Feladatmegoldás

Vigyorgó szabadságharcos
Hülyéskedtünk Viktorral, ez lett az eredménye. :)

Ez, Feri, 3 disznó lenne, Esterházy Péter horgászik. De sokkal jobban oda kell figyelj, ha képmódosítást alkalmazol. Azáltal, hogy a maszkolásnál a kép érintetlenül hagyandó részét nem pontosan és nem jó határolással választottad ki, ez az auraszerű fényesség a modell körül zavaró. Nagyon jól fogalmazol, jók az ötleteid is, de a kivitelezésre legalább annyit kell figyelni, mint a kép készítésére. (szőke)
értékelés:

Vége a kaszálásnak
Vége a kaszálásnak
Probáltam hitelesebbé tenni, hogy 9-kor már dögmeleg van. :)

Kedves Feri, a fekete-fehér három, a másik semmi. Legyél határozott, magadra hallgass, az első megérzésed volt a jó, a javítás, a színek épp a konkrétságukkal veszik el a fotó erejét ebben az esetben. (szőke)
értékelés:

Barátaim
Két család... mindenki mindenkinek a barátja is... ja és csak úgy lógunk.

Kedves Dénes, azért szimpatikus a döntésed, hogy fejjel lefelé tartottad a fényképezőgépet, mert így van egy olyan sejtése az embernek, hogy az emberi alakok és a képen lévő tárgyak megközelítése nem verbális, hanem festői. Lásd Szinyei Majálisa. Egyszerűben fogalmazva úgy tűnik nekem, hogy azét merted ilyen bátran használni a fényképezőgépet, mert a színekkel, formákkal, ritmusokkal akartál játszani. Természetesen megemlítendő itt a meghökkentés szándéka is, én azonban egy picit a ritmusokra szeretnék visszatérni. Attól, hogy egy képet fejjel lefelé készítek el, a színfelületek egymással való kapcsolatára ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint ha normál pozícióban készítettem volna a fotót. Ezért meg kell jegyeznem, hogy a kép jobb oldalán lévő sötét drapéria vagy más tárgyak éppen a pontatlan kompozíciós elhelyezés miatt csak félig vannak a képen. Ez érvényes a főszereplő repülő férfialak fejnél történő metszésére is. Összesűrítve az ötlet jó, merész, ugyanakkor éppúgy slendrián, mint a kisangyal az ablakban. Tehát az irány jó, de sokkal összeszedettebben kell dolgozni, pontosan azért, mert az elképzeléseid tehetségesek. (szőke)
értékelés:

8. Tárgy- és reklámfotó

Mennyiben más a tárgyfotó, mint a csendélet, vagy az enteriőr? A csendéletnél a tárgyak egymáshoz való viszonya a fontos kompozíciós erő, az enteriőr egy hangulat, egy szobabelső, egy élethelyzet bemutatása. A tárgyfotó nem kötelezően reklámfotó, tehát nem a funkciót vagy a gyakorlatias, leltárszerű bemutatást szolgálja. A csendélethez képest sokkal inkább technikai megközelítés, de nem nélkülözi az érzelmi töltetet sem. Tehát ennek a leckének a feladata tárgyak bemutatása, térbe helyezése világítással, mélységélességgel, a környezet megválasztásával, természetesen nem megfeledkezve a személyességről, az érzelmi kapcsolatról sem. Kedvenc tárgyak, emlékek tárgyi megfogalmazása éppúgy érvényes, mint az, ha meglátsz egy számodra esztétikai értékkel bíró tárgyat, formát, és azt mutatod be a fotó eszközeivel. Kattints ide a feltöltéshez!

7. Ételfotó

Ebben a leckében benne van a tárgyfotó, a csendélet, a világítás, tehát minden olyan, amit eddig gyakorolhattunk, ezen kívül természetesen az is fontos, hogy amit tálalunk, az ehető és gusztusos legyen. Elsősorban tehát az adjusztálás, a fogások bemutatása a téma, de azt is kérjük, hogy mellékelj receptet és a hozzávalók listáját is, hogy ha valaki kedvet kap elkészíteni azt, amit bemutatsz, sikerrel utánad tudja csinálni.

Az ételfotó egyik titka az, hogy adott fogás elkészítése nem biztos, hogy vizuálisan is azt az élményt adja, amit a helyszínen annak feltálalásakor, elfogyasztásakor érezhetünk, ezért olykor szükségessé válik, hogy szépítsük a szituációt. Lehet, hogy az a kávé már kihűlt, mire a kamera elé kerül, vagy az a sülthús nem csillog olyan kívánatosan a valóságban - ilyenkor kell arra törekedni, hogy kitaláljunk olyan trükköket, amikkel a hatás képileg elérhető. Tehát nem minden ételfotó ehető, de minden ételfotónak kívánatosnak kell lennie. Ehhez azt is el kell érni, hogy a tálalás, az asztal és a környezet is harmonizáljon, méltó legyen az adott fogáshoz. Kattints ide a feltöltéshez!

Édes drága múlt
Kedvenc tárgyam, nos nem a mivoltáért, mert sajnos már nem tölti be a szerepét, bár szívesen hallgatnék rajta arhív felvételeket. Ha ránézek, eszembe jutnak a nagyszüleim, hogy vajon milyenek lehettek az akkori évek, amikor az a rádió szólt... hiányoznak a nagyszüleim, a gyerkkorom...

Kedves Boglárka, ezt a képet azért értékeljük kissé máshogy, a hozzá fűződő szövegi meghatározással, mert az nagyon őszintén vall és hozzáad a tárgyfotóhoz. Az Estiskola kezdeti szakaszában azt mondtuk, hogy az alkotásokat nem egymáshoz viszonyítva, hanem az alkotóhoz, annak személyiségéhez mérjük. Itt a Zsolttal együtt azt tartjuk fontosnak, hogy a barátom kategóriában létrejött egy elvonatkoztatás, szimbolikussá válik az egyszerű tárgyfotó, és bár ha ez a kép egy kiállításon szöveg nélkül szerepelne, nem lenne teljességgel értelmezhető, mégis úgy gondoljuk, hogy az itt jó ideje működő személyes és intim közegben őszinte és szomorú a vallomás, ami a kép kapcsán elérkezett hozzánk. Ez természetesen azt is jelenti, hogy ettől egyedi és az alkotóra jellemő ez a házi feladat. Úgyhogy itt a kettő disznót nem a kompozíció, hanem az egésznek a teljes üzenete miatt szeretnénk megadni. (hegyi-szőke)
értékelés:

Barátos szorgalmi csendélettel körítve, Andrea sminkel, miközben szép.

Egy új értékelési forma, amit most próbálunk ki, és ha beválik, akkor némely képet így fogunk elemezni, főképp azokat, ahol egyszerűbb a meglátásainkat ebben a formában elmagyarázni, mint leírni. értékelés:

csendélet
Nem szándékosan megtervezett kompozíció. Megláttam, és megörökítettem. Egyébként meg a víz a mindenem.

Kedves Boglárka, a 40-es 50-es évek jutnak az eszünkbe, nagyon szép és elgondolkodtató képet küldtél. A borvizes üvegnek más a matériája és az üveg szürkéi nem lehetnek azonos értékűek a falon vetett árnyékkal, mert az egyik az előtér, a másik a háttér. Ráadásul ha a középtónusokkal játszol, akkor az üveg sokkal anyagszerűbb lehetne. Többször előfordul, hogy arra hivatkoztok, hogy nem beállított egy kép, hanem így találtátok. De ez ritkán jó érv, mert a fényképész, filmes a világot nem csak leképezi, hanem a maga képére formálja is. Ezért még akkor is kell törődni a tónusokkal, elrendezéssel, ha az alap beállítást úgy találod valahol. (szőke)
értékelés:

a kutyától származunk
Vackor vendégségben nálunk... AnnaSára kutyaszerelme.

Kedves Dénes, a két képből ezt tettem fel, úgy érzem, ez többet kifejez a gyerek-kutya kapcsolatból. Ami miatt mégis azt kell mondjam, hogy ez most egy disznósra sikerült, az két fő dolog, egyrészt a kompozíció, másrészt a világítás. Dől a horizont, vágtad a modelleket karnál úgy, hogy az nem jó érzés, és a kutya előtti műhamburgernek nincs a másik térfélen ellenpontja - na nem szájbarágósan, de akár a gyerek lábánál valami hasonló elmozdító képi játék elfért volna. Tudom, hogy nem egyszerű állatot fényképezni, de megéri a ráfordítást. Nem lehet "olcsón" megúszni. A másik kérdés a vaku. Egyrészt én nem szeretem azt, ha védekezésre képtelen állatra vakuznak, még oldalról se, másrészt a telibe vakuzással a világos konyhakő túlvilágítja az előteret, miközben a vaku fénye a háttérben már elhal. Szóval összegezve az ötlet jó, de a kivitelezés nem déneses eléggé. (hegyi)
értékelés:

Barát kép
A képen egyik legkedvesebb barátom látható, amikor épp egy vonat fülkéjében hegedült, csak nekem :). Ebből a képből később plakát is készült az egyik koncertjére. Szeretem a hegedű hangját, a zenét...

Kedves Boglárka, ez a kép is szépen van világítva, de ahhoz, hogy három disznós legyen, apró dolgokra még oda kellene figyelni. Egyrészt a modell füle nagyon erősen meg van világítva, ezt utólagosan is lehet korrigálni. Másrészt a kép bal oldalán a fül melletti fekete sáv nem szükséges, mivel sem súlyozásában, sem információjában nem ad hozzá a kompozícióhoz. (szőke)
értékelés:

Önképek - Költözés
Önképek - Költözés

Kedves Ági, első ránézésre az 1974 és 1984 közötti Mozgó Világ című újság fotós hangulatát idézi ez a két kép. Arra emlékszem, hogy annak idején azért szerettem ezt az újságot, a benne lévő írásokat és azokat a fekete-fehér fotókat, mert mindig olyan valóságosaknak tűntek, mindig olyat lehetett bennük látni, olvasni, amit olyan őszintén másutt – Nők Lapja, Új Tükör, Magyar Ifjúság – nem. Sokszor azok a képek is a vágyról, a szomorúságról, az egyedüllétről, az esendőségről szóltak. Sebezhetően, de őszintén. Ezek a képek ezért jók, két kép összesen 5 disznó. (szőke)
értékelés:

Egész alakos portré rólam
Nagyon de nagyon szeretek fotózni hasonló strukturális elemeket, tükröződéseket...

Kedves Boglárka! Nagyon jó a ritmusa, drámaisága a képnek, szeretnénk figyelmetekbe ajánlani Balla Demeter aktjait és csendéleteit, ahol szintén nagy szerepe van a fény-árnyék játéknak. Formailag nem találtunk magyarázatot arra, hogy a fejtetőd miért vágtad le. (szőke)
értékelés:

Megintcsak jó étvágyat! Ez a vágyleckesor egy filmes darabja... az idézet Weöres Sándor: Három vízszintes, egy függőleges, a Zene Folkestra-Palya Bea... a Porrrrrrrtugál c. filmzene... (sajna magát a filmet eddig nem sikerült megszerezni)

Kedves Dénes, négy disznóra értékeltem a munkád, (de ebből nem csinálunk rendszert), elsősorban azért, mert nagyon jó a dramaturgiája, váratlan is, mert bár azt hiszi a néző, hogy felkészült a befőttesüveggel az angyalfogásra, mégis nagyon jó az öniróniája, hisz a nézőket fogja be az alkotó, de mégiscsak sokkoló, ahogyan a befőttesüveget az optikához illeszti és közben halljuk a zörgő üveg hangjait. Talán csak annyi megjegyzésem lenne, hogy a film végénél indokolatlanul hosszú a csend és esetleg javaslat, hogy a csendet néha valami háttér atmoszférával erőteljesebbé lehet változtatni, éppen azért, mert a csend sem önmagától félelmetes, hanem a külvilágtól való elzártság miatt, amely sokszor finoman, messziről érzékelhető. Jóleső érzés látni az utolsó snitteknél, hogy az angyalbefőtt mellett Umberto Eco könyve látható. (szőke) értékelés:

Fel! Támadás!
Hátha ez egy kicsit jobb arc nélküli portré lesz rólam, mint az előző. Igyekeztem földet, vizet, levegőt és magamat egyszerre megmutatni, egy szinte láthatatlan, gyönyörű környezetben!

Kedves Norbert, itt én első ránézésre tulajdonképpen egy Che Guevara fiatalkori, belvízvédelmi építőtáborban való részvételét dokumentáló kép, és a szentesi Marx téren a nyolcvanas évekig látható munkásmozgalmi csoport keveredését látom, lásd Berény Róbert korabeli plakátját. Ide kapcsolható még Márk korábbi leckéje is. Azonban mivel egy beállított képről beszélünk, talán a kép alsó részén lévő vízbe lógó kis fadarabot, ami a hónalj árnyékába szúródik bele, azt kivenném, és ezáltal a tükröződés tisztázottabbá válna. Volt köztünk egy kis vita a Pedellussal, de én fontosnak találom a fölső részen lévő elsüllyedt üveget (szerintem az bot - mondja a pedellus), ez ritmizálja és szögezi falra a képet. A fejlődést sem hagyhatjuk szó nélkül. (szőke)
értékelés:

vágy
Az angyalcsendélet továbbgondolása... valójában az orsi kitette az ablakba száradni a szandimat... alkalom szüli az angyalt.

Ez egy három disznós kép Dénes, és akik ott voltak az első teadélutánon, azok tudják, hogy Dénes sokat dolgozott ezzel a feladattal, és vegyük észre, hogy az angyal bele van téve abba a szandiba, és ezt mindenképp 3 disznóval értékelném, már csak azért is, mert az a szandál van a képen, ami sok minden átélt, amiben Dénes ott volt a találkozón. (szőke)
értékelés: