Az a helyzet, Mariann, hogy vagy lejjebb mentem volna a kamerával, vagy feljebb, de az biztos, hogy ahonnan most nézzük ezt az egészet, az nem igazán jól működik. Annak örülök, hogy van az a busz a háttérben, ami jön azon az úton, kicsit még vártam volna, hogy még jobban jöjjön. Ha már ott a szereplőm, akkor lehet, hogy őt mozdítom valamerre még egy kicsit, hogy a ruhából, amit látok rajta, abból többet lássak, esetleg fel is állítom. Ha lejjebbről fotózod, akkor nagyobb és érzelmesebb hangsúlyt kapnak azok a szép mezei virágok ott körülötte, akkor nem érdekel busz és a kép többi része, menjünk közel és emeljük őt bele ebbe a világba, mert ez önmagában zseniális lehetne. Vagy menjünk feljebb és az egészet szemléljük tárgyilagosabban, most a kettő között vagyunk valahol. Van hangulata, de képileg nem érzem megoldottnak. (hegyi)

Kíváncsi volnék arra a pályázatra, ahová ez a kép bekerül, nem nagyon értem, és ezt most ennél a képednél mondom el, az összes többi gyufás képedre is ez fog vonatkozni. Nekem önmagában az, hogy keresztbe teszünk gyufákat még akkor is, ha a középső gyufának nincsen feje, valahogyan még kevés, tehát ez nekem nem adja ki, hogy mit is akarsz mondani, azon kívül, hogy ez egy A betű. Valaminek kell még történnie, fröccsen rá egy kis festék vagy tinta, valami történjen ezzel a háttérrel, amiben ez benne van, megint azt mondom, hogy helyzetbe kell tudni hozni. Ez így önmagában nekem nem fotográfia. Miért lett lefényképezve ez a három fadarab, mit akarok ezzel mondani, mi az üzenet, mit akarsz közölni a nézővel, miért nézzem ezt én? Ezek fontos kérdések, hogy gondold bele magad a néző helyébe, hogy mit nézzen rajta és miért nézze ezt a képet. A kísérleti fotográfia terepe szép és gazdag terep, de előbb ahogy azt korábban írtam, tisztába kell jöjjél magaddal, anélkül nem fog menni. Máshogy mondva, vaktölténnyel lövöldözöl egy westernfilmben. (hegyi)

Az elkapott pillanat az látszik, a különbséget is érzékelem, de ez most egy lesifotó és az ritkán jó. Nagyon óvatosan van megfotózva, ettől elmegy az ereje az egésznek, szembe kell velük állni, szóval ez másképpen nem megy, esetleg még beültetsz közéjük egy nőt, vajon kit választ, szóval érted, valamilyen történetet elkezdesz vele játszani és utána megcsinálod, megkéred őket, valahogyan legyél benne, mert most innen oldalról ez így nem működik. (hegyi)

Roland, az a helyzet, hogy neked most valamit a fényképezés előtt el kell döntened. Vagy egy túlvilágított glamouros világot hozol, de akkor annak a paprikának szabályosnak kell lennie és az működhet, ha már összevizezted, akkor annak is határozottnak kell lennie. Vagy keresel egy groteszk formát, egy emberi testre hasonlító formát, mint egy akt, egy torzó és azt fotózod meg, de akkor az nem színes és nincs így túlvilágítva. Most a kettő között vagyunk, kaptunk egy absztrakt formát glamour módon fotózva. Ez így nem működik, ráadásul a paprikának ritkán szép a csumája, erre is oda kell figyelni, hogy azt hogyan tudod úgy takarni, hogyan tudod megoldani, úgy forgatni. (hegyi)

Az, amit a házon észrevettél, az abszolút rendben van, viszont abban nem vagyok biztos, hogy ezt innen kell megfotózni, ugyanis valami fontos dolgot teljesen elvesztettünk most, mégpedig azt, ami a kép bal oldalán történik. Az árnyékokat, amik ott gyönyörűen elfolynak és viszonylag keveset kapunk belőlük, engem viszont az izgatna, hogy ott mi történik, tehát kvázi ez az egész sokkal érdekesebb lenne, ha máshonnan úgy fotóznád, hogy az is rajta legyen vagy legalábbis ennél több. (hegyi)