Az a helyzet, hogy a leckeértelmezéseket nem árt pontosítani. Ennél a leckénél ha jól emlékszem, egy fontos szó szerepel: leletmentés. Ez lehetne akár egy izzólámpa is, de annak akkor valóban réginek kell lennie, mert ennél a tárgynál fontos, hogy évszázadon átívelő a karrierje. Ez itt nem jön át. Emiatt én ezt tárgyfotóként értelmezem inkább, mert azt a pluszt nem hordozza, ami az eltűnő értékeknél jelen kell legyen. Ami a képet illeti, van egy beteges tónusrendje, egy szürkés fátyol, amit érdemes lenne újragondolni. Nyilván a tónusátfogás fontos, és ez okán talán érthető a csúcsfények visszavétele, de hiányolom a kontrasztot. Érdemes lenne ezt a képet abban a tekintetben újragondolni, hogy hogyan lehet térbe helyezni úgy, hogy ne legyen ennyire szigorúan körbevágva, hogy úgymond személyiséggel töltődjön meg, mint egy portré. Nem arra gondolok, hogy mosolyogjon a szája, vagy arca legyen, hanem hogy azt a személyes pluszt kapja meg, amit egy portré is megkaphat, mert így most ez egy finom formákkal megrajzolt izzó, de nem jut ennél tovább. (hegyi)

Egy tulajdonképpen szakrális megközelítést kapunk Zsuzsa képén, egyfajta leletmentést, miközben a vidéki búcsúk céllövöldéjének hangulatát is hozza a kép, van az egésznek egy keresetlen bája, közelsége, ami szerethető, ami fontos. Ez akkor is igaz, ha közben azért a technikai problémákkal is szembesülünk. Egyrészt nem ártott volna a horizontot tartani, mert most dőlünk jobbra, és ennek a tömegelhelyezés szempontjából nincs most indoka. Másrészt tudom, hogy nehéz egy ilyen fényvetődést jól kiexponálni, mert túl nagy a fényérték különbsége a világos és árnyékos részek között, ezt azonban lehet korrigálni, ha a helyszínen nem is, mert elfelejtettünk magunkkal vinni derítő felületet, vagy kislámpát, de az utómunkában azért ez egyensúlyozható lenne. Ugyanis bár igen fontos a fény, hiszen ez adja az izgalmát és jelentését a képnek, de mindez akkor működik jól, ha megmarad az értelmezhető viszony, és ehhez emelni kell az árnyékos részeken, hogy ennyire ne kelljen bogarászni, mit is látunk. (hegyi)
értékelés:

Szeretem! Ez egy bevállalós, vagány kép. Értem én, hogy várod a többieket, nem nagyon nézel ránk, még a kezdetén vagyunk egy kapcsolatnak, úgyhogy itt integetek, hogy hahó, hahó, majd vegyél minket is észre, de ettől függetlenül ez egy 3 csillagos leckemegoldás. Én ennek nagyon örülök, azért, mert keresetlen, tehát nincsen túldumálva, nincs vacakolás, arról szól a dolog, amit itt látnunk kell. Bizony, bizony, van egy lány, aki vagányul várja a haverokat a híd alatt, és én ennek nagyon örülök. Annak meg kifejezetten, hogy bár nagyon nagy szünetekkel jöttek itt eddig a munkák, de megint jelentkezel nálunk, és én remélem, hogy ez most már egy tartósabb munkafolyamat lesz, és nem egy év kihagyás jön a következő képpel, mert volna értelme ezzel foglalkozni szerintem. (hegyi)
értékelés: