Szakkör | Page 65 | Látszótér

Vacsi.

Az ötlet jó. Az is jó, ahogy exponáltad, vannak mozgásfázisok, ez is szuper. Ami kevéssé jó, hogy ekkora előteret hagysz, aminek sok értelme nincs, miközben a fejből vágsz. És a tónusok, még mindig, már megint sötétek. (hegyi)
értékelés:

Felújítás, harmadik nap.

Vicces kép ez, buddhista fiú szétszedte, most meditál, hogy hogyan is kell összerakni. Van hangulata, de még jobb lenne, ha fentebbről lenne fotózva, hogy még leltárszerűbb legyen a végeredmény. (hegyi)
értékelés:

A 2018. évi szentivánéji darab Örkény István Tóték című tragikomédiája. A szerző portréját Balla Demeter 1974-ben készítette.

Hát, ez nekem nem jön be. Az van, hogy ha nincs téma, akkor bármi lehet technikailag, de a kép nem lesz meg. Ló. Oké. Prága. Elhiszem. De miért? Erre a képnek kell válaszolnia. Dől. Miért? Mert csak? Az kevés. Szóval erre hiába tolod rá az effektet, nem a kép, hanem az effekt kezd el dolgozni. Azt meg nem te, hanem a szoftvergyártó csinálta. Ezt azért te ennél azért már sokkal jobban meg tudod csinálni. (hegyi)

Jó játék ez a miniatürizálós technika, van benne valami gyermeki érzés, de az van, hogy ez akkor az igazi, ha a tereptárgyakon kívül autók, gyalogosok, szóval valami élet is van még. Így nekem ez picit üres. (hegyi)
értékelés:

Zsuzsi lányom merengő tekintete.

Jó lenne a tekintet, a háttér is jó, a kettő együtt is jó, van benne valami hippi hangulat, de túl közel vagyunk. Így a váll, a térd darabja inkább zavaró forma, holott lehetne szerepe, de akkor távolabbról kéne fotózni őt. (hegyi)
értékelés:

Jó, hogy van ember a képen, jól ábrázolja a szabadság érzetét. A tónusok azonban túl sötétek, érdemes lenne utómunkában ezen finomítani, és az égből kevesebb is elég lenne, viszont cserébe lent kéne még, hogy jobban lehessen érzékelni a teret, a magasságot, a bázist, amin áll az ember. (hegyi)
értékelés:

Ami kifejezetten szép, az a dombok, hegyek vonulata, ott nagyon finomak a tónusok. Fenn azonban az ég kilukad, másfél ujjnyi része már nem igazán érdekes. Szívesebben nézném, ami lenn van. (hegyi)
értékelés:

Úgy gondolom, hogy technikailag ez egy jól megcsinált kép, a teszt szerintem elég jól sikerült, a helyszín megválasztása, ami fontos, hogy izgalmasabb, jellegzetesebb legyen. (hegyi)
értékelés:

Jóska, Tama, Aureliano és Zsolt közös szülinapi ünneplése Ányezzel, Bandival és Clioval, később Gyulovics Istvánnal. Lilla itt még aludt.

A Csíkszerda tagjai előadás közben a káposztásmegyeri református templomban...

A színekkel van valami gond, de a kép maga jó dokumentáció. (hegyi)

A téma és a kompozíció is jó, de ami agyoncsapja, az a tónus. Gondolom ez valami mobil filter lehet, insta vagy hipstamatic, mindegy is, de annyira elvesztek a középtónusok és ki van vasalva, hipózva, hogy ettől az egész fura, idegen lesz, ráadásul a tükröződésben látszó arc se él így, pedig fontos lenne. (hegyi)

Mi a szabadság? A korlátok nélküliség? A választás lehetősége? Vagy csak egy hamis érzés? A szabadság egy tudatállapot? Nehéz megfogalmazni hogy mi a szabadság. Az biztos hogy egy fantasztikus érzés és nagyon ritka az, amikor egy rövid időre a téridő börtönében egyszer csak megtapasztaljuk. Csodáljuk ezt az érzést de amint nyúlunk felé, már el is röppent.

Ez egy jó üzenet lenne, fekvőben. Úgy, hogy a nő keze ne csak mint egy fuldoklóé úgy legyen jelen. Tudom, hogy a pillanat és a madár, és minden együtt nem könnyű, de a galamb egészen jól irányítható kis kenyérgalacsinokkal, szóval azért valamennyire ismételhető a szitu. Ha jó idő lesz, ezt az üzenetet érdemes újragondolnod, mert jó lenne a gondolat, csak a forma most ellene dolgozik. Adok rá mégis csillagot, mert az is erény, hogy a pillanat megvan. (hegyi)
értékelés: