Feladatmegoldás

Van úgy, hogy az ember csordultig telt pohár...

Nagyon szépen köszönjük, hogy a hangvers, hangmobil már régebben megérkezett verziójára, amely a vágy házi feladatra készült, sikerült befejezned a filmes változtatot is. Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy elég összetett és nagy vállalkozásba fogtál. Elsősorban azért, mert a lírai képvers kategóriájában készítetted el munkádat (utalnánk régi kisfilmekre, akár Zolnay Páltól, vagy akár Huszárik Zoltántól). Ennek a stílusnak is megvannak természetesen a szabályai. Sok filmes eszközt használtál, áttűnés, visszafelé lejátszott képek, kézi fahrt stb. A hangosfilm (mindegy, hogy játékfilmről, vagy kis etűdről beszélünk) egyik fontos kritériuma, hogy a képek és a hangok egységes zárt rendszert kell, hogy alkossanak, és amennyiben ez az arányrendszer helyes mértékű, akkor tudja kifejteni komplex hatását. Abban az esetben, ha vagy a hang, vagy a zene nagyon emlékezetes, avagy a képek nagyon megkapóak, bármennyire is jó valamelyik részegység, nem lehet egységes üzenetről beszélni. Márpedig a szabályrendszerhez ez hozzá tartozik. Mi most részben könnyebb helyzetben vagyunk, mert a hangmontázst előbb megismerhettük.    A rádiójátékban egyszerre van jelen hangszeres zene, és monológ, amelynek többségét magyar nyelven halljuk. Időnként vélhetően kánonban is szólnak az üzenetek, ez teljes, egységes szövetet alkot, bizonyos szavakat azonban jól lehet érteni. Ezekből arra a következtetésre jutunk (Rubik kocka, rózsapatron, konyak) hogy a szövegi utalások a múltra tekintenek. Ezt megerősíteni látszik a képi világ is, mely alapvetően hármas egységbe rendeződik, de a vágás tematikája is három nagy részre bontja a képeket. Első rész lassú, kézi fahrt egy kertben, ezen folyamatosan átsejlik egy fém tányér és benne egy pohár. Megjegyezzük, hogy jól felismerhető, hogy a tányér felső gépállásból van rögzítve, benne a pohárral, maga a felvétel pedig többször visszafelé van lejátszva. Úgy tűnik számunkra, hogy maga ez a nézőpont tudatosan asszociál egy szem formára, amelyben az a pohár a szemgolyót jelzi. Ennek a kompozíciónak akár véletlenül, akár tudatosan nagyon hasonló a piktogramja az egyiptomi kultúrában is használt Horus motívumra. Ez a képsor keveredik, áttűnik a kertben bolyongó kamerával. A hármas egység második része egy homokos felület vagy homokozó, és egy kis golyó kapcsolata. Itt vagy egy temetés, vagy akár egy ültetés fázisait láthatjuk, de ha az ültetés mellett döntünk, gondolnunk kell arra, hogy egy fát is úgy ültetnek el, hogy először a gyökereit eltemetik. Ez a szakasz egyszerre próbál a születéssel és a halállal is foglalkozni. Majd egy erőteljes, a film eddigi stílusához viszonyítva durva fekete blank következik, ezt követően egy szintén fordított sorrendben levetített harmadik egységet látunk, ahol az enyészetből, a hamuból és a porból a homokos földben létrejön egy vörösre festett papírrózsa. Itt is felső gépállást használ az alkotó, ettől az egész olyan, mint egy kis fészek, ajak, vagy barlang, és egy kezet látunk, amint ebből a megszülető rózsából, a rózsaszirmok mélyéból egy üveggolyót (varázsgolyó) mutat fel nekünk. Mind a három egység létrehozását, megszerkesztését tudatosnak gondoljuk, bátor vállalkozásnak tűnik, hogy meri az alkotó vállani a szomorúságot, az egyedüllétet és egy kódolt kiáltást a világ felé. Talán csak annyit szeretnénk megjegyezni, hogy nagyon jó hogy a képek nem szolgaian követik a vers konkrét üzeneteit, de mégiscsak időnként többször meg lehetett volna próbálni szinkronban kapcsolódni a hangi világhoz - bár én megértem, hogy a Rubik kockát nagyon nehéz egy üveggolyóval helyettesíteni.)    A szövegi vers változat nagyon erőteljes, dramatikus, mellbetaszító, és ehhez képest a képi világ picit pasztelesebb, bátortalanabb. Még egyszer szeretném kihangsúlyozni, hogy egy filmet egységében kell tekintenünk képpel és hanggal. Mindezeket nem azért szerettem volna közölni veled, mert bármilyen bajom lenne ezzel a filmmel, sőt, büszke vagyok rá, hogy január óta készülhetett nálunk egy ilyen szép alkotás, hanem úgy gondolom, hogy a műhelymunkák szempontjából fontos, hogy ezekről beszélhessünk, még akár akkor is, ha esetleg mi nem mindenben lájtuk helyzeteket jól. Nagy köszönet a filmért, és 3 disznó. (szőke) értékelés:

Rengeteget kísérleteztem az arcommal, portrémmal, természetesen fényképezőgéppel, most egy teljesen szokatlan perspektívából közelíteném meg magam, hogy olyan részeket is felfedezzek magamból amit egyébként nem láthatok. (Ez már akár tanulmány is lehet, gyűjtögetem a képeket a sorozathoz). Sérülékely ez a pont, a nyakam, télen jól betakarom, nyáron meg hagyom, hogy érvényesüljön.:) Azt hiszem, ez az egyik legnőiesebb részem.

(Állat)barátaimmal együtt keressük a megoldásokat bizonyos problémákra. Ezért (is) szeretem őket.

Szőke videoüzenetben értékel - egy technikai jelzés, hogy a jobb és bal oldal a filmen értelemszerűen fel van cserélve, vagyis amikor Szőke a tollával a kamerának magyaráz, ott tessék a látottakat tükrözni. értékelés:

Természetfotó

A lecke az ember és a természet viszonyáról, a természet megjelenési formáiról szól. Megragadni a pillanatot, bemutatni olyan helyzeteket, melyektől jószerivel eltávolodtunk, figyelmet felhívni olyan történésekre, melyek a természet folyamatait mutatják be, mindez a természetfotó területe. Tavasz, nyár, ősz vagy tél, a természet változik. A szépség önmagában csak eszköz. A tartalom, a kép üzenete a fontos. Még a városi embert is körbeveszi a természet, találkozik vele parkokban, tereken, de akár egy erkélyládában is. A természet mindaz, ami élhetővé teszi a környezetet, legyen szó fűről, fáról, bokorról, virágról, állatokról, madarakról vagy rovarokról.

Ami a technikát illeti: a kép mérete minimum 1280 pixeles jpg, ne használj erős tömörítést, mert akkor a végeredmény csúnya lesz, bekockázhat. A file neve a következőképpen néz ki: vezeteknevkeresztnevÉÉHHNN_1, azaz a neved, a dátum, amikor feltöltöd, valamint az alsó aláhúzás után egy sorszám, hogy azon a napon hányadik kép lesz feltöltve. (példa: hegyizsolt151116_1.jpg). Magyar ékezetes karaktereket ne használj!

Mi az, ami felemeli a képet a természetfotó kategóriájába? A személyesség, a formai és esztétikai emelkedettség, a kitartó megfigyelés és a tisztelet. Kattints ide a feltöltéshez!

Márti portréja

megjegyzés: ezt még mi kértük Mártitól, hogy hadd tegyük föl ide. (hegyi)

Életem első ehető muffin-ja
Három hónap után eljött a nagy pillanat, hogy bemutatkozzam, és nincs ennél jobb alkalom, mint életem első jól sikerült muffin-jának bemutatásával. A legszebb majd az lesz, amikor életem első jól sikerült képével jelentkezem.

Kedves Emese, mivel a kezdetektől itt vagy velünk és a háttérből szemléled az eseményeket, ez a pillanat nem csak attól nagyon fontos, hogy az első ehető muffinra is sor került, hanem attól is, hogy nyilván a többiek alkotásai és üzenetei adtak neked annyi bátorságot, hogy végre elkészítetted az Estiskolán az első házi feladatod, és ez önmagában egy nagy dolog. A tükröződés mint eszköz kiválasztása az első házi feladat szempontjából (amely ugye az volt, hogy nem látszódhat az alkotó feje), és a sütemény szempontjából is jó választás. Talán csak annyi kompozíciós változtatást végeznék, hogy a tükröződés körüli fém felületből jobbról, balról és az alsó képszélen horizontálisan is annyit vágnék, hogy csak egy pici szürke határolja körbe a tükröződő felületet, így a fotós és a sütemény kapcsolata még erősebbé válna. Nagyon várjuk a további munkáidat és örülünk a bátorságodnak, a többiek nevében is légy üdvözölve az alkotók között. (szőke)
értékelés:

Kedves Noémi, ez is egy őszinte vallomás, mert egy személyes teret mutat be. Pesovár virágja, Aureliano, Kovács és a Lacipapa elindít egy új irányt, gondolatot. Ezeket együtt kellene kezelni. Gondolkodásuk közös vonala - anélkül, hogy a négy alkotó összebeszélt volna - abban rejlik, hogy nagyon hasonló világlátással, bátran mutatkoznak meg. Noémi munkájához talán annyi lenne a hozzáfűznivaló, hogy az elbeszélésből egyértelműen kiderül, hogy az emberekkel foglalkoznak, az emberi testtel, bár szövegben elhangzik, hogy egy próbafolyamat után késő éjszaka van, mégis az a tér, amit a kamera többször is megmutat, és színpadnak hívunk, függetlenül attól, hogy ez nem egy híres kőszínház színpada, mégis szakrális tér. Nagyon jó lett volna, ha ebben a térben a valódi embert is látjuk. Mivel a filmben van vágás, ezért úgy gondolom, hogy egy statív, vagy más állványzat segítségével Noémi saját magát is belekomponálhatta volna az etűdbe. Hiszen ez a tér az ő életének egy szakrális helyszíne. Ha van hozzá bátorságod, akkor ezzel a legvégén ki is lehet igazítani a filmet. Akár egy ottani jelmezben akár a civil öltözékedben, vagy akár más módon. (-szőke-) értékelés:

Érkezett tőled az én számomra egy csodálatos hang montázs, hang levél, divatosabban hang mobil a vágy házi feladatra. Ha régebbi kapcsolódásokat keresnénk, akkor valamikor a hetvenes években bakelit lemezen a Magyar Rádió készített Latinovits Zoltánnal egy Szindbád hangjátékot. A munkádnak a logikai megközelítése nagyon hasonló ehhez.
   A többieknek üzenem, hogy nehéz helyzetben vagyunk, mert amiről most írok, azt még nem hallgathatjátok hiszen nincs fent az oldalon. Így érthető, hogy fölvetődik a kérdés, akkor én miért elemzem? Véleményem szerint azonban egy olyan erős és mély kezdeményezésről van szó, amelyről írni még látatlanban is fontos, amúgy meg Aureliano nem egy új résztvevőnk. Ismeritek. Tehát hamarabb látjátok az elemzést, mint ahogy a munka felkerült volna. Aureliano kérte, hogy hallgassuk meg, de még ne tegyük ki. Erről beszéljetek vele, győzzétek meg, vagy várjatok türelemmel, amíg elkészül(nek) a film(ek).
   Aureliano Vágy című házi feladata körülbelül 6 perc hosszúságú hangi utazás, egy nagyon erős, személyes kitárulkozás. A magyar nyelvű szövegnek vannak érthető részei, vannak erősen kiemelt, ritmizált, újra ismételt szavai, és vannak érthetetlen hangfoszlányai, amelyek időnként belesimulnak a zenébe. Ezek nagyon jól szervülnek egységes hanganyaggá, épp ezért stílusában nem verset hallunk kísérőzenével, hanem egy egységes hang kompozíciót kell értékelnünk. A munka folyamatosan zeneként értelmezendő, de ebben a zeneiségben elhelyezkedő magyar nyelvű szövegvilág erős képi asszociációkkal dolgozik, amely folyamatosan visszautal a gyermekkorra is. Eddig is érezhető volt Aurelianonál a líra, ez a munka azonban sűrítetten ebbe az irányba mozdul el, és ez azért fontos, mert az Estiskolának nem csak a humor, a nevetés, hanem a játék is az egyik fontos feladata és ha visszagondoltok a gyermekkkorra, a játékban nagyon sokszor nem csak az önfeledtség, hanem az elszánt komolyság is jelen van. Ugyanúgy, ahogy Kovács Tamás, úgy Aureliano is nagyon nagyot emel, (példát mutatva mindazoknak, akik az Estiskolán névvel vannak jelen, de mindazonkak is, akik mérhetően itt vannak, de inkognitóban, akikről nem tudjuk, hogy kik, de őket is szeretjük :-]) mert vallomása megmutatja az ő emberi kétségeit - pőrére vetkőzve áll elénk, és azt mondja nekünk: ITT VAGYOK! EZ ÉN VAGYOK! Köszönöm neked Aureliano ezeket a pillanatokat és kérlek, hogy ha van erőd és bátorságod, készítsd el ehhez a képeket, (de ne gyerekrajzot) és ha hozzájárulásod adod, és kaphatok belőle egy technikailag jobb minőségű felvételt, akkor én magam is szeretnék leckédre készíteni egy filmet. 3 disznó, ebből nem csinálunk rendszert, de a bátorságért plusz 1 disznó. (szőke)
értékelés:

Kedves Márti, egy 3 disznós képsorozatot látunk, főleg a Dokumenta 6 kiállítási rendszerében voltak hasonlók, annak idején a Balázs Béla Stúdióban Bódy többször dolgozott velük. Ebből a korai időszakból a 80-as évek legelejének egyik híres alkotóját tudjuk megemlíteni: Nam June Paik. Ebbe a vonulatba tartozik ez a hat mozaikból álló fotósor. Itt is annak örülünk, hogy a vágy fogalma összetettebben mesélődik. Mivel érezhető benne a mozgás, a mozgófilm belső karaktere, kockák egymásutánisága, tehát ebből következően a mozgófilm a következő lépcső, vagyis ha kérhetjük, ha módod van rá, kezdj el mozgófilmben is gondolkodni. Csak így tovább! (szőke) értékelés:

Nincsen nekem vágyam semmi, csak úszni.

Kedves Ági, ezek a típusú kompozíciók és képek elsősorban Kardos Sándor Horus Archívum gyűjteményében találhatók nagy számban. Kardos Sanyi elsősorban az akkor még létező Főfotó úgynevezett rontott képeinek maradékából válogatott. Mivel a vágy kategóriájába küldted a képet, segítségre szorulunk, hogy a napozó emberi test egy részletének perspektivikus bemutatása és a háttérben látható Tisza vagy más folyó vagy tó, vagy a stég, vagy a nyugágy jelenti-e a vágyhoz kapcsolódó középpontozást. Teljességgel ez így most nem eldönthető, ettől függetlenül fontosnak tartottam hogy az oldalra kerüljön föl egy ilyen típusú dekomponált kép is. A 70-es 80-as években (amikor még a digitális technika nem létezett), a családi nyaralás ideje alatt született hasonló rendszerű képeknél azonban mindig lehetett érzékelni az okot, hogy a fényképész bizonyos testrészei miért látszanak. Így általában ezek a képek mindig valami megfigyelésnek voltak a gyors eszközei: tóból kiugró hal, háttérben magát olajozó, másik családhoz tartozó személy, netán a jugoszláv tengerparton monikiniző ismeretlen. Ezek miatt azonban azoknak tetten érhető volt a pontos üzenetrendszere. Itt viszont látok egy tájképet, amelyet talán az alkotó gyors ötlettől vezérelve rögzített. (-szőke-)

Vasárnap délelőtt
Nem vágyom Én másra, csak egy finom házi tyúkhúslevesre.

Kedves Feri, ezt inkább szorgalminak vegyük. Nagyon jól ábrázolod szomszédaid, barátaid, nagyon humánus, szerethető, ahogy fogalmazol. Ha kevésbé alulról exponálsz, az előnyösebb a modellnek, mert kevésbé jelentkeznek nyaknál a redők. (szőke)
értékelés:

Kedves Tamás! Ezt a filmet azért tartom mérföldkőnek az Estiskola eddigi munkái között is, mert felrúgja, kitágítja a barátság házi feladat kritériumait, és éppen ezért jó! Mik ezek a kritériumok, amelyeken az alkotó bővített? Nagyon fontos megjegyezni, hogy Tamás filmje alkalmaz egyfajta tájleíró jelleget a személyes környezetéről. Ezen kívül helytörténetet is kapunk és ami nagyon fontos, filmes szemléletmóddal, amely önmagában még nem lenne izgalmas, de az ember, az alkotó ember személyes megszólalásán keresztül szűrődik át, lesz érzékelhető, mesei, és szerethető az alkotói üzenet. Ez hitelesíti ezt a munkát. És nem győzöm hangsúlyozni, hogy az Estiskolának nem az önmagában való sokszínűség, hanem a valós emberi közlés és az annak következményeképpen létrejövő sokszínűség volt az eredeti célja. Ez a film tehát azért fontos, mert megismerhetjük Kovács Tamást, az embert esendőségével, vágyaival, sebezhetőségével.    Utóirat: nem szokásunk a pontozáson változtatni, ezért itt a maximális 3 disznót tudjuk adni, a plusz egy disznó kizárólag az üzenet bátorságára vonatkozik. (szőke) értékelés:

7139 Km
A remény hal meg utoljára.

Kedves Tamás, Bandi átadta nekem az elemzést, ezzel nem hozott könnyű helyzetbe se téged, se engem, de azért még kedveljük őt... Előbb sorolom a pozitívumokat. A fények megválasztásával sikerült az üzenet intimitását jelezned, a kép fő alkotóelemei érthetővé teszik a történetet. Jöjjenek a hibák. Egyrészt az sokszor előforduló probléma, hogy a személyességet úgy ábrázolja az alkotó, hogy érintetlenül hagyja a perszonális teret, nem vizsgálja meg esztétikai szempontból azt, hogy mi az, ami építi az üzenetet, erősíti azt és mi az, ami kompozícióban, fényben és formában zavaró, felesleges. A webkamerát tartó dobozok, a nyomtató, a képernyőn lévő chat ablak szemiotikailag a zaj kategóriába sorolandók. Jótékony csalással rá kellett volna erősíteni a kettőtök közti kommunikációra, ez a pici kis kamera jelentéktelen folt csak, egy nagyobb jobb lett volna, még ha nem is azzal szoktok chatelni. Fontos a testkód is, a testtartás, gesztusok. Mindkét kezed csonkolt, támasztod a fejed, ami emellett hanyatlik is. Ez esztétikai kérdés, nem előnyös magad így ábrázolni. A passzivitás pedig, amit ez sugall bizonytalanná teszi a nézőt, hogy mi a kimenetele ennek a sztorinak.
   Valamit fontos elmondanunk. A képi kommunikációban nehéz terep az, amikor egy konkrét történetet akarunk elmesélni egy állóképben. Ilyenkor ha didaktikus mesélést alkalmazunk, könnyen eshetünk abba a csapdába, hogy közhelyekkel operálunk. Hazai videoklipek, reklámfilmek alapvető hibája szokott lenni, hogy az elmondott szöveget a képekkel direkt módon, szóról-szóra, kockáról kockára rágják nekünk elő. Ez mindenképpen kerülendő irány, csak ha túlzó mód duplán ráerősítünk, akkor van létjogosultsága, mint az irónia, humor formája. Tehát összefoglalva bátrabban, jobban elvonatkoztatva és a formai elemekre jobban figyelve kellene megismételned ezt a feladatot. (hegyi)

Tényleg, ki van mind a két kereke! Öreg jószág, de én vagyok az idősebb.

Kedves Lacipapa! Az úgynevezett kis színes kategóriában nagyon jól teljesítettnek érzem a feladatot, miközben néztem a filmet, éreztem, hogy egyre jobban megnyugszom, mert amúgy annyira stresszes az életem, kaptam egy új pozitív megerősítést, nagyon szépen köszönöm a filmet, így tovább. (szőke) értékelés: