Szakkör | Page 118 | Látszótér

Mondok valami durvát. Az orr fölött és a szem alatt vágnám. Csonkolás, igen. Mert akkor nem zavarna az, hogy hiteles-e ez így, vagy sem, benne vagy-e az ellazulásban vagy sem, akkor valahogy ez az egész átértelmeződhetne. És keményebbre venném a fényeket, kopogósra. Mert hát ez az ellazulás kemény meló, és ezt a keménységet a kezeid mutatják is, nyista relax, csak koncentrálás, kurvára akarom már a nyugalmat, de annyira, hogy a körmöm beletörik. Szóval hát valami ilyesmi. De mindezt figyelmen kívül hagyva, amit próbálok itt nyökögni, ez egy fontos lépcső az utadon, értékelem. (hegyi)
értékelés:

Tiszta Nazca-vonalak. Tetszik nagyon. Lenn a fekete részt viszont lehagynám, mert most mint egy papírlap, ott behajlik a kép ettől. (hegyi)

Ez szép, Nyugodt. De jobbról annyit mindenképp vágnék, hogy az ég már ne kerüljön a sarkába bele, mert ettől ott kigyengül, kilukad a kompozíció. Benne van minden, amit a januárról, a télről érzek, gondolok, szerencsére a cukorszirup elmaradt, és ez dicséretes. (hegyi)
értékelés:

2016 decemberében Bach Vikié a Hónap képe!

Az év zárásaként János választása Bach Viktória: 365.170 című képére esett, így 2016 decemberének Hónap képe Vili alkotása. 2017 januárjában ő válogathat, gratulálunk!

Ha azt ott jól látom és tényleg pókháló, akkor ennek lenne humora, ha a célzó bigyó része és a cső vége a sötét háttérre esne. Értem és ki is fejezi, de valahogy a cél most nem értelmezhető, ki vagy mi állhat a vadász puskája előtt. (hegyi)

Hasonló, de nem flódni, štedrák a neve / štedrý jelentése bőséges/.

Ha ezt valahogy a másik oldalról kapjuk, akkor nincs ennyi a padlóból talán. De a szorgoskodás hangulata megvan így is. Receptet kérnék. (hegyi)

Minden látszóteresnek boldog karácsonyt kíván a stáb: Demeter, Jóska és Zsolt

Jó ez a ritmus. Nem mondom, hogy óriási dobás, nincsenek birkanyájak vagy átszaladó bicajosok, vagy bármi szokatlan, de amit vállal, azt teljesíti is a kép. Épített környezethez azért vékony kicsit, mert a bemutatáson kívül hiányzik belőle egyfajta állásfoglalás a fotós részéről. Az pedig ha nem líra a cél, fontos. (hegyi)
értékelés:

(Szétkaszabolt tizennégysoros az alkotók gyötrelmeihez)

Karima sem jutott nekem a parnasszuson,
kitoltak onnan verseim: mind ócska rima!

Kilincsel most a harag, asztalra csap
kérdőn a düh, kaphat-e mást aki lincsel-

ni akar a dzsumbuj zajló rejtekében,
s kinek szomja szakad, mint a Niagara?

Moralista beszéd elkésett rég, szanaszét
hevernek verslábak, és a kitépett mora-lista

csak rám hull, és a vértelenségig tátog
vele minden felvágott és kihúnyt csakrám.

Sárt hozott mindez a kezembe, maró salakot,
legyen hát minden toll, és minden papír átkozott,

ócska rima verseim pedig rímteledjenek szét,
s taszítson le ismét magáról e baljós karima!

2006-2016

Valami Ati az utómunkával nincs rendben, a homloknál és a szem alatt eltűntek a bőr pórusai. Ennek okát érdemes lenne kideríteni, mert ettől olyan fura az eredmény. A kép maga az operaház fantomját juttatja eszembe attól, hogy a jobb szemed ennyire eltűnik. A forma is, amit ott a sötét felületek kiadnak, maszkszerű. Ha ezt akartad, én elfogadom, de azért annak jobban örülnék, ha legalább jelzésértékkel megjelenne az a szem is. (hegyi)

A 34. HetiHegyiben két kérést is teljesítünk. Hogyan fotózz mobillal, mire alkalmas és mire nem a telefonod, értékelhető-e fotóként az, ami ezzel készülhet. Illusztráció gyanánt nézd meg Gárdi Balázs képeit. A másik téma az experimentális fotográfia Feri heti feladata kapcsán, mitől az és mettől az, mi a jellemzője a kísérleti fotográfiának, és hol vannak azok a buktatók, amikkel a határterületen járva találkozhatunk. A festészet felől Fehér László, a fotográfia felől Farkas Antal Jama munkáit ajánlom megtekintésre. Az év utolsó adása ez, így békés karácsonyt és boldog új évet kívánunk, legközelebb 2017-ben találkozunk. Kérek mindenkit, hogy használja a komment lehetőséget, kérdezzen, írjon, mert fontos a visszajelzés.

Nehéz a dolga a tanulónak, és ez tudom, hogy olykor nagyon unalmas tud lenni, ez át tud jönni a képről, hogy az ember elkezd elkalandozni másfelé, netre, levelezésre, mert elfárad. Ezt tudom kiolvasni. (hegyi)

-Baba, segíts elrejteni Töpit.
-Mi történt?
-Kiütötte magát, és elveszett az éterben.
-Éter? Azt még nem próbáltam.
-Most ne. Fogd inkább a lábát, és dugjuk az ágy alá.
-A csigái? Megvannak?
-Kidobattad múlt héten.
-Na. akkor te rajzolj neki újat, én főzök egy teát, és mire felébred, mindent kipucolunk.
-A konyhát is?
-Is.
-Baszdmeg...

Nos, jó a szöveg, és ahhoz túl jó, hogy megálljunk egy Holdat ábrázoló, bevallom, nem túl érdekes képnél. Valami ha bevillanna a sötétben, történne, akármi, mert ezt a formát túl sokan csinálták meg, de ha nincs más, csak a Hold, az egy csillagásznak lehet érdekes esetleg, de képileg kevés. Nem keresnél ehhez az íráshoz más képi megoldást? (hegyi)

a szám végére lehet, megértem

Ez egy kellően flegma és pimasz kép, benne van minden, ami fontos lehet számodra, és ez át is jön a nézőnek. Jó a dekomponálás is, nekem ez működik. Javaslat, hogy egy kis kontrasztemeléssel vagy a világos tónusok helyrehúzásával a dolog még jobb lehetne attól, hogy nem lenne rajta ez a szürke fátyol. Érdemes kipróbálnod. Várom a folytatást. (hegyi)
értékelés: