Szorgalmi

Egy fa (tölgy?) kettéágazó törzsei között sütött át így a Nap.

2012. június 10-én vasárnap délután 2-től két csapattal, két kondérral leszünk jelen a Tilos Maratonon. A Látszótér vendége Szőke András, akivel az egyik bográcsban ír-trójai báránypörköltet készítünk, a másikban pedig a már hagyományosnak mondható szentmihályi horvát lecsó fő Tamagucci vezetésével.

A helyszín a Dürer-kert, (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21.), és mindenkit várunk, lehet jönni segíteni, kóstolni, alapanyagot szeletelni, a lányok hozhatnak saját készítésű csipetkét, süthetnek sütiket. Ez a családi nap lesz a Tilos programjában, a gyerekek Babos Anitával csuhézhatnak, Ocztos Istvánnal pedig festhetnek, rajzolhatnak. Aki rendelt látszóteres pólót, az itt már abban feszíthet. Tavaly az első három között végeztünk, csináljunk most akkora bulit, hogy a mi napunkon gyűljön össze a legtöbb adomány a Tilosnak!

A részletes programot a Tilos oldalán találod, jelentkezz itt a hozzászólásoknál, ha számíthatunk rád! A korábbi évek Tilos Maraton anyagait a Találkozók rovatban találod.

Tessék adni címeket! Sok a cím nélküli, meg az idétlen fölrakás, úgyhogy kérem, hogy ebben is erősítsünk. A ritmus jó. Egy jó kis dinamikus, élére állított háromszög jön létre a mikrofonnal, a trombitással és ezzel a fickóval, aki a megafonba kiabál. Szűknek érzem egy kicsit az egészet, de a megoldás jó. Valószínű, hogy ez egy képsorba nagyon jól megállna, egy képriportba az adott zenekar koncertjéről. Önmagában ez a kép nekem ahhoz kevés, hogy ez szimbolizáljon bármit, úgy értem, hogy nekem ebből a koncert hangulata csak részben jön át, és lehet, hogy félrevisz, hogy ez most valami agresszív punk zenekar akar lenni, vagy micsoda, akik a megafonnal üvöltenek. Sokan használják ezt koncerteken, van egy bizonyos akusztikai hatása, amit az emberek általában izgalmasnak tartanak, de most a zenekarról túl sokat nem tudok meg. Hogy ez egy kéttagú zenekar, ahol az egyik üvölt, a másik próbál trombitálni rá, nem tudom. Azért mondom, hogy ez egy képsornak a képe számomra. (hegyi)
értékelés:

Azt hiszem, hogy ez a zenekar sokat köszönhet neked, legalábbis a mi közösségünkben, mint egy hírvivő, hozod róluk a képeket, és ez egy fontos dolog. Színvilágban ez egy kicsit érdekes, olyan furcsán fakulnak a színek. Ez a párducmintás oszlop tényleg valami őrület, lehet, hogy ebből én kicsit többet hagytam volna oldalirányban ahhoz, hogy ebből kapjunk, hogy megtudjuk, hogy mi is ez, mi történik, mert ez hozzájárul ehhez a hangulathoz. De a három fickó abszolút jól játszik, ahogy látom, itt most egy olyan rész van, ahol mindenki veri a ritmust, rázza a ráznivalókat, gondolom ez egy vidám helyzet lehetett, amit a közönség hergelésével töltöttek a srácok. (hegyi)
értékelés:

...legalábbis ezen a héten.

Most ebben a képben, ugye kép a képben, látunk valami festményt, ez egy modern, naiv festmény nagy ecsetvonásokkal, a kép sarkában egy szimbólum, ami a dohányzás tiltását mutatja. Ahogy látom, valószínű, hogy a rosszcsont fotós raggatta oda, és a fali konnektor egészen szenzációs. Talán a tükröződésben tényleg valami órát látok fölsejleni, ennyiben ott a kapcsolat az időhöz. Nem vagyok teljesen biztos abban, hogy miért pont ezt a képet kapjuk, de ez volt épp ott a konnektornál, valószínűleg mindenre nem kell valami nagyon elvont magyarázatot keresni. Ha egy picit mozdulunk, akkor lehet, hogy az az óra jobban észrevehető, vagy határozottabb lenne, vagy akár, ha egy kicsit közelebb megyünk, és skurcból ábrázoljuk ezt, nem ilyen iskolásan, hogy minden mindennel párhuzamos legyen, adhatunk ennek egy kis dőlést. Tudjuk, hogy a párhuzamosok a végtelenben találkoznak, Karinthy nagyon jól leírta, erre próbálnék itt utalni. (hegyi)
értékelés: