Katt
Azért jó ez a kép, mert egyszerű és mert épp emiatt jó alap ahhoz, hogy a világításról beszéljünk. Az egyik alap igazság, hogy a világosabb tónusú részleteket közelebb, a sötéteket távolabb érezzük magunktól. Ez az alapja a sík felületen történő térbeli ábrázolásnak. A másik az anatómia. Melyik testrész hol helyezkedik el, mindezt hogyan lehet jól térben megmutatni. Itt most ha megfigyeled, a mutatóujjad a legvilágosabb. Ki is van égve, azaz elvesztette térbeliségét amiatt, hogy szinte a teljes felülete a fehérhez közeli tartományban van. Ehhez képest a hüvelykujjad, ami előrébb van térben, mégis erősen sötétebb, ebből az adódik, hogy furcsán a mutatóujjra kerül a hangsúly. Ha azt is figyelembe veszed, hogy ez ugyanannak az embernek a keze, akkor érted, miért kell a világítással foglalkozni, hiszen most olyan, mintha a mutatóujj egy gyereké lenne, a hüvelyk pedig egy melósé. Ráadásul valaminek az árnyéka még bele is vág az ujjba. És ez csak a kéz. Ha a hátteret is megnézed, ott is van a polcon valami doboz, ami világít, meg valami kütyü is - azaz a környezetet is rendezni kell ahhoz, hogy ne vigye el a tekintetet a fő témának szánt formákról valami. Ez nem jelenti, hogy nullára kell sterilizálni mindent, de rangsort kell felállítani, mi mennyire fontos, és ezt kell erősíteni fényekkel, élességgel, kompozícióval. Visszaadom ismétlésre. (hegyi)
Pillanat
Egy kis részlet belőlem.
Kitti, ez egy nagyon nem könnyű feladat, ami elé állítottad magad ezzel a képpel. Ehhez nem csak szerencse kell, de türelem is. A részletet jól elkaptad és a szempillák is kiválóan látszanak, sőt, a titok is megvan azzal, hogy a szem a szempillákon át sejthető csak. Viszont ha tudjuk, hogy ez a legfontosabb képelem, akkor ebbe nem kéne oldalt belevágni. És ha megnézed, a testszínek mellett egyetlen szín ugrik ki, ez a talaj zöldes színe, gondolom szőnyeg lehet, vagy takaró, mindegy is, micsoda, de azt mondom, hogy vagy legyen a fejen kívül minden más helyett valami kontrasztot adó szín háttér, vagy maradjon a testszín, ez a bal alsó zöld most nekem megosztja a figyelmet. Szóval kössünk üzletet. Én megadom erre most a 3 csillagot és a leckemegoldást is, te meg megcsinálod ugyanezt pontosabb formában. Ne mást, ugyanezt! (hegyi)
értékelés:
Görcs
Klasszikusokat idéző formák, a test, a drapéria, a kéz, és ehhez most passzol az analóg fényképek világa ezzel a szemcsézettel, nagyon érzékletes. A textil gyűrődése adja az erőt, a kéz ezen a ponton megadóan tűr és vár, enyhülésre, vagy egy másik kézre, mindenesetre a kép képes hatni a nézőre. A mellkashoz közeli, nekünk lent lévő rész most mintha több teret igényelne, hiszen a láb statikussága megadja az irányt, érthető, mi merre és hol van, viszont a kézhez a drapéria lenne párban, abból több is kéne. A vallomás értékéből ez persze nem von le semmit. (hegyi)
értékelés:
VW
Eszter, drága Eszter, arra szövetkeztünk, hogy őszinték leszünk egymáshoz, ennek csak így van értelme, ezért mondom most el, mit gondolok. A kép jó, első lecke oké, 3 csillag. Megvan. De Eszter, ez megvolt már korábban is. Az autók is megvannak, érzed és érted, jól is csinálod. Arra lenne szükség, hogy innen elmozdulj előre. Amit ezekben tanultál és megfigyeltél azt vidd magaddal, de lépjünk tovább. ez csak úgy fog menni, ha rendszeres vagy és fotózol rendületlenül. Írtam régebben egy képedre, hogy akkor lesz meg az érzelmi töltés, ha azt, amit az autók iránt érzel és meg is tudsz fogalmazni, transzponálod minden egyéb témakörre. Menjünk tovább. Kettes lecke. És autó nélkül. Szeretnék segíteni, de ehhez intenzívebb jelenlét kell tőled és az, hogy reflektálj az elemzésekre szóban is, és képekkel is. Hajrá, veled vagyok! (hegyi)
értékelés:
A látszat néha csal!
Minden kezdet nehéz!
Üdvözlünk a Látszótéren, jó kezdet, humora is van, plakátszerű is a kép, kezdetnek teljesen rendben van. De kérlek, ne rohanj el az első három leckéből, ha nem is könnyű gép elé állni, de jó mulatság, és sokat segít az önismeretben és abban, hogy magára találjon az ember. Hajrá! (hegyi)
értékelés:
Hétvége
Jó az ötlet, bár mesterkéltnek érzem a felemás lukas zoknit, ettől komolytalan lesz a megoldás, olyan tortadobálós poén ez. És ha már megtervezted a teret, amit helyeslek, akkor a gurulós székre is kellett volna figyelni, mert az ott most civil, kilóg az egészből. Szóval nem tudom, lehet olyat, hogy ennek újra nekifuss? Jó lenne. (hegyi)
Katt
Ez egy jó kép, én picit forgattam volna a kamerán balra, hogy a képernyő sarkából többet kapjunk, és a jobb oldalon az a szekrény vagy mi melletti fal akkor már nincs benne. Meg hát a pingvin lehetne élesebb is... vagyis hát ha már szereplő lett, akkor lehetne élesebb. (hegyi)
értékelés:
Pánik 2.
Megpróbáltam arc nélkül is.
Ezt visszaadom ismétlésre, mert az ötlet jó, és kevés hiányzik abból, hogy a kivitelezés is tökéletes legyen. Jók a fények, jó a gesztus is, de ez a kép igazából fentebbről lenne kép, hogy a hajba túrás gesztusa vigye a prímet, ráadásul így az is kikerülhető, hogy ilyen idétlen formátumra kelljen vágnod, mert megoldódna az is, hogy mit kezdj a homlokkal. Tehát ismétlés. (hegyi)
A lelkem tükre
Állítólag a szem a lélek tükre. Vajon mit lehet belőle kiolvasni?
Edina, köszöntünk a Látszótéren, és azt kell mondjam, hogy egy nagyon hatásos és érzelmes képet küldtél. Hogy hamar túl lehessünk a kritikán, annyit mondok, hogy a jobb oldalból fél centi vágható, hogy onnan is feszes maradjon a kép. Gyönyörű színek, ez a bronzvörös lenyűgöző, a csillogás, a tónusok, mind együtt adnak a képnek dinamikát is, de mégis van benne egy leheletnyi fáradtság, ami épp annyit vesz vissza a dinamikából, hogy ne legyen harsány a megoldás. És az a bronzvörös... az ellenállhatatlan nagyon. (hegyi)
értékelés:
Dilemma
Ezen a fotón a kép a képben effekt az, ami izgalmas hatás lehetőségeket hordoz magában. A falon lévő kép és az árnyék lehet formai párhuzam, de nagyon kell ügyelni arra, mi milyen formát ad és az hogy és hol tud kapcsolódni. Itt most a kar az, ami nagyon erősre sikerült a törzs és a fej viszonylatában, ezzel kell valamit kezdeni, ez az, ami még kidolgozásra vár. Az ötlet jó, és jó irányba is megy, de nem lehet határozatlanabb a személyes jelenlét a képben szereplő képnél, mert akkor billen az egész. (hegyi)
értékelés:
Önismeret
Feszült szituációkban nagyon meg tudom lepni magam az aktuális viselkedésemmel, reakciómmal. Ilyenkor úgy érzem, mintha egy idegen ember mondaná ki a szavakat, melyek elhagyják a számat, s később nem győzök hogy elnézést kérni a másiktól. Egyszer majd le kéne ülni ezzel az ismeretlen fickóval, és megbeszélni, ki az úr a háznál.
Kedves Gergely, ez egy gondolkodó ember önarcképe arc nélkül, és ez jó. Az is jó, hogy határozott elképzelésed van az életről és a formákról, és ezt törekszel megmutatni, szóval 3 csillag és a lecke megvan. Annyit teszek hozzá, hogy egyrészt kell utómunkázni, ez nem megúszható, másrészt ha megfigyeled a képet, jobb oldalon a képhatárnál ott egy folt, ami szerep nélküli, de zavaró, épp ezért, mert nem lehet érteni, mihez akar tartozni. Azt vagy levágod, vagy maszkolással lesötétíted. Ezt a jövőre nézvést, hogy a kép amikor megvan, és nézed, monitoron, akkor kell figyelni, van-e rajta olyan, ami még zavar, ami nem érthető és nem része a kompozíciónak, és azzal valamit kell kezdeni. (hegyi)
értékelés:
Akaraterő
Ha valamit igazán akarsz, bármi elérhető!
Köszöntünk a Látszótéren, erős kezdés, jó a humora, és képileg is megoldottad, sőt, az a kék ruhás ember ott jobb szélen jól fűszerezi az egészet. Várjuk a folytatást! (hegyi)
értékelés:
Munka előtt még pihenek egy kicsit.
Éva, ahol ilyen kevés a képelem, ott nem mindegy, hogy a vonalak hova futnak ki, hogy pontos-e a fogalmazás formailag. Mert érzelmileg tökéletes, amit mutatsz, én is szeretek egy picit délután szunyókálni, ha lehet, szóval ez a része érthető és világos. Az is zseniális, ahogy az ujjacskáid megjelennek, szóval tényleg csak az a kérdés, hogy formailag ezt rendbe kell hozni. (hegyi)
értékelés:
Attila
Hozzám tartozik.
Finom a jelzés, jó irány, és azt kell mondjam, hogy kevés hiányzik a tökéletességhez, a megoldást a geometria adja, hogy ha a lánc íve ilyen erős, akkor ezt stabilizálni a dekoltázs tudja, ami most - és itt nem a kukucskálás beszél belőlem - kevés. Ezen kívül egy kicsit lehetne a kontraszton emelni ahhoz, hogy kevéssé legyen szürke, hogy élni tudjon az ezüstös csillogás. De megvan a 3 csillag, viszont ha gondolod, plusz egy csillagért jöhetne egy ismétlés! (hegyi)
értékelés:
Babazokni - Javítás
Hogy fogsz te engem utálni... de ezt is visszaadnám. Tudod azt gondolom, hogy az ismétlés adja meg a tudás stabilitását. A tapasztalás. Hasonlítsd össze a két képet. Az előzőhöz képest zseniálisan javítottad a ruhát, vidám, tényleg minden oké. De közben nem figyeltél arra, hogy elfordult az egész jobbra. Nézd a szoknya íveit, bal oldalt magasabbra libbennek, mint jobb, ez is ferdeségbe visz, ehhez képest a kép láb is el van fordulva jobb felé, szóval ez így most pontatlan lett. Nem kell kivasalni a szoknyát, sőt, szuper, ahogy söndörödik, de akkor mondjuk a bal lábaddal fordítasz bal felé egyet és azzal visszahúzod az egészet, vagyis nem kell elvágólag szabályosnak lenni, mert a szoknya se az, hanem a ritmust kell tömegben úgy rendezni, hogy ha elfordul a szoknyád jobbra, akkor valami forduljon erősebben balra, ha a lábfej, mivel az kisebb mint a szoknya, jobban kell fordulnia, mint a szoknyának egy picit. Meg lehet ezt ismételni? Megérné! (hegyi)
Hozzászólások
Török József
2024. 06. 21. - 23:06
"Nagyon kúl ez az AI-muzsika...döbbenet. Mondhatnám, ijesztő." "-Menj el Madeirára, és a…
Török József
2024. 06. 21. - 22:37
"-Jóska tényleg meghatott a hangja alapján. -Meg, hát." "-Kétélű fegyver, hogy a hidat akkor…
Hamar Ramóna
2024. 06. 19. - 07:31
Kedves Ingrid! Részemről az öröm! ;)
Alexovics Ingrid
2024. 06. 18. - 22:27
Kedves Ramóna, örömmel használnám ezt a nagyszerű képet a holnapi rádióműsorom borítóképeként.…
Aureliano
2024. 06. 17. - 23:08
Boch: -jajj, igen, a szél. az durva, amikor levágod. én egyszer csináltam ilyet, de úgy néztem ki…