök, hogy legalább nem flikkeres a kép. Ez a humor és önreflexió kategóriájában díjazható az úgynevezett svekji vonulatban és nem mint fotográfiai alkotás. (szőke)
értékelés: