Figyelek!
Csak teljesen tud figyelni bármire is. És ez nem koncentráció, hanem magától jön neki, természetesen. Irigylem érte. :-)

Igen, a kutya figyel, a kutya jó, de a fotós túl akar járni a kutya eszén és ezért eldönti a képet, hogy hátha elszalad a kutya. Miközben azért sejthető, hogy ha a figyelem a fontos, akkor ez a kutya tud ennél még jobban is, teljes erőből figyelni, mert most figyel, de inkább figyelget, lazán veszi a dolgot. Komolyra fordítva, picit szűk a kép és a döntés indokát nem értjük. (szőke)
értékelés:

Faur Anna és stábja látszólag egyszerű történetet vitt vászonra, még időben, mert talán a közönség emlékszik még a taxist brutálisan megrugdosó patacipős lányok történetére. Ez lehetett az alap ihlet, két külföldi színésznő a főszereplő, a Hunnia adott szárnyakat a vágyaknak... a képzelt vágyaknak. Ugyanis a legfőbb észrevétel a filmmel kapcsolatban, hogy szépeleg. A kitűzött cél gondolom egy női film lett volna, női szemszögből mutatni azt, hogy mi a szélekig sodródni, de talán épp a két külföldi főszereplő az, aki ezt lehetetlenné teszi. Más ott és más itt a szélen élni, és ha nincs pontos instrukciója, hogy mi a valóság ma Magyarországon, nincs miből merítsen a színész. Márpedig látva a képeket, azt kell mondjam, hogy olyan a film, mintha valaki mesélt volna a rendezőnek, hogy hogy is élnek a lecsúszott, senkinek se kellő, senkinek se hiányzó emberek, gyerekek, fiatalok. Mintha. De ez a mese másodkézből jött, ezért már benne van a mesélő is, a túlzás és a sablonok. Nehezen hiszem, hogy ne lehetett volna hitelesebb szereplőket találni a filmhez. Akik nem csak úgy csinálnak, mintha. Ez a minthaság az egész filmre rányomja a bélyegét. Hogy ez Sándor Pál prűdsége miatt van így, vagy Faur Anna nem mert mélyebbre menni, nem tudom. Lányok, akik túl öregek ehhez a szerephez, akiknél a dekadencia és lecsúszás csúcsa, vagy mélye az, hogy szájon csókolják egymást egy diszkóban. Lehet, persze, hogy van, akinél ez is már több a soknál, de hogy ez önmagában nem vezet el a brutalitáshoz, az biztos.
   Szerepelnek még taxisok is a filmben, valami seftelés is megy, de hogy mi, hogy miért törnek autókat, azt nem tudja meg a néző, hacsak nincs taxis ismerőse, aki rávezesse a megoldásra. De mondjuk ez mellékes, ettől még lehetne a film elfogadható. Azonban ahhoz, hogy ülve maradjak, hogy végignézzem a mozit, kell valami, ami húz, ami miatt érdekel, mi lesz a vége. Itt a film első tíz perce tökéletesen ugyanolyan, mint a közepe, vagy vége. Valahogy elvánszorgunk a végkifejletig, hogy a két lány elcsalja a sofőrt a senkiföldjére éjszaka, és ott végleg a tanácstalanság lesz úrrá a filmen. Nincs ötlet, nincs kitalálva, mi történhet ilyenkor, egyszerűen a látvány, a szövegek, a mese hiteltelen. Oké, hogy a két csaj eldönti, hogy nekik kell egy autó, és ezért akár meg is ölik a sofőrt, de amikor szembesülnek a helyzettel, amikor ott vannak a susnyásban, akkor legfeljebb odáig tudunk eljutni, mint feszültség, hogy az egyik csaj elveszti a láncát és keresi a sárban, aztán meg miután hosszan húzva a szemét közé viszik a hullát, beülnek a kocsiba és a kamera szemén át látva egy igen idegesítően béna ide-oda svenkeléses kvázi autóvezetést érzékelünk, aminek a rendőrök vetnek véget. És kész.
   Volt egyszer egy film, a miskolci boni és klájdról, és azt kell mondjam, hogy még az is izgalmasabb és hitelesebb volt, pedig beriarinál kevés manírosabb srácot lehetett volna találni ahhoz. És az mégis. Ez meg mégsem. Ha a cél a valóság, a helyzetábrázolás, akkor nem lehet úgy csinálni, mintha buli lenne - mellesleg nem hiszem, hogy egy házibulin szexfilmre onanizálnának a fiúk - nem lehet úgy tenni, mintha megdugnák, nem lehet úgy csinálni, mintha furujázna. Akkor ott szopás kell, kúrás és farokverés. Persze Sándor Pali kitért volna a hitéből, az lehet, de a kérdés, hogy a producernek csinálnak filmet, vagy a nézőknek? Mert nem mindegy. És még egy: el kell dönteni, hogy meglovagolják az alap sztorit, vagy se. Mivel a film végülis az újsághírre épül, kellett volna hozzá hiteles segítő, aki mondjuk elviszi a valódi éjszakába a rendezőt, az operatőrt, hogy ne nagypapáink sablonjait kelljen megfilmesíteni. Kár érte.

Ráérsz?
Itt van, lent.

A modell nagyon hiteles, tulajdonképpen egy filmes szituációt láthatunk kutyára átírva, hiszen látjuk, hogy a kutyus az alkotóra néz ki és nem a kamerára, a gondolat megjelenik a szemvillanásban, hogy megint ide kellett állnom, megint azt mondták nekem, hogy nézzek szomorúan. Ez teljes egészében jól látható a képen, talán a kép jobb fölső sarkán a kardigán körüli folthatások elviszik a figyelmet a főszereplőről, akinek éppen mozgásban van a farka. Sok olyan apró motívum van a képen, hogy ha én szeretem a szereplőmet, akkor még foglalkoznék vele úgy, hogy a többi forma ne vigye el az üzenetet, hanem ezt a fantasztikus sztárt, ezt a franciás ízű színészt, őt tudjuk csak látni. Most sok olyan apróság van, ami bár izgalmas, de elvon a kutyustól. (szőke)
értékelés:

Méltatlan
A kettes leckével nagyon sokat szöszöltem. Az egy nagyon sok munkával előkészített kép volt. Pihenésképp hármas lecke gyanánt egy régebbi képet küldök. Ez egy talált kép. Utcán köszönt rám a felirat és annyira rólam szólt, hogy muszáj volt magam lefotózni. És mintha már akkor tudtam volna, mi lesz a lecke - a fő cél az volt, hogy tetőtől talpig, a lábujjam hegyéig raja legyek.

Nagyon szeretem ezt a képet, elsősorban a tükröződésben látható Trabant miatt és érthető is a képi geg, amit közvetít, talán fenn még tágabbra hagytam volna. (szőke)
értékelés:

Tél

Mind a ketten nagyon szeretjük, és mivel szorgalmi, az egy disznót megkapja, és itt meg szeretném jegyezni, hogy a pedellus véleménye szerint ez egy panni. (No de András, nem csak a Pedellus, hanem mind a tizenegy, aki hozzászólt, egyetért abban, hogy ez panni, tehát mindenkinek lejött, csak neked nem.) Jó, akkor módosítok. Feri képe, ami mindannyiunknak tetszik, én is javaslom az egy disznót, véleményem szerint ez eredendően valamilyen ujj erezetet látunk, de egyet kell értenem a többség hatalma alapján a 11 hozzászólással, hogy ez egy panni közeli. Bár meg kívánom jegyezni, hogy én ismerem a pannit, és ez nem az. Mondjuk mosogatószivacs, amiről lejött a szösz. Ti ehhez nem értetek, de mindegy, legyen panni. (szőke)
értékelés:

Ti mit kértek?
Nem biztos, hogy maradt.

Az üzenet az érdekes, amit írsz, de nem elég erőteljesek a piktogramok a hűtőgépen, van nekünk már egy hűtős képünk, ahol az alkotó mintegy belemászott a gépbe, tehát ezt a szituációt olyan formába rendezte, ami fotográfiai szempontból is megállta a helyét. Itt most nem érzem erősnek a megoldást, mert a hűtő ajtaján lévő üzenetnek erősebbnek, egyértelműbbnek kellene lennie, a bebújó emberi alakból pedig nem sokat tudunk érzékelni, mert egy bemozdulásos képet látunk, ahol a modell sötét ruhája miatt nem maradnak még tónusban sem részletek. (szőke)
értékelés:

Macsek
Vettem ajándákba egy cicaszobrot. Beletettem egy ajándéktasakba, és feltettem a szekrényemre, amíg elviszem. Azóta les ott, néz kihívóan, hogy mikor fogom lefényképezni. Ma nem bírtam tovább, megadtam magam neki. Íme.
   A színek, a színek, a színek... méghogy a fekete-fehér ütősebb, kifejezőbb. Ez sokkal rosszabb volt fekete-fehérben. Nem élt a macsek. Így él. A szoborban. Ha valakinek nem jönne át, hát mondom; ez a szobor él.
   Lehet, veszek más ajándékot.

Hát, ennek nem kell enni adni... :) A pop art vagy a giccs kategóriájában vet fel érdekes dolgokat a kép, nagyon szerethető is, mégis azt mondanám, hogy a kép alsó szakasza, ennek a szatyornak az alsó fele picit sok, vágnék belőle, hogy ezek a furcsa fülformák és zacskószélek még erőteljesebben tudjanak vibrálni, tudják ezt a feszültséget fenntartani a képen. Most a határon érzem a dolgot, mert ugyan a zacskó felületén ezek a kis szirmok vagy mik is érdekesek lennének, de nem hagytam benne, nem is hagytam ki, a macska leselkedése az érdekes a zacskóból, tehát ezeket a kis mintákat kéne levágni talán. (szőke)
értékelés:

Füst
Úgy tekereg a nők ölében az idő, ahogy a szőlő kacsai a kerítés körül, vagy ahogy a füst csavarogva ereszkedik felfelé.

Itt egy hosszabb beszélgetést folytattunk a pedellussal a képről, ami azonban nem publikus, mondjuk úgy, a szexről is szó volt, de a lényeget azért elmondjuk nektek is: erős szexuális töltete van a képnek. Egyrészt talán egy picit a lány háta mögött lehetne szűkebbre vágni, de a lényeg inkább az, hogy a kép tetejéből lehet vágni, viszont amit ott levágunk, azt alul hozzá kéne adni - magyarán a kamerát lejjebb kellett volna mozdítani, hogy a test, a hát, a csípő ívei is a képhatáron belülre kerüljenek. Minden szép, minden jó, csak a test íveit kell folytatni, a hast, a csípőt. (szőke)
értékelés:

Rend
Egy éjszaka szennye.

Nekem az a problémám, hogy egyértelműen csendélet kategóriát látunk, ide is küldte be az alkotó, az ellentétpár is a címben van, de mégis azt érzem, hogy nem áll össze kompozícióvá a káosz bemutatása. Káosszal nem ábrázolunk káoszt. Nem sűrített az üzenet. Attól, hogy lefotózom az íróasztalt, attól még nem lesz kép. a Világítás jó alap lenne, egységesnek kell lennie a beállítással, és az egész képpel. Most a tányér a villával rendben van, a lámpa rendben van, talán még az egér is, de a többi egy összevisszaság, sem formailag, sem a közlés maga nem elég határozott. (szőke)
értékelés:

Max
Max, a spániel vigyáz a házra.

Azért a spániel jobb fülét is meghagynánk. A kutyus nagyon aranyos, nagyon jó, de a háttér - ahogy a virágnál is - most nem erősíti az üzenetet, hanem véletlenszerűnek tűnik. Ha a ház a fontos, a ház őrzése, akkor ebből többet is lehet adni, elbírt volna még oldalról a kép nagyobb teret is. Ugyanakkor azt meg kell jegyezzük, hogy jók a fények, talán alulról egy kis derítést ha kap, a kutya szeme is jobban látszik. (szőke)
értékelés:

Narancs és kobalt
Fény játék... egy dolog, amit meg nem foghatunk, ám vele még is játszhatunk...
óh, azok a csodás nyári naplementék...

Köszönjük szépen, nem nagyon tudunk mit kezdeni ezzel a képpel. A felhők nem túl izgalmasak, a színek szépek, de a horizont érdektelen, így most ez nem kap disznót. (szőke)

nagyutazás
Jó lenne ilyen könnyedén eljutni messzi tájakra...

Szép makró kép, de jogos a Hegyi kritikája, hiszen volt idő rá, hogy a makróval előkészülj, hiszen oda le kellett rakni egy statívra és láthattad, hogy ha szeretjük ezeket a gyönyörű szép mikro világokat, akkor tudnunk kell, hogy mivel tudjuk felerősíteni, és ha egy picit mozogsz, akkor abban a pillanatban az erdő háttérként mögé kerül. (szőke)
értékelés:

Aranyködben álmodni
Az ágyból nehéz kiszállni. Erős elhatározással a sarokba hajintott párna, paplan, és még mindig ott úszkál a szememen az álom párája. Aranyszín pára. Álomköd.

Nápolyi sárga lazúrral ellátott képet látunk, a lágyítás jót tesz a képnek és van egy érdekes sajátos hangulata. Azért azon elgondolkodnék, hogy ez az anyag mind a két oldalon kell-e, hogy kihömpölyögjön, vagy pedig valamilyen módon a kompozíciót meg lehetett volna fogni. Középre van most rendezve az egész és tulajdonképpen, tudatosan van középen hagyva ez a selyempárna, ami jó, de annyi bizonytalanság van, hogy most a keretezéssel nem szűnik meg a kép folytatódni és valamitől hiányérzetem van. Nem lehet, hogy minden képedre három disznót adjunk, emelni kell a tétet, ez most így két disznó. (szőke)
értékelés:

Pihenés - nyugalom
Bede Róbertnek... mielőbbi gyógyulást...

Ez egy egy disznós szorgalmi, szeretjük és mi is azt mondjuk, hogy nem tudjuk mi van a Robival, de mi is mielőbbi gyógyulást kívánunk neki és nagy szeretettel küldjük a lapot Balatonedericsről. (szőke)
értékelés:

Élet, csend
Élni - élni hagyni - tapintat - hallgat - csend - egysíkú - ismétlődik - ritmus
[ - körforgás - halál]

Megint csak Moholy-Nagyot kell megemlíteni ennél a képnél is, és azt nagyon fontosnak tartjuk, hogy Csaba észreveszi a nagyváros ritmikájában, dinamikájában ezeket a vibrációkat, talán egy picit dől a kép, ami zavaró viszont, ez nem tesz jót a képnek. (szőke)
értékelés: